Templomáról kapta nevét Szentpéter

Szentpéter

A település első írásos emléke 1332-ből származik, amikor plébániát avattak itt Szent Péterről elnevezett templommal; a dokumentumok Sanctus Petrus néven említik.

A falu a kezdetektől a komáromi vár uradalmához tartozott, az egyre népesebb település azonban a törökdúlás idején, 1576-ban szinte teljesen megsemmisült, mindössze kilenc ház maradt. Korábban még Zrínyi Miklós hadvezérnek is volt itt udvartartása. A törökdúlás után a királyi kincstár új telepesekkel népesítette be. Több faluval együtt gróf Zichy István birtokába került „örök és visszavehetetlen” jogokkal, amit egy 1659-es adománylevél is megerősített. A Zichy-család leszármazottai az I. világháborúig éltek a faluban; az utolsó, Zichy Miklós a nagy adósságok miatt adta el a birtokot. Az 1848/49-es szabadságharc idején Szentpéter határában is dúltak harcok; a Klapka György és az osztrákok közt folyó béketárgyalások idején a településhez közeli erdő szélén táboroztak az orosz egységek, ezt a helyet ma is Muszkakőnek hívják.

A történelmi és politikai változásokkal együtt a község neve is többször változott. Santus Petrusból Szentpéter, Komáromszentpéter, Alsópéter, majd ismét Szentpéter lett. A falu ősi címerét 1998-tól használják ismét. Abban az évben, az első falunapon ökumenikus istentiszteleten kopjafát is avattak, rajta három évszámmal, 1332 (az első írásos említés), 1947 (kitelepítések) és 1998 (az állítás éve).

Legközelebb Köbölkút címerét mutatjuk be.