A csallóközaranyosiak akarata érvényesült

Negyvennégy gól és vendéggyőzelem (20:24) született a női I. kézilabdaliga 10. fordulójának komáromi járási rangadóján. Több év elteltével a csallóközaranyosiak elvitték a pontokat Naszvadról, és ott tolakodnak a táblázat szoros élmezőnyében, a vesztes hazaiak pedig kiesési gondokba keveredtek.

Egyszer sem vezetett a naszvadi-ímelyi alakulat, és döntetlen is 4:4-nél volt utoljára, innen már az eredmény is a csallóközaranyosiak fölényét jelzi. „Nem tett jót nekünk a bajnokság szüneteltetése, mert nem tudtunk ráhangolódni az előző időszakra. Sérültjeink közül is csak Gál Szabina tért vissza, ráadásul Haris Szandra már a tizedik percben megsérült. Mindezek következtében nem tudtunk úgy játszani, ahogy kellett volna – mérlegelt Miskovics György, a hazaiak vezetőedzője. – Az első félidő utolsó tíz percében gyengélkedtünk, és a második játékrészben is volt két üresjárat játékunkban. Senki se hozta magát, nem vette vállára a csapatot. Eladott labda is volt elég sok. Az nyert, aki jobban ott volt fejben és testben is a mérkőzésen. A végén ugyan igyekeztünk, hat perccel a vége előtt feljöttünk három gólra, de ez volt minden. Telt ház volt, nagyon sportszerű hangulatot teremtett a közönség.”

A papírformának megfelelően a csallóközaranyosiak kezében volt a mérkőzés. „Már az elején is úgy éreztem, hogy ellenőrizzük a történéseket, a mi akaratunk érvényesült, hoztuk saját játékunkat, és semmi váratlan nem jött a naszvadiak tarsolyából – mondta a rangadóról Pint János, a vendégek klubelnöke. – Pedig foghíjas csapattal érkeztünk, legjobb góldobónk, Szabó Juli nem jött velünk, de mások is hiányoztak, mégis megérdemelten lett a miénk a két pont. Fokozatosan növeltük előnyünket, jött ugyan egy holtpont, amikor hétről háromra felzárkóztak a hazaiak, de innen okos játékkal visszafogtuk őket. Nagyon sokan voltak Aranyosról, voltaképpen ők teremtettek hangulatot a sportcsarnokban, még úgy is feltalálták magukat, hogy dobjukat kinn kellett hagyniuk. Köszönet nekik, akárcsak a játékosainknak, akik a problémák ellenére kivételes akarással harcoltak a pályán, külön köszönet jár Szalai Szilviának, aki családi gondjai mellett is pályára lépett, és Horváth Mónikának, aki egy rossz lépés után már a meccs elején megsérült, s vélhetően szalagszakadással végigjátszotta a bajnokit, mert nem volt több beállónk.”

A forduló tényei a Hírkosárban.