„Nincs szükségünk táncoló kéményekre!” – tiltakoznak a Duslo vegyi gyár tövében élők a szélerőműpark ellen

A kora esti fórumon csak úgy záporoztak a kérdések a lakosok és az agrárvállalkozók részéről. A Green Energy Holding Kft. képviselőivel folytatott beszélgetésen Roman Urbánikon, Mocsonok polgármesterén kívül a tizenegy önkormányzati képviselő közül csak hárman-négyen vettek részt. 

A vállalkozói elképzelés ismertetéséből kiderült, hogy 5-7 megawatt teljesítményű szélturbinákat állítanának fel a térségben. A 160-170 méter magas tornyokon a háromlapátos turbina átmérője 150-180 méteres lenne. Egy-egy turbina évi 15 ezer megawattóra elektromos energiát termelne ki, a szélerőműpark összesen évi 120 ezer megawattórát. A cég 25 éve foglalkozik szélerőművek telepítésével. 5 szélerőművük van Szlovákiában, ezen kívül lokális naperőművek telepítésével foglalkoznak. 

A Királyi és Köpösd területére tervezett szélerőműparkkal kapcsolatos folyamat 2021 őszére vezethető vissza, akkor még Köpösdön kettő, Királyiban hat tornyot terveztek. Időközben tervezett 8-ról 7-re csökkentették a tornyok számát. Jelenleg az előkészületi fázisnál tartanak, folyamatban van a környezeti hatásvizsgálat.

Van atom- és vízerőmű, szélerőmű nem kell

Ludovít Čerešnák mérnök helyi lakosként fontosnak tartotta elmondani, hogy véleménye szerint elegendő elektromos energiát állítunk elő az országban, még eladásra is jut, semmi szükség arra, hogy tönkretegyék a lakókörnyezetüket. Elmondása szerint az elektromos energia 65-70 százalékát ma az atomerőművek, a vízerőművek annak 14 százalékát állítják elő, de a nap- és szélenergia alig 5 százalékot termel.

„A nyitrai és a nagyszombati térség felelős az ország energiaellátásának mintegy 80 százalékáért. Két atomerőműről és több vízerőműről beszélünk. Miért pont ide kellene szélerőművet is telepíteni?” 

– tette fel a kérdést Čerešnák. 

Milan Gier a mocsonoki szövetkezet agronómusaként és agrárvállalkozóként kért szót. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság terén vállalkozóknak, de az önkormányzatoknak, egyházaknak is el kellene gondolkodniuk azon, mihez kezdenek majd a földjeikkel. 

„Tudatosítjuk, hogy a szélturbina magasabb lesz, mint a Duslo legmagasabb kéménye? Nincs a világon az a pénz, amit én elfogadnék. Sem agrárvállalkozóként, sem lakosként nem vagyok meggyőződve arról, hogy szükségünk van ilyen zöldenergiára. Nem kellenek ide mozgó, táncoló kémények, nekünk épp elég az, ami a vegyi gyárból látható. Ráadásul ez még csak a kezdet, mert folytatnák a szélturbinák telepítését, nem lesz megállás. Mezőgazdasági vállalkozóként felfigyeltem arra, hogy a szélerőművek közelében olyan mezőgazdasági termények ültetését javasolják, amelyek nem attraktívak a madarak számára. Ilyen a búza, rozs, árpa, vagy a napraforgó. Ezek szerint csak réteket, legelőket létesíthetünk, holott ezen a vidéken a klasszikus állattartás nem honosodott meg. A helyi szövetkezet több mint 4 ezer hektáron gazdálkodik, de nem csak ez a terület, hanem a saját termőföldjeink is értéktelenné válhatnak” – mondta Gier.

A fórum résztvevői megtekinthették a kultúrház csarnokában a különféle műszereket, amelyekkel a hangot, a vibrálást mérik a szakértők. Ám miután kiderült, hogy Szlovákiában ilyen méretű szélturbinák még nem állnak, és a méréseket Ausztriában végezték, azt nehezményezték a lakosok, hogy a fórumra nem hívtak meg olyan egészségügyi szakértőket, akiktől még többet megtudhattak volna az esetleges egészségre káros hatásokról.

A Covid-óvintézkedések után a szélerőművek az új ellenség

A találkozón részt vett és kisfilmet vetített Daniel Slobodan Máčovský, az Igazság a szélerőművekről kezdeményezés alapítója. A megújuló energiaforrásnak az életkörnyezetre, a közelben élő lakosokra gyakorolt hatásokról készült beszélgetést osztott meg a lakosokkal, amelyet a csehországi Potšáton vett fel. Ott állítólag egyetlen, 150 méter magas szélturbina is gondot okoz a helyiek számára. 

Az Igazság a szélerőművekről weblapja szerint a mozgalom 2020-ban alakult, eredetileg a világjárvány miatt bevezetett óvintézkedések elleni tiltakozásul. „2020-ban, a 21. század történelmének legnagyobb korlátozásai idején, a Sitnyai lovagok csoportjaként emelkedtünk fel, és megalapítottuk a SZABADSÁG 2020 mozgalmat. Megfogalmaztuk a Szabadság és Egészség Sitnyai Kiáltványát. A korona véget ért, így számunkra nem maradt fontos megoldandó ügy. Az idő azonban telt, és megjelent a szélerőművek fenyegetése. A házainktól néhány száz méterre tervezett óriási, 250 méter magas építmények újra felébresztettek bennünket. Halkan, szinte titokban, ahogy mondani szokták, a bokrok mögött, lopakodva, ám annál fenyegetőbben kezdett el terjedni a szélvész” – olvasható a mozgalom bemutatkozásában. Egyébként a weboldal a szokásos tévhiteket és hoaxokat sorolja fel, amelyeket több szakértő is cáfolt, egyikük az Új Szónak is.

A csütörtöki lakossági fórumot Királyiban tartják, amelyre meghívták Köpösd, Sopornya, Vágpatta és Jarok lakosait is.