Az első negyeden elment a döntő

A magyar férfi-vízilabda-válogatott 8:6-ra elveszítette a horvátok elleni világbajnoki döntőt, de így is zengett a „Szép volt, fiúk” a margit-szigeti Hajós Alfréd Sportuszodában.

Autómat két jegyért!

A nézőkön nem múlt semmi. Az egész világbajnokság alatt fantasztikusan biztatták a hazai vízilabda-válogatottakat (a nőktől sem fordultak el akkor, amikor nem jutottak a négy közé, még a munkanap kora délután játszott meccsükön is telt ház volt), a Margitszigetet a vízilabdázás Mekkájaként és Wimbledonjaként is emlegette a sajtó.

A szombat esti férfidöntő csapat és közönség közös mennybemenetele lehetett volna. A város és az internet népe is felbolydult, mindenki jegyet akart szerezni a meccsre, volt, aki százezer forintot kínált, más a nyolcéves használt autóját ajánlotta fel két jegyért. (Utóbbi drukker végül kapott a szervezőbizottságtól négy jegyet, és az autóját is megtarthatta.)

Az elődöntő után az is felmerült, hogy a finálét a Duna Arénába helyezik át, ahova nagyjából kétszer annyi néző férhetett volna be, de biztonsági és logisztikai szempontból sem lehetett volna ilyen gyorsan megoldani a váltást.

Túl hosszú rövidzárlat

A magyar férfiválogatott hatodik vb-döntőjét játszhatta (1973 és 1982 között körmérkőzések döntöttek a világbajnoki címért), és pontosan tíz év után találkozott ismét a vb-fináléban Horvátországgal. Akkor Melbourne-ben a horvátok hosszabbítás után nyertek. A magyarok ellenfelének az volt az eddigi egyetlen vb-diadala, Magyarország korábban háromszor győzött – 1973-ban, 2003-ban és 2013-ban.

Hazai szempontból vérfagyasztóan indult a mérkőzés, a horvátok nagyon gyorsan elhúztak 3:0-ra, Märcz Tamás időt kért, ami után egy kicsit konszolidálódott a magyarok védekezése, de az ellenfél kapuja előtt továbbra is erőtlennek tűntek. 23 másodperccel a negyed vége előtt a horvátok még egy lövése becsorgott, nyolc perc után 0:4 oda, a kezdés a magyar–orosz negyeddöntőt idézte, ahol az első játékrész után 5:0-ra vezettek a magyarok. Az oroszok abból a sokkból nem tértek magukhoz.

Demoralizáló gólok

A magyarok viszont igen, szívós játékkal elkezdtek kapaszkodni, ehhez az is kellett, hogy Nagy Viktor a kapuban ismét megfogadta: „Ma nem!”, és a kapufákra is hasznos bűbájt bocsátott. Sorozatban öt kapufát lőttek a horvátok, Magyarország pedig a harmadik negyed közepére ledolgozta a hátrányát, Vámos, Török, Erdélyi és Manhercz góljainak köszönhetően.

Tombolt a közönség, érezték az esélyt, ám jött a horvátoknál Garcia, és egy percen belül két olyan gólt szerzett, ami a blokkról pattant be Nagy Viktor kapujába. „Demoralizáló gólokat kaptunk. Nagy Viktor hiába védett jól, a blokkokról a labdák a kapuba hullottak” – kesergett már a mérkőzés után Gór-Nagy Miklós.

Nem kell szégyenkezni

A magyar válogatott ugyanis 4:6-os horvát vezetés után nem tudott még egyszer visszajönni a meccsbe, a vége 8:6 lett Horvátország javára. A magyar férfiválogatott hetedszer lett világbajnoki ezüstérmes. A játékosok Märcz Tamás szövetségi kapitánnyal együtt a könnyeiket nyelték, ám a hálás közönség így is állva tapsolta hőseit.

„Egész egyszerű dolgokkal indult, jó bemozdulásról kicsit lemaradtunk, figyelmi hibák akadtak hátul, elöl nem sikerült belőni a fontos emberelőnyöket. Egy döntőben nagyon jól kell kezdeni ahhoz, hogy ne szaladni kelljen az eredmény után” – értékelt Märcz Tamás. A magyar kapitány hangsúlyozta, néhány nap múlva már nagyon értékes lesz ez az ezüstérem, amelyhez hosszú út vezetett. Nem mindenki bízott a válogatottban és a kapitányban, ami nem volt könnyű. „De a játékosok állták a próbát. Nagyszerű vízilabdázók, nincs semmi szégyenkeznivalójuk” – szögezte le a margitszigeti éjszakában Märcz.

Bőd Titanilla, Budapest