Őszi vártúra, avagy előkerülhet a melegebb túrabakancs (BARANGOLÓ)

Egy vártúra akkor ad igazán sokat, ha a kövek mögött rejlő történeteket is ismerjük. Én is így indulok útnak: legendákat és izgalmas történeteket keresek, hogy a séta több legyen, mint romok és bástyák bejárása. Papírra vetettem néhány tippet, hisz a napsütéses őszi hétvégék még csak most kezdődnek. Ezek a szlovákiai várak történetekkel és titkokkal hívogatnak.

Szepesi vár – a Szepesség büszkesége és Hedvig szomorú legendája

Szlovákia keleti részén, egy meredek mészkősziklán magasodnak a Szepesi vár tekintélyes romjai. A 12–13. században épült erődítmény egykor a Szepesség hatalmi központja volt.
A vár végzetét nem háború, hanem egy baleset okozta: a 18. század végén a katonák pálinkát főztek a pincében, s a tűzvész porig égette a várat. Az egykori erődítményből mára festői várrom lett, amely 1993 óta az UNESCO világörökség része.

A szerelem és a bosszú legendái

A helyi mondák két tragikus történetet őriznek. Az egyik a tatárjárás idején játszódik: Miklós, a várkapitány fia beleszeretett a mongol vezér lányába, akit foglyul ejtett. A szerelmesek nem menekülhettek – a lányt apja nyíllal ölte meg.

Egy másik történet Hedviget, a várúr húgát idézi meg, aki véletlenül okozott egy gyermekhalált. Testvére karját levágatta büntetésül, Hedvig pedig a vár fokáról vetette magát a mélybe. A legenda szerint szelleme ma is a várfalak között bolyong.

Beckó vára – a bolond vára és a nevetés ereje

A Beckó vár egy 70 méteres sziklaszirten áll, látványa uralja a környéket. Már a 12. században is ismert volt, és Stiborici Stibor erdélyi vajda idején élte fénykorát.
A tűzvész 1729-ben pusztította el, s azóta romantikus romként vonzza a látogatókat.

A bolond vára – Stibor vajda tréfás ígérete

A várhoz tartozó monda szerint Stibor vajda udvari bolondja egy vadászat után azt kérte jutalmul, hogy ura építtessen neki egy saját várat a közeli sziklán. Stibor megtette, ám amikor meglátta az elkészült erődöt, visszavásárolta azt.
A tréfamester egy feltételt szabott: a vár viselje az ő nevét. Így lett az erőd Beckó vára – a legenda szerint a hűség és a humor emlékműve.

Csejte vára – Báthory Erzsébet és a vérgrófnő legendája

A Csejte vár (Čachtice) Pöstyén közelében, egy kopár sziklán áll. A 13. században épült, és a magyar királyság határvára volt.

Nevét a 17. századi úrnője, Báthory Erzsébet, a „vérgrófnő” tette hírhedtté. A legenda szerint fiatal lányok vérében fürdött, hogy megőrizze ifjúságát – bár a történészek ezt túlzásnak tartják, a monda a várat a borzongás helyszínévé tette.

Valóság és legenda határán

1610-ben Thurzó György nádor katonái elfogták és saját várában falazták be. Négy évvel később, 1614-ben halt meg Csejtén.

A kuruc háborúk idején, 1708-ban a Habsburg csapatok felrobbantották a falakat – a természet mára visszahódította a romokat. Csejte vára ma is a misztikum és a történelem találkozása, ahol a látogatók szerint gyakran különös hangokat hallani.

Dévény vára – a Duna és Morva találkozásánál

Pozsonytól mindössze 15 km-re, a Duna és Morva összefolyásánál áll Dévény vára. A 212 méteres várhegy stratégiai pont volt, ezért hívták „Magyarország kapujának”.
A középkorban Luxemburgi Zsigmond és a Garai család is birtokolta, majd a Pálffy család kezére került.

1809-ben Napóleon visszavonuló seregei felrobbantották az erődítményt, amely azóta romantikus romként emlékeztet a szabadságküzdelmekre.

Az Apácatorony szerelmi tragédiája

Dévény legismertebb része a Dunába nyúló sziklaszirten álló Apácatorony. A monda szerint egy apáca és szerelme ide menekült, de amikor látták, hogy nincs kiút, kéz a kézben vetették magukat a mélybe.

A torony neve azóta is őrzi szerelmük emlékét, a legenda pedig tovább él minden ide látogató turista történetében.

Murány vára – a Murányi Vénusz története

A Murányi-fennsík peremén, 935 méteres magasságban áll Murány vára, a középkori erősség, amely a Gömör és Nógrád felé vezető utakat őrizte.
A 17. században Széchy Mária, a „Murányi Vénusz” volt a vár úrnője. A legenda szerint beleszeretett Wesselényi Ferenc báróba, aki a császárpárti hadakat vezette a vár ellen.

A szerelem, amely várat hódított

Mária titokban szövetséget kötött szerelmével, és csellel adta át a várat a Habsburgoknak. Később feleségül ment Wesselényihez – történetüket Gyöngyösi István eposza, a „Murányi Vénusz” örökítette meg.
1702-ben azonban a császáriak felrobbantották a várat, és azóta csendesen omladozik a fennsíkon.

(FORRÁSOK: tk; cest.pr.; eml.csem.; koztav.; varvadasz)