Mi lesz a magyar iskolákkal? Egyházkarcsán még nincs terv, Békén felháborodott a polgármester

Ha a 2026/2027-es tanévtől kötelező tantervi reform nem foglalta volna le eléggé az alapiskolák vezetését és a fenntartó önkormányzatokat – több településen még mindig csak tervek szintjén értekeznek arról, hogy 1-3. osztályt, vagy 1-5. osztályt nyissanak-e 2026 szeptemberétől –, a fejük felett lebeg a teljes iskolahálózat észszerűsítése is, aminek következményeit egyes középiskoláknál már láthattuk.

Megtartani az integritást

A Dunaszerdahelyi járásban megkérdezett két településvezető még nem tud konkrét megoldási javaslattal szolgálni.

Kérdésünkre, melyben arra voltunk kíváncsiak, milyen megoldást tartanak reálisnak iskolájuk jövőjével kapcsolatban, Egyházkarcsa polgármestere, Mórocz Péter elmondta, minden erővel azon lesznek, hogy megőrizzék helyi iskolájuk integritását. 

„Mivel nincsenek még pontos információnk, hiszen még csak készülő reformról van szó, nincsenek konkrét terveink. Mindenképpen szeretnénk megtartani iskolánkat, az oktatás prioritás a község számára”

 – hangsúlyozta. Iskolai klaszter kialakítása, más intézményekkel való partnerség, akikkel megosztanák a tanárokat, a helyiségeket és a személyzetet, egyelőre nem jött szóba. Szeretnék, ha megmaradnának önálló iskolának, emelte ki a polgármester. Az egyházkarcsai alapiskolában 15 gyermek kezdi meg szeptembertől a 2025/2026-os tanévet, ennek a létszámnak pedig nagyon örülnek, hiszen tavaly csupán 5 új elsősük volt. 

„Szeretik a faluban az iskolánkat, van egy jól működő családi programunk, amit a szülők jól ismernek. Célja, hogy a gyerekek megtanuljanak mindent az iskolában, így nem kell hazavinniük délután az iskolatáskát”

 – osztotta meg Mórocz Péter. A tantervi reform alakulását is érdeklődve figyelik, de mivel most is 1-5. osztályig zajlik az intézményben az oktatás, a technikai és a környezeti feltételek már adottak.

A szükséges együttműködés

A járás legkisebb magyar alapiskoláját működtető község, a közel 500 lelket számláló Béke polgármestere, Jankovics Katalin az Új Szónak elárulta, valóban nincsenek könnyű helyzetben a kisiskolák, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy ez nem csak a magyar iskolákat érinti, hanem minden egyes alacsony létszámú oktatási intézményt Szlovákiában. 

A sokszor túlbonyolított adminisztráció és az egyre növekvő fenntartási költségek már így is nagy terhet rónak az alapiskolákat fenntartó önkormányzatokra, mégis szeretnék elkerülni a bezárást. Ennek érdekében pedig kénytelenek olyan kompromisszumot kötni, amivel ugyan csökken a jogkörük, de megmaradhat az oktatás az adott településeken.

A Békével szomszédos települések nagyja szlovák többségű, magyar iskolát és óvodát sem találni a közelben, egy lehetséges későbbi együttműködés megvalósítása nem lesz egyszerű. 

„Településünkön demográfiai emelkedést tapasztaltunk, amit örömmel vettük. A helyi iskola diákjainak létszáma korábban két éven keresztül 5 fő volt, tavaly már 8 tanuló járt ide. Ha valamit bezárunk, félő, hogy az már nem nyit ki újra, ezért mindent megtettünk azért, hogy a nehézségek ellenére mégis megmaradjon az iskola” – osztotta meg Jankovics Katalin.

Kételkedik abban, hogy például a gyermekek utaztatásra adna-e forrást az állam, attól tart, hogy a kisiskolák megszüntetése az elsődleges cél. 

„Felháborított az oktatási miniszter, Tomáš Drucker kijelentése, amit a tárca statisztikájára alapozva mondott, miszerint a kisiskolában végzett diákok nem érnek el olyan jó eredményeket, mint a nagyobb iskolák diákjai. Ez nem intézmény, hanem inkább pedagógus függő”

 – mondta, hozzátéve, hogy szerinte a kis létszámú iskolákban tanuló gyerekekre nagyobb figyelem jut.

A magyarságért aggódik

Békéhez legközelebb a légi, a csallóközcsütörtöki, a somorjai és a felsőpatonyi alapiskolák vannak, amelyekkel a későbbiekben létrejöhetne egy szorosabb együttműködés. A békei alapiskolából tavaly év végén négyen iratkoztak ki, a családok elköltöztek a faluból, de helyettük négy új elsősük van, így összesen négy elsős és négy másodikos kezdi meg itt a 2025/2026-os tanévet. A nyolc diákhoz egy teljes állású pedagógust és egy napközis, csökkentett óraszámú tanítót alkalmaz az önkormányzat. 

„Nem hiszem, hogy szerencsés az, hogy annak idején 2004-ben az önkormányzatokra osztották az iskolaügyet, mert nem egyszerű feladat. Másrészt ha ezt akkor nem teszik meg, akkor Békén már nincs kisiskola. Igaz, hogy magas a fenntartási költség, de nem lehet mindent csak pénzben mérni”

 – emelte ki, majd hozzátette, hogy a magyar kisiskolák szerepe létfontosságú abban, hogy a helyiek megtartsák magyarságukat és megőrizzék nemzeti ünnepeiket, érzületüket. Az ötödik évfolyamig működtetni tanintézményt Békén nem életszerű, egyelőre csak az első ciklus (1–3.) biztosításában gondolkodnak.