Vannak szabályai az adománygyűjtésnek?

Tegnap a városközpontban süketnéma adománygyűjtőknek álcázott szélhámosokba botlottam. Nem először látom őket kéregetni a járókelőktől a város különböző forgalmas pontjain. Ha időm engedi, megállok egy kicsit és figyelem őket. Szelíd kinézetű nyugdíjas vagy kisgyermekkel sétáló hölgyeket pécéznek ki maguknak a leggyakrabban. Eléjük nyomnak egy jótékonysági szervezetek logóival ellátott A4-es ívet, amelyen már fel van tüntetve az adakozók aláírása és az általuk adott összeg. A pénzt, amit kapnak, elsüllyesztik a zsebükben. Ha kérdezni próbálnak tőlük az emberek, gesztikulálnak, hogy ők süketnémák és ehhez nyájasan mosolyognak. Amikor valaki leleplezően odaveti nekik, hogy hívja a rendőrséget, idegen nyelven rámordulnak, és jobb esetben elillannak. Ha viszont veszélytelennek látszik a riasztás, csak pár lépéssel odébb állnak. Egy ismerősöm felvilágosított, hogy ez az évek óta működő román bűnszövetkezet az ország különböző tájain, kis- és nagyvárosokban is felbukkant már. Szégyenteljes, hogy itt garázdálkodhatnak, mi meg békésen tűrjük, ahogy megfejik a jó szándékú, hiszékeny járókelőket, akik sokszor szerény bevételükből is segítenének a rászorulóknak. Nem beszélve arról, hogy lerombolják az egyébként fontos közhasznú célokra adományt gyűjtő szervezetek jó hírnevét. Mit lehet ellenük tenni? Össze tudná a rovat olvasóinak foglalni az adománygyűjtés szabályait, hogy ki lehessen szűrni az ilyen és hasonló csalókat és az adakozni vágyók pénze jó helyre kerüljön?

Az adományozóktól hamis indokkal kisebb-nagyobb összegeket kicsaló, illetve ezt megkísérlő személyeket akár büntetőjogi felelősségre is lehet vonni. A büntető törvénykönyv 221. paragrafusa ismerteti a csalás (podvod) tényállását.

Csalást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett – maga vagy harmadik személy számára – mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz. Bűncselekménnyé akkor válhat a fenti jegyeket viselő jogellenes cselekmény, ha a kár legalább kisméretű (malá škoda). Ez összegszerűen meghatározva 266 eurót meghaladó pénzértéket jelent. Kis károkozásért két évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik az elkövetőt, illetve a körülményektől függően megúszhatja pénzbüntetéssel, feltételes szabadságvesztéssel.

2660 eurónál magasabb károkozásnál, vagy ha a csalás védett személy (pl. idős, beteg, gyermek) ellen irányul, illetve, ha veszélyes bűnszervezet keretében követik el a bűntényt, a tettes súlyosabb büntetéssel – de legfeljebb 15 éves szabadságvesztéssel – sújtható.

Ha viszont a kár összege 266 eurónál alacsonyabb vagy a társadalmi veszélyesség foka nem éri el a büntetőjogi felelősségre vonhatóság küszöbét, tulajdon elleni kihágásként (priestupok proti majetku) minősíthető a csalás, és az elkövetőre 331 euróig terjedő bírság szabható ki.

Az olvasónk által szemléltetett és hozzá hasonló esetekben azonban a bűnösség, pl. a szándék bizonyítása és az okozott kár mértékének meghatározása nem egyszerű, főleg, ha a tett színhelyét nem monitorozzák térfigyelő kamerákkal és tanúskodó polgároknak is híján vagyunk.

(folytatjuk)

A tájékoztatás nem minősül

jogi tanácsnak.