A DAC és a 2010-es vb is szóba került a szőgyéni foci 100 évét feldolgozó könyv bemutatóján

A labda bűvöletében – 100 éves a szőgyéni labdarúgás című könyv bemutatóját a község polgármestere is megtisztelte jelenlétével, de a szőgyéni kultúrházba eljöttek a klub mostani és korábbi játékosai is. Akik ráadásul nem csak passzív szereplői voltak a délutánnak, hanem klasszikus moderálás mellett számtalan sztorit idéztek fel, rég- és közelmúltból, de a jelenből is.

Jó kis sztori

„Kianek Zsolt például mesélt a DAC-ban eltöltött éveiről, az eperjesi korszakáról és a sajátos edzőről, Jozef Adamecről is. Csapatunk jelenlegi legismertebb játékosa, Saláta Kornél megosztotta velünk a 2010-es világbajnoksággal kapcsolatos emlékeit, de Márton Lacitól is sok mindent megtudhattak az érdeklődők 

– mondta lapunknak Szász Gyula, a könyv szerzője, aki játékosként, edzőként és tisztségviselőként több évtizedet élt meg a jövő év márciusában centenáriumát ünneplő klubban. –

Nagy sikert aratott a közönség soraiban annak az esetnek a felidézése, amikor a Nádudvari TSZ hívta meg egy barátságos mérkőzésre a csapatot. Debrecenben, négycsillagos hotelben volt a szállás, a bárban pedig nyitott számla mellett szórakozhattak a játékosok. Ennek az lett a következménye, hogy nagyon simává vált a másnapi meccs. 

A »felkészülés« pont az ellenkezője volt annak, mint ami a nagykönyvben meg van írva; talán nem árulok el titkot azzal, ha elmondom, még sztriptíz is belefért a megelőző estébe.”

Négy éve fogtak hozzá

Hasonló sztorik a 250 oldalas könyvben is találhatók bőséggel, a kötet ugyanis jóval több puszta krónikánál: impozáns mennyiségű képanyaggal kalauzol végig a szőgyéni klub száz évének legfontosabb eseményein, korabeli újságcikkekkel, ismert (futball)személyiségek Szőgyénhez kapcsolódó élményeivel és számos más érdekességgel színesítve az egyébként ugyancsak leközölt tényanyagot.

S ha már színek: a fotódokumentáció nagyrésze és a grafikai kivitelezés a társszerző-képszerkesztő Laczkó Gábor nevéhez fűződik. 

„Négy évvel ezelőtt jöttünk össze Gyulával és döntöttük el, hogy megcsináljuk a könyvet. Úgy dolgoztunk, mint a megszállottak, hetente több alkalommal is leültünk megbeszélni az épp felmerülő kérdéseket. Az volt az elvünk, hogy a lehetséges támogatókat csak azután szólítjuk meg, amikor összefűzve le tudjuk tenni eléjük a majdnem kész kötetet 

– árulta el az Új Szónak Laczkó, aki évek óta foglalkozik különféle kiadványok, naptárak és könyvek grafikai tervezésével. Emellett pedig a fekete-fehér fotók nagy szerelmese. –

Most is gyűjtöm őket, több ezer ilyen felvételen van. Az 1975-ig terjedő időszak képeiből nagyon sok az enyém. Ha csak gyűrötten jutottunk hozzá valamelyikhez, a föld alól is előkerítettük az eredetit, nagyjából csak három olyan volt, amelynél ez nem sikerült.”