Brahim Díaz: árnyékból reflektorfénybe

Algéria és Nigéria mindhárom mérkőzését megnyerte, rajtuk kívül a házigazda Marokkó, a címvédő Elefántcsontpart, Egyiptom és Szenegál ment tovább csoportgyőztesként – nem véletlen, hogy közülük kerültek ki az elődöntősök is.

A végső győzelemre is esélyes csapatok közül Szenegál a 16 között Szudánt (3–1), a negyeddöntőben Malit (1–0) győzte le, míg soron következő ellenfele, Egyiptom előbb Benint verte hosszabbításban 3–1-re, majd ötgólos thriller során 3–2-vel ejtette ki az elefántcsontpartiakat.
A másik ágon Nigéria nagyon meggyőző teljesítménnyel rukkolt ki Mozambik (4–0), majd Algéria ellen (2–0), míg Marokkó, ha szűken is, de elintézte Tanzániát (1–0), majd Kamerunt (2–0).

A torna eddigi legnagyobb hőse is a házigazda soraiból került ki: Brahim Díaz ugyanis minden mérkőzésén betalált, és öt találatával vezeti a góllövőlistát.

Sokra vitte Málaga Messije

Az andalúz születésű sztár honosítása az utóbbi évek egyik legnagyobb húzása volt a nemzetközi labdarúgásban. Brahim Díaz a spanyolországi Málagában született spanyol anyától és marokkói apától. Édesapja, Szufiel Abdelkader Mohand egy észak-afrikai spanyol enklávéból, Melillából származott, és futballkarrierre vágyva a Málaga csapatában játszott, bár az első osztályig sohasem jutott el.

Ami neki nem sikerült, azt a sors a fiának megadta: a tehetségét már korán felfedezték, a neten megtalálható egy olyan 2007-es videó, amelyen a helyi riporterek már „Málaga Messijének” nevezték.

Az alacsony, ügyes srác kiválóan látott a pályán, a passzainak szeme volt, és nagy lövőerővel rendelkezett. Ugyan mind a Real Madrid, mind a Barcelona megpróbálta leigazolni, végül mégis a Manchester Cityben kötött ki, köszönhetően Manuel Pellegrininek, a chilei menedzser éppen Málagából ment az angol csapathoz, azaz tökéletesen tudta, mire képes a kiszemeltje.

A City 300 ezer eurót fizetett érte, Brahim pedig, aki akkor töltötte be a 14. életévét, szüleivel és húgaival a Brit-szigetekre költözött. Profi debütálására már Pep Guardiola irányítása alatt került sor 2016 szeptemberében, egy hónappal 17. születésnapja után, de igazából sohasem volt esélye, hogy megszilárdítsa a helyét a legjobbak között. Három szezon alatt 15 tétmérkőzésen léphetett pályára, két gólt szerzett, így amikor lejárt a szerződése 2019-ben, nem tétovázott, és elfogadta a Real Madrid ajánlatát.

A ManCity jól járt, hiszen 17 millió euróért passzolta tovább, de a szélső Madridban se nagyon találta a helyét, és hogy több játékidőt kapjon, az AC Milanhoz ment kölcsönbe. A húzás bevált, három év alatt 124 tétmérkőzést (közte 91 bajnokit) vívott Milánóban, és Cristiano Ronaldo, illetve Danilo után a futballtörténelem harmadik olyan játékosa lett, aki megnyerte a Premier League-et, a La Ligát és a Serie A-t is.

Bejött a merész váltás

2023-ban visszatért a Real Madridhoz, és úgy tűnt, révbe ér. Első szezonjában 44 tétmérkőzésen 12 gólt és 10 asszisztot jegyzett, igaz, mindössze 2066 percet töltött a pályán, azaz átlag egy félidőt kapott meccsenként.

2024–25-ben 40 percre romlott ez az átlag, de legalább már 56 összecsapáson kapott lehetőséget (hat gól, nyolc gólpassz). A jelenlegi szezonban azonban ennél is rosszabb a helyzet: 18 mérkőzésen 484 perc játékidőt kapott, mindössze egy gólra és két asszisztra futotta erejéből. Úgy érezte, a kiutat a válogatott jelentheti, és így is vágott neki az Afrika-kupának.

Az persze önmagában érdekes, hogy jutott el idáig. A középpályás ugyanis végigjárta a spanyol korosztályos csapatokat, 2016-ban tagja volt az U17-es Európa-bajnokságon ezüstérmet nyert együttesnek, sőt, 2021 nyarát, a Covid-tombolás közepette még a felnőtt válogatottban is bemutatkozhatott egy Litvánia elleni, 4–0-s felkészülési mérkőzésen, ahol gólt is szerzett.

Azonban azt érezte, arra nem várhat, hogy betegségek és vírusok miatt mindig kiesnek játékosok, és miután a marokkói szövetség megkereste, igent mondott a váltásra.

Egy egyszerű srác álmokkal

A Marca 2024. március 10-én írta meg, hogy Díaz hivatalosan is tájékoztatta a Marokkói Királyi Labdarúgó-szövetséget, három nappal később Walid Regragui szövetségi kapitány beválogatta a keretbe, március 22-én pedig Angola ellen debütált is.

„Száz százalékban spanyolnak és száz százalékban marokkóinak érzem magam. 

Hatalmas a szeretet, amit ez a két csodálatos ország mutatott irántam. Marokkói gyökereim vannak, de Spanyolországban nőttem fel. Mindig a szívemre hagyatkozom a döntéseimben, és most is így volt. Egy egyszerű srác vagyok álmokkal. A marokkói szeretet és projekt nagyon jónak tűnik” – nyilatkozta egy 2024 márciusában adott interjúban.

Innentől már kirobbanthatatlannak bizonyult, így a mostani Afrika-kupát sem hagyhatta ki. Bár Madridban nehéz időszakot élt meg, hiszen mindössze háromszor volt kezdő a La Liga 2025–26-os szezonjában, és ezek közül az egyik alkalommal a félidőben lecserélték, a nemzeti csapatban új életre kelt.

A világ legjobbja lehet?

A The Athletic azt írta, egyetlen sportolót sem imád annyira a marokkói közönség, mint Asraf Hakimit, aki legutóbb az év legjobb labdarúgója volt Afrikában, 2025-ben a FIFA beválasztotta a legjobb tizenegybe, emellett a Paris Saint-Germainnel megnyerte a Bajnokok Ligáját. Egészen mostanáig, Brahim Díaz népszerűsége ugyanis éppen felülmúlhatatlannak tűnik.

„Lehet, hogy ő lesz a világ legjobb játékosa. Természetesen ma ő a csapatom X-faktora. Szeretnék gratulálni neki, mert megértette, mit jelent marokkóinak lenni: futni, küzdeni és odaadnia mindent, amije csak van” – mondta róla Regragui kapitány.

A jelenlegi tornán mutatott gólerős teljesítményére még a híres marokkói író, Tahar Ben Jelloun is reagált.

„Köszönöm, Brahim Díaz! A marokkói diaszpóra figyelemre méltó. Annak ellenére, hogy Spanyolországban vagy Hollandiában születtek, szívükben hordozzák hazájukat, és szenvedélyes játékkal ünneplik azt. Ezek az emigráció gyermekei áldást jelentenek az ország számára” 

– írta a 81 éves író.

Cikke ugyanakkor némi vitát is kiváltott, mert amíg Díazt istenítette, addig megkérdőjelezte Lamine Yamal, a Barcelona sztárjának döntését, aki éppen az ellenkező utat választotta, amikor úgy döntött, hogy Spanyolországot képviseli.

A frusztráció érthető, Marokkó akár a világbajnokságon is az esélyesek közé tartozhatna Yamallal.

Hogy Marokkó meddig jut, az szerdán este kiderül, amikor Nigéria ellen elődöntőt játszik. A másik ágon Szenegál–Egyiptom mérkőzésre kerül sor.