Folytatódik a szélerőműharc Kürtön – rendkívül heves, többórás vitába torkollt az önkormányzati ülés

Téglás János, az érsekújvári járásbeli Kürt polgármestere a végül fél hétkor kezdődő ülés résztvevőit arról tájékoztatta, hogy az ülés napján tárgyaltak az szélerőműparkról a beruházó egyik képviselőjével. 

Hozzátette: válaszlevelében a beruházó korábban már tájékoztatta a község vezetését az öt évvel ezelőtt megkötött együttműködési szerződés felbontásának lehetőségeiről. 

Érvénytelen petíció

A projekt környezeti hatástanulmánya szerint három szélturbinát állítanának fel a község határában, mintegy 2,5 kilométerre a lakott területtől. 

A kürti lakosok egy része petícióban tiltakozott a tervezett beruházás ellen. Téglás János hangsúlyozta, hogy a tervezett szélerőműpark elleni petíciót az 1570 választásra jogosult kürti polgár közül 537-en írták alá. A petíciós íveken szereplő nevek közül azonban csak 346 mellett volt megfelelő aláírás, ami csupán a választásra jogosultak 22 százalékát jelenti. 

Mivel a tiltakozók százalékaránya nem érte el a választásra jogosult lakosok 30 százalékát még a kért helyreigazításokat követően sem, a kérelmet végül elutasították. 

Népszavazással döntenék el a kérdést

Az önkormányzati ülés 15. programpontjában a kivitelező osztrák cég szlovákiai leányvállalatával 2020-ban kötött együttműködési szerződés lehetséges felbontásáról volt szó. Téglás ezzel kapcsolatban közölte: előbb levélben tájékoztatta őket a beruházó, majd szeptember 18-án, az ülést megelőzően a befektető képviselője személyesen is elmondta, milyen feltételeket kellene teljesíteniük a már megkötött szerződés felbontásához. Ennek egyik lehetséges módja, ha kiírnának egy referendumot, és az érvényes lenne. 

„Abban egyeztünk meg a képviselővel, hogy meg kell pontosan fogalmazni a referendumban a kérdést. Ebben kérni fogjuk a petíciós bizottság együttműködését. Az érvényes helyi népszavazás alapján elutasított szerződés a legegyszerűbb módja annak felbontásának, és a község számára is az a legjobb, ha a lakosok döntése alapján történik meg” 

– mondta Kovács József képviselő. 

A kürti lakosok közül többen is szót kértek, és csaknem egybehangzóan állították, ők azért választották meg a képviselőiket, hogy a helyiek érdekeit képviseljék, ne önmagukat és önnön érdekeiket. 

A beruházó szeptember eleji levelében többek között azt írta Kürt vezetésének, hogy a társaság nem szokta jogi útra terelni a szerződés felbontását követően az ügyet, mivel elsősorban a mindkét fél számára előnyös megegyezésben érdekelt. 

Ki miért támogatta a beruházást?

Sárai Mónika, a Kürt és környéke szélerőmű nélkül mozgalom képviselője, háromgyermekes édesanya a petíciós bizottság tagjaként ismételten arra szólította fel a képviselőket, hogy válaszolják meg a lakosok kérdéseit.

Többek között arra várt választ, készült-e független jogi elemzés a szerződés felmondásának lehetséges következményeiről, vagy hogy mikor és hogyan tájékoztatták a lakosokat arról, hogy 2019-ben a testület tagjai Ausztriában részt vettek egy szélerőműpark megtekintésén. Arra is kíváncsi, miért nem kaptak a lakosok előzetes tájékoztatást vagy lehetőséget a véleményezésre még 2019-ben vagy 2020-ban és miért csak a nyilvános meghallgatás után kerültek fel a dokumentumok az önkormányzat honlapjára.

„Amikor erről szavaztunk, azért szavaztam az energiapark mellett, mert a zöld energiára, a megújuló energiaforrásokra szükség van. A községnek felkínáltak egy bizonyos összeget, amit kiharcoltunk, hogy évente emelkedjen az inflációt követve. Kiszámoltuk, hogy a falu legalább legalább 700 ezer euró bevételhez juthat. Nem szúrtuk ki a falu népének a szemét, soha egyetlen beruházó sem kínált még nekünk ennyit” – hangsúlyozta Kovács József. 

A testület más tagjai is azzal érveltek, hogy a megújuló energiaforrásokra szükség van, mint ahogy a községnek is kell a pénz a fejlesztésekre.

A kürti lakosok egy része nehezményezte, hogy ez az egyetlen olyan beruházás, ahonnan a község jelentős összeget remél a falu fejlesztésére. 

Nem győzték meg 

„Itt az a lényeg, hogy mindenki nézzen magába. Egyetértek Kovács Józseffel, hogy kell a zöld energia. De milyen áron? Az osztrák beruházó itt valósítja meg a terveit. Miért nem teszi ezt otthont? Van két atomerőművünk, van egy vízi erőművünk. Igen, kell a zöld energia, de hiszen van is, kilencven százalékban a háztetőkön, napelemekként. Én voltam az egyetlen, aki a múltkori falugyűlésre úgy jöttem el, hogy talán támogatom a beruházó tervét, de meghallgattam az érveket, és most azon a véleményen vagyok, hogy nem kell a kürtieknek ez a beruházás. Itt éltek, itt gazdálkodtok a szőlőhegyen, ez a ti vidéketek, egyetlen pozitívuma ennek a beruházásnak a pénz. Az összes többi negatív jelenség” 

– mondta lakossági felszólalásában Danczi Péter. 

A lakosok elsősorban azt nehezményezték, hogy 9 képviselő döntött mintegy 1500 lakos életéről hosszú évtizedekre.

Téglás polgármesterként azzal érvelt, hogy a referendumban, amelynek megvalósítását a testület jóváhagyta tegnap este, az egész falunak lehetőséget adnak a véleménynyilvánításra. 

Két héten belül tárgyalnak a képviselők és a petíciós bizottság tagjai a tervezett népszavazásról. Még az is elképzelhető, hogy több témát is érintenek majd a referendumban, például a kürti közbiztonság helyzetét is.