Rézkészítmények a kertészetben

A legkorábban a szulfát alakú rezet alkalmazták, később a rézoxidklorid, rézhidroxid és rézoxikinolát hatóanyag tartalmú készítmények váltak ismertté. Napjainkban a tűzelhalás (okozója az Erwinia amylovora baktérium) hazai fellépése és az általa okozott súlyos károk miatt újra felértékelődik a réz szerepe. Ezért nem csoda, hogy a növényvédelemmel foglalkozó kertészek egyre gyakrabban nyúlnak a hagyományosnak mondott, egy időben csökkenő felhasználást mutató, réztartalmú készítményekhez.

Az egyes növényfajok rézérzékenysége nagyon eltérő, a gyümölcsfélék közül például az őszibarack a legérzékenyebb. Ezért őszibarackban, s általában a csonthéjas gyümölcsösökben a rézvegyületeket csak nyugalmi állapotban, ősszel, lombhullás után és tavasszal, legkésőbb rügyfakadásig szabad használni. Az almatermésű gyümölcsösökben általában tavasszal a piros bimbós állapotig – körténél a fehér bimbós állapotig –, valamint nyáron a gyümölcsök viaszosodása után permetezhetünk rézvegyületekkel. A szőlő és a zöldségnövények nem réz érzékenyek, ezekben a kultúrákban a tenyészidőben bármikor alkalmazhatjuk a rézkészítményeket, az előírt töménységben.

A rézvegyületek hatása nagyon széles, fogalmazhatunk úgy is, hogy a lisztharmaton kívüli gombabetegségek és a baktériumok ellen egyaránt hatékonyak. A gombák közül a peronoszpórafélék (pl. szőlőperonoszpóra, burgonyavész, paradicsomvész, uborka-, hagymaperonoszpóra), szőlőorbánc, őszibarack tafrinás levélfodrosodása ellen nélkülözhetetlenek a növényvédelemben.

A rezes védekezés tehát elkerülhetetlen a gombás vagy baktériumos betegségek elleni megelőzésben. Ehhez a kezeléshez az utóbbi évek fejlesztésének köszönhetően több igen hatékony készítmény áll rendelkezésre. A legismertebb és hagyományos készítmény, a bordóilé nehezen készíthető elő megfelelően. A gyakori hibák miatt (semlegesítés, rézszulfát és mész elegyítése helytelen sorrendje) a szemcseméret messze elmarad a kívánatos mérettől és nehezen kijuttatható, kevésbé hatékony a permetlé. Egyszerűbbek és megbízhatóbbak az ellenőrzött szemcseméretű, új típusú készítmények, velük a rézterhelés is csökkenthető. Ezek a szerek, amelyeket most javasolt felhasználni, a rézhidroxid hatóanyagú Champion, a rézoxikloridok (Cuprocaffaro, Kuprikol, Kuprofor, Kuprotix) és a tribázikus rézszulfát hatóanyagú Cuproxat vagy a gyárilag készített Bordóilé (Bordeauxská zmes) a legmegfelelőbbek. Ezek a készítmények nemcsak a gombabetegségek ellen hatnak, hanem kiemelkedően jó baktériumölő hatásuk is van. A használati utasítás alapján válasszuk ki a szükséges szermennyiséget. A rezes kezelések megelőző jellegűek, hatásukat csak több éves rendszeres és következetes alkalmazással figyelhetjük meg.

A gyümölcsösben még lombhullás után is több kórokozó különféle szaporító képleteit találhatjuk meg a megtámadott fákon, hajtásokon, leveleken. Ezekből a gócokból indulhat ki a következő évben a fertőzés. Az őszi lemosó permetezéssel elejét vehetjük a jövő évi károknak, mérsékelhetjük azok mértékét. Ha a baktériumos vagy gombás betegségek (pl. trafinás levélfodrosodás, ágelhalások, stb.) károsítottak a kertünkben, a lehullott, beteg levelek összegyűjtésén és elégetésén kívül végezzünk lemosó permetezést is. Ennek technikája, mint ahogy a neve is erre utal, a bő lével való, lemosásszerű áztatást jelenti.

Már az őszi lombhullás után megkezdhetjük az őszibarackfák tafrinás levélfodrosodása elleni harcot. Az őszi kezelésre legalkalmasabbak a következő réztartalmú készítmények: Cuprocaffaro, Cuproxat, Champion, Kuprikol, Kuprofor, Kuprotix. A levélfodrosodás ellen javasolt szerves gombaölő szerek (Delan, Dithan, Efuzin, Novozir, Syllit) nem alkalmasak őszi permetezésre, használatuk csak tavasszal lehetséges (rügypattanástól virágzásig). A már említett réztartalmú készítmények alkalmazhatók kora tavasszal is, de az őszibarack rézérzékenysége miatt csak rügyfakadásig. Ha a cseresznye és meggy baktériumos rákosodása és elhalásának (Pseudomonas spp), valamint ágelhalást okozó gombás betegségek (Leucostoma spp.) tüneteit vesszük észre, akkor a Cuprocaffaro és a Kuprikol készítményeket válasszuk a védekezésre. (Mindkét szer 0,3–0,5 százalékos töménységben használható). Az első kezelést a lombhullás kezdetén, a másodikat ezután 2 héttel, míg végül a harmadik kezelést tavasszal, közvetlenül a rügyfakadás előtt végezzük el.

Hazánkban a híradások ebben az évben számoltak be először az ország több helyén fellépő baktériumos tűzelhalás terjedéséről almában és körtében. Bár a kórokozó elleni védekezés igen nehéz és összetett feladat, az egyik legszélesebb körben alkalmazott megelőző védekezés az őszi (és tavaszi) rezes lemosó kezelés. Már az egész ország területén szükséges elvégezni a baktérium elleni megelőző kezeléseket, sehol sem szabad arra várni, hogy esetleg a megbetegedés elkerüli fáinkat. Ennek legegyszerűbb és leggazdaságosabb módja az őszi levélhulláskori (és a tavaszi rügypattanáskor) rezes lemosó permetezés. A nemzetközi tapasztalatok alapján elsősorban ezt ajánlják megelőzésre. Nálunk a sokféle réztartalmú készítmény közül csak a Cuprocaffaro és a Kuprikol engedélye szól kifejezetten a tűzelhalás elleni védekezésre. E készítmények használata a következő töménységben javasolt: körtefáknál 0,1–0,2 százalék (10–20 g tíz liter vízhez), almafáknál 0,05–0,1 százalék (5–10 g). Magyarországon azonban bizonyítást nyert, hogy több rézkészítmény is (Bordói lé, Champion, Cuproxat) alkalmas erre a célra.

Az őszi lemosó permetezéseket természetesen csak fagymentes napokon szabad elvégezni. Éghajlatunk alatt az első fagyok, esetleg egy korai havazás után ismét jöhet tartós melegedés, amikor még elvégezhető a késői permetezés!

A szerző kertészmérnök