Múmiák a múzeumban

A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ, a Magyar Természettudományi Múzeum és a váci Tragor Ignác Múzeum közös vándorkiállítása. A váci Domonos-rend templomának, amely a szerzetesek fehér ruhái miatt a nép körében "Fehérek templomaként" ismert, 1994-es felújítása során megtalált 265 természetes úton mumifikálódott emberi maradványból hatot hoztak el Galántára. 

Sokak odaadó háttérmunkájának köszönhetően valósulhatott meg ez a kiállítás, Galánta városa anyagilag segítette a tárlat létrejöttét. A múzeum fenntartója, Nagyszombat megye. Takács Mihály, a Galántai Honismereti Múzeum igazgatója elmondta, hogy a kiállítás aprópója az volt, hogy tavaly ünnepelték a leletegyüttes megtalálásának harmincadik évfordulóját. Szerettek volna egy érdekes, komplex és világszerte ismert témát hozni Galántára. A tárgyi emlékeken és az antropológiai anyagon túl, nagyon érdekes és precízen elvégzett kutatási eredményekről lehet tudomást szerezni. Teljes képet kaphatunk a 18.század második felében és a 19. század elején egy vidéki, ám jelentős város, Vác társadalmáról.

Mi a spontán mumifikálódás titka?

Horváth Tünde régész elmondta, hogy a kiállítás az elmúlt harminc évben Európa és Amerika több városában szerepelt már, Szlovákiában ez az első komolyabb tárlat, ahol hat eltemetett személy kerül kiállításra. A váci, egykori Domonkos-rend templomának kriptájában betemetett váci polgárok természetes körülmények között, szándékos emberi beavatkozás nélkül mumifikálódtak. 1994-ben kezdték meg a templom felújítását, addig senki sem tudta, hogy a koporsókban fekvők spontán módon konzerválódott emberi testek, múmiák. A váci múmiák nagyon jó állapotban kerültek elő, a tudománynak hála egyre több információt tudnak meg a korról, amelyben éltek. 

Az orvosbiológiai kutatások fényt deríthetnek az egykor éltek életmódjára, a paleontológusok a halál okára is. A legtöbb lelet mumifikálódásának pontos forgatókönyve mindmáig ismeretlen előttünk, sokszor nehezen elválasztható egymástól a konzeválódási folyamatban részt vevő anyagok használata. A váci múmiák spontán mumifikálódását a kripta bolygatatlansága, a száraz, hűvös mikroklíma, a koporsónak használt fenyőanyag erős, és fertőtlenítő hatású, baktérium- és gombaölő gyantatartalma, valamint a koporsó aljában hagyott nedvszívó faforgács is elősegítette

 – osztotta meg a régész. A 265 testből a legkésőbb temetettek a legjobb állapotúak, vannak közöttük csontváz állapotúra szétesett egyedek, csekély lágyszövet maradvánnyal. Vannak olyanok, ahol a belső szervek is megmaradtak, a külső bőrtakaró megmaradt felületén sebek, betegségek kezelési nyomai, orvosi beavatakozások nyomai is láthatóak. A jelenlegi tárlat hat egykori váci polgár sorsát mutatja be. Mindannyian a város megbecsült tagjai voltak.

Világhírű leletegyüttes

1994. október 31-én ment le először a Tragor Ignác Múzeum csapata a kibontott kriptába. Magyarországon akkor még nem volt példa ilyen feltárásra, ezért a múzeum szerepvállalása példaértékű, a feladat úttörő jelentőségű volt. Saját módszertant kellett kidolgozni. A muzeológusokból, antropológusokból, restaurátorokból álló munkacsoport fél év alatt 262 koporsót és 40 elhunyt maradványait tartalmazó ládát hozott a felszínre

 – mondta el Fehérváriné Tóth Helga, a Tragor Ignác Múzeum igazgatója. A leletegyüttes lehetővé tette az 1731-1831 közötti időszak természet- és társadalomtudományú szempontú vizsgálatait. Csukovits Anita, néprajzkutató ott volt, amikor 1994-ben felnyitották a Vác főterén álló Domonkos-rendi templom kriptáját. 

Mindenképpen meg kell említeni Zavecz József plébános nevét, ő jelentkezett a múzeumnál, amikor elkezdődött a templom felújítása. Ő, és az építésvezető, Forgó László, ha nincs, a történet másképp is végződhetett volna. Ők döntöttek úgy, hogy ezt az anyagot meg kell menteni. Az akkori múzeumigazgató, Zomborka Márta volt. Külső szakértőket is hívtunk és összeállt a munkacsoport. Fél éven keresztül, minden reggel lementünk a kriptába, egy nap körülbelül tíz koporsót sikerült feltárni. Nagyon hideg volt, hó esett és a kriptában még hidegebb volt. Folyamatosan mindent dokumentáltunk, minden menthetőt mentettünk, elkülönítettük egymástól a természettudományi anyagot és a viseleti, szakrális anyagot. A múmiákat átvette a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tára, elkezdődött a restaurálás, ami azóta is tart. 1800 tárgy lett betárazva. Sosem lesz vége, mert mindig felmerül egy új szempont, egy új módszer. Évről évre egy több információt lehet kinyerni a leletekből

 – mondta Csukovits Anita. A kriptás temetkezés a 18.században divat volt, azonban a lakosság mintegy öt százalékát, tehát csak a töredékét érintette. Aki valamilyen formában kapcsolódott az adott templom közösségéhez, kérhette a kriptás temetést.

A tárlat december végéig látogatható. Ajánlott korhatár a látogatók számára: 16 éves kortól, vagy felnőtt felügyelete mellett ajánlott. A teljes árú belépőjegy ára 6 euró, a kedvezményesé 3 euró.