Vörös téglás szecesszió a gótika helyén

Nem sok falu dicsekedhet azzal, hogy templomáról már a 13. században feljegyzés készült. A Középső Ipoly mente híres nagyközsége, Palást első templomát 1281-ben említi a pápai tizedszedő jegyzék, mint nagy jövedelmű helyet. Sajnos, az akkori templomnak nyoma sem maradt, de a ma álló, Szent György tiszteletére szentelt neoromán stílusú szakrális épület is figyelemre méltó.

Palást (Plášťovce)

A falu fölé magasodó domb nyugati felén áll az 1898-ban felszentelt neoromán stílusú, már a szecesszió jegyeit is magán hordozó monumentális méretű, magas tornyú templom, amelyet Palásthy Pál püspök építtetett saját költségén, pappá szentelésének félszázados évfordulóján. A falut sok száz éven át birtokoló család híressé vált tagja iskolát is alapított itt 1890-ben, ma a helyi egyházi iskola viseli a nevét. A templom rendkívül míves kivitelezésű, a vörös égetésű téglák és a beton, a kő és a vakolt elemek harmonikus képet mutatnak, a karcsú torony, a mesterien megfaragott külső domborművek egy nagyvonalú templomépíttetőnek, Palásthy Pálnak, a mecénásnak állítanak emléket. A robusztus méretek, az első pillantásra ridegnek látszó anyagok szépen kiegészítik egymást, a feszes komorságot a festett üvegű ablakok könnyedsége oldja fel. Kora téli fényekben felemelő látvány.

Ősi hely, családi birtok

Palást első írásbeli említése 1156-ból származik, amikor bizonyos Martyrius esztergomi érsek a falu dézsmáját átengedte a káptalannak. A helynek nevet adó család őse, Bors pedig II. Endre szentföldi hadjáratán jeleskedett, ezért kapta meg a királytól jutalomként a birtokot 1217-ben. A már említett 1281-es bejegyzés idején erődített udvarház állt a falu fölötti domb keleti oldalán, valahol a mai régi, nagy magtárépület helyén. Az első templom feltételezhetően donátori szent hely volt, azaz a települést uraló, a templomot bőkezűen megajándékozó földesúri kegytemplom. A források szerint az új templom építtetője, Palásthy Pál egy 1688-as vizitációra hivatkozva az állítja, gótikus stílusú hajós, de román stílusú szentélyes templom volt ez az ősi szent hely. Piacsek Lajos leírása szerint egy keleti bejáratánál tornyos, északi oldalán pedig védő- vagy lakótornyos épület volt a palásti templom, amely még a tatárjárás kori pusztítás utáni fenyegetettség miatt kapott északi tornyot is. Ez a templom az 1552-es szomorú emlékű palásti csata idején pusztult el, amikor az oszmán hadak feldúlták, felgyújtották, értékeit elrabolták. Érdekesség, hogy Palást templomának rajza szerepel Lázár deák 1528-as térképén is, amely Magyarország első térképes ábrázolása. Piacsek szerint a régi templom nem is a mai helyén állt, hanem attól bő hatvan-hetven méterrel keletebbre, a mai kastélyudvar nyugati részén. Ennek az állításnak viszont ellentmondanak azok a sírleletek, amely a neoromán stílusú templom 1889-es építése idejéből származnak, az akkori plébános, Varjú Sándor juttatta el őket Ipolyságra, az 1898-as történelmi kiállításra. A leleteket 17. századinak becsülték akkor. Czobor Béla művészettörténeti író leírása szerint egy férfi és egy nő ruházatának maradványai kerültek elő egy régi kriptából, mégpedig egy díszes férfi nemezsüveg és egy aranyos csipkével díszített női főkötő maradványai. Hogy hová keveredtek el az elmúlt 120 év alatt, arról nem sikerült információt találni. Azt viszont Palásthy Ferenc kéziratban maradt leírásából lehet tudni, hogy a templomot, mint az szokás volt korábban, védőfalas temető vette körül. Aki ma idelátogat, egy viszonylag friss, legfeljebb 30 éve engedélyezett, kissé érthetetlen és észérvekkel nehezen megindokolható felparcellázás utáni helyzetet lát. A falu domináns helyén, a templom és a kastély közti részen, feltételezhetően az ősi, már a 18. században bezárt temető helyén modern családi házak állnak. Pedig a kastély régi, északnyugat felé néző, kevésbé díszes szolgálati bejárata, a terepalakulat, a templom elhelyezkedése egy kiegyensúlyozott településközpontot mutat, megcsonkolt állapotában is. Olyan településközpontot, amelynek másik igen fontos eleme a ma iskolaként működő barokk-klasszicista Palásthy-kastély.