Tavaly összesen közel ötmillió csomag antibiotikumot váltottak ki

„2024-ben az előző évhez képest körülbelül három százalékkal csökkent az antibiotikum-fogyasztás. Közel ötmillió csomag gyógyszert váltottak ki a lakosok, az orvosok leggyakrabban széles spektrumú antibiotikumokat írtak fel, főként légúti vagy húgyúti betegségek kezelésére" - magyarázta Krčová. A szóvivő elmondta, 2015-ben 5,6 millió csomag antibiotikumot írtak fel a betegeknek, ez a mennyiség a 2020-as COVID-19-járvány idején 3,4 millióra csökkent. 2022-ben azonban ismét meredeken emelkedett az antibiotikum-fogyasztás, 5,4 millió csomagot írtak fel. Azóta lassú csökkenést regisztráltak. 

Jana Bendová körzeti orvos úgy tapasztalja, hogy fokozatosan változik a páciensek antibiotikumokhoz való hozzáállása. „Ma már a legtöbben megértik, hogy az antibiotikumok nem segítenek a vírusos betegségek, például a megfázás vagy az influenza gyógyításában. A COVID-19-járvány mellett a felvilágosító kampányok is nagy szerepet játszottak ebben. A fiatalabbak kevésbé ragaszkodnak az antibiotikumokhoz, és jobban bíznak a pontosabb vizsgálatokban, például a CRP-tesztben. Az idősebbek azonban hozzászoktak, hogy „az antibiotikum mindig segít”, ezért sokan elvárják, hogy az orvos felírja. Ezeket a betegeket fel kell világosítani” – nyilatkozta az doktornő.

Bendová elmondta, leggyakrabban a bakteriális légúti fertőzésekre, például tüdőgyulladásra vagy torokgyulladásra ír fel antibiotikumot az orvos, illetve húgyúti fertőzések és egyes bőrbetegségek kezelésére. Hozzátette, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor az antibiotikum nem hat. „Lehet, hogy nem a megfelelő antibiotikumot kapta a beteg, vagy nem tartotta be az előírt adagolást. Az is lehet, hogy rezisztenciáról van szó, ami egyre gyakoribb a lakosság körében, és ez a nem megfelelő alkalmazás következménye. Ezért fontos, hogy csak akkor írjanak fel az orvosok antibiotikumot, ha az valóban szükséges, és elengedhetetlen, hogy a beteg betartsa az előírt kúrát, még akkor is, ha közben már jobban érzi magát” – hangsúlyozta Bendová.

Krčová szerint figyelmeztető példa a tuberkulózis, mert ha ennél a betegségnél a páciens idő előtt abbahagyja a gyógyszerszedést, az rezisztenciához vezet. Hozzátette, hogy az antibiotikumok a szervezetben levő baktériumokra is hatással vannak, és ezek idővel alkalmazkodhatnak hozzájuk, ami szintén rezisztenciához vezethet. „A rezisztens baktériumok legyengítik a szervezetet, és kontrollálatlanul szaporodásnak indulhatnak, végül fertőzéseket okozhatnak még azoknál is, akik korábban nem szedtek antibiotikumot” – közölte.