Századik születésnapját ünnepelte Mariska néni Tardoskedden

Tóth Marián, Tardoskedd polgármestere hívta fel lapunk figyelmét a nem mindennapi eseményre, és beszámolt az ünnepeltnél tett látogatásról. Emléklapot és gazdagon megrakott ajándék kosarat adott át az ünnepeltnek az önkormányzat nevében a polgármester. Mariska néni hallása már nagyon gyenge. Az őt lelkiismeretesen és odaadóan gondozó fiatalabbik lánya, Éva is halláskárosult, ezért végül Bračo Silvia a községi hivatal munkatársa, a tardoskeddi magazin szerkesztője osztotta meg velünk a Balla Máriával kapcsolatos történeteket. „Mariska néni élete során sok nehézséggel megküzdött, átélte a második világháborút, a csehországi deportálást és a jegyrendszert, a nélkülözést. A házukat és az életüket veszélyeztető árvizet. A mai napig sokmindenre emlékszik a régi időkből. Időnként már nehezen jut eszébe egy-egy szó, esetleg név, de ez ilyen idős korban már igazán megbocsájtható”– foglalta össze Balla Mária viszontagságokkal teli életét, jelenlegi állapotát Bračo Silvia. Néhány Mariska néni által mesélt történetet azért megosztott velünk. „Sokat dolgoztunk, nagyon sokat. A közeli majorokon, és mindenhol, ahol kellett. Dohányt simítottunk, kapáltunk, ritkítottunk. Amikor begyüttek az oroszok, olyan szegénység vót, hogy nem vót mit ennünk. A bótba csak negyed kiló cukrot kaptunk, kenyérért a szomszédba kellett átmennünk, hogy adjanak kölcsön” – áll Mariska néni visszaemlékezéseiben. A vályogházuk építése sem volt egyszerű miután férjhez ment, mert a nagy eső mindent elmosott, és a fiataloknak nem kis erő, elszántság kellett ahhoz, hogy újra kezdjék a fészekrakást. „​​​​​​​Amikor felépült a ház, jártunk kukoricát bengézni. Ha úgy adódott, egyedül is elmentem. Egyszer, amikor gyüttem vissza, az egyik vasúti átjárónál leesett a zsákom a bicikliről a sínekre. Mit csináljak? Ha gyün a vonat, engem elgyúr. Nagy nehezen kihúztam a zsákot a sín közű´, főtettem a biciklire, és úgy gyüttem haza“ – tolmácsolta Bračo Silvia a Mariska nénitől hallott történetek egyikét. A száz nem könnyű évet megélt asszonynak ma már fájdogál a lába, de botra támaszkodva még járni tud, és szerencsére sosincs egyedül. A faluban él az idősebbik lánya is, amellett három unokája, négy dédunokája van, és rendkívül segítőkész a szomszédságukban lakó Marsovszky házaspár. Éva, a kisebbik lánya odaadóan elvégzi az otthoni teendőket és a falubeli intéznivalókat. Ez nem egyszerű, mivel egy gyerekkori betegség következtében elvesztette a hallását. Nélküle viszont sokkal nehezebben boldogulna Mariska néni, aki még 2004-ben megözvegyült. Tóth Mariántól megtudtuk, nem csak ünnepeltek, de megoldást is kerestek a problémákra, segítenek a családnak abban, hogy az idős asszony mellé gondozót találjanak.

Tóth Marián elmondta, idén áprilisban egy másik lakójuk is megünnepli a századik születésnapját, őt is meglátogatják, felköszöntik a község nevében.