Szent István-szobrok helyett kettős keresztek?

jogszabály módosítása kapcsán, amelyet májusi ülésszakán fogadott el a parlament, legtöbbször csupán arról a változtatásról szóltak a tudósítások, amely a beruházók jogait erősíti a településekkel szemben; azaz a befektető döntheti el, hogy a régi vagy az új területrendezési terv szerint bírálják-e el.

Jaroslav Paška (SNS) javaslatára azonban belekerült a törvénybe egy olyan módosítás is, amely a magyarokat hátrányosan érintheti. Ezentúl ugyanis a kerületi építésügyi hivatalok döntenek arról, elhelyezhető-e például egy Szent István-szobor vagy egy kopjafa, mint ahogyan a Slota által már korábban beharangozott, mindenekelőtt dél-szlovákiai településekbe szánt kettős keresztek felállításáról is. „Egy normálisan működő társadalomban egy ilyen módosítástól nem kellene tartani, de tudjuk, mely pártok vannak hatalmon, és a hivatalokban is az általuk delegált személyek ülnek – mondta Andruskó Imre parlamenti képviselő. – Egyrészt tehát fennáll a veszélye annak, hogy a kerületi építésügyi hivatal akár mondvacsinált okokra hivatkozva húzza-halasztja az engedély kiadását, másrészt viszont olyan szobrok elhelyezéséhez is beleegyezését adja, amelyeket nem látnánk szívesen falvainkban, városainkban. A telektulajdonos beleegyezése nélkül természetesen továbbra sem lehet semmilyen építményt elhelyezni, de vannak megyei tulajdonban lévő területek is, esetleg egy-egy telektulajdonost győznek meg a szoborállítók arról, hogy telkén felállítsanak valamilyen emlék?mű??vet.”

Több polgármestert megszólítottunk, mondjon véleményt a módosításról, ám ők tőlünk hallottak először erről, ezért nem tudtak nyilatkozni. Azt azonban így első hallásra is valószínűnek tartották, hogy politikai megfontolást kell keresni a háttérben, az eddigi gyakorlat ugyanis teljesen megfelelő volt. Litormericky Nándor, az Európa udvar szoborparkját létrehozó Palatinus Polgári Társulás elnöke szerint gond azon személyiségek szobrával lehet, akik történelmi szerepét másként ítéli meg a két nemzet.

„Ha már váltotzatást akartak a képviselők, sokkal inkább azt kellett volna beiktatniuk a törvénybe, hogy szakmai véleményeztetés nélkül ne lehessen szobrot, kopjafát, vagy más emlékművet felállítani. Sokszor ugyanis nagyon megkérdőjelezhető alkotások is kikerülnek a közterekre” – mondta, majd hozzátette: „Ha egy szobor felállításának kezdeményezői minden szükséges dokumentumot csatolnak az építkezési hivatalhoz benyújtott kérvényükhöz, nem hiszem, hogy meg tudnák tagadni az építési engedély kiadását.” (vkm)