Merre tovább, izsai szövetkezet?

ifj. Bugyi András: „Valószínűleg nem véletlen, hogy a földeket az a társaság vette bérbe, amely évekig zokszó nélkül hitelezett a szövetkezetnek.” Kis Kata felvételeMi vezetett idáig? Egy tavaly augusztusi tagsági gyűlésen elfogadott határozat értelmében a tagok kötelezték magukat, hogy vagyonrészük arányában átvállalják a szövetkezet veszteségét, ami személyenként 70-114 ezer korona (2333-3800 euró) befizetését jelentette volna. Az összeget, további, 50 ezer koronás (1667 euró) tagsági díjjal kiegészítve március 15-ig kellett volna befizetni. „Az ügy pikantériája, hogy azon az ominózus gyűlésen a 189 tagból mindössze 39 vett részt – idézte fel a történteket Tibor Libo, aki jelenleg az ellenőrző bizottság elnöke. – Ilyen részvétel mellett persze nem lehetett volna határozatképes a tagsági gyűlés, ám Horváth József egymaga 255 szavazattal bírt, legalábbis ő ezt állította magáról. A volt elnök ugyanis az elmúlt években elkezdte felvásárolni a szövetkezeti vagyonjegyeket (DPL – družstevné podielové listy). Ehhez természetesen joga volt, ám ahhoz már nem, hogy ez a szavazásnál előnyhöz juttassa őt. A szövetkezet alapszabálya kimondja ugyan, hogy 1000 korona (33,3 euró) értékű vagyonjegy 1 szavazatot ér, ám azzal a kiegészítéssel, hogy csak abban az esetben, ha a szövetkezet már valamennyi tagjának kiadta vagyonrészét vagyonjegy formájában. Mivel ez nem történt meg, bármely tagnak egyelőre csak egy szavazata van.” Azok a tagok, akik az augusztusi gyűlésen nem vettek rész, lényegében csak januárban, az elnök által kiküldött fizetési felszólításból értesültek arról, hogy az elfogadott határozat értelmében március 15-ig több tízezer koronát kellene befizetniük a szövetkezet kasszájába. A dolog természetesen nem maradt visszhang nélkül, és néhányan, köztük Tibor Libo, valamint id. Bugyi András újabb tagsági gyűlést kezdeményezett. Összegyűjtötték a szükséges számú aláírást a tagság körében, ennek alapján felkérték az elnököt és az elnökséget a gyűlés összehívására; mivel igyekezetük nem járt sikerrel, február 9-ére maguk voltak kénytelenek tagsági gyűlést összehívni.

Rendőri segédlettel jutottak be az irodákba

„Mint időközben megtudtuk, az augusztusi ülésen Horváth az alapszabály 42. paragrafusa 4. bekezdésére hivatkozva kérte a veszteség kiegyenlítését a tagoktól, ám előtte tájékoztatnia kellett volna az embereket arról, hogy más lehetőség is van – mondta Tibor Libo. – A jelzett paragrafus első pontja értelmében a hiány az alaptőkéből, a második pont szerint kockázati alapból fizetendő, a harmadik pont pedig lehetővé teszi a szövetkezet felszámolását. Az augusztusi gyűlésen ezeket a pontokat átugrották.” A tagoknak egyébként mintegy 18 millió koronás veszteséget kellett volna kifedniük befizetéseikkel. A februári gyűlésen a jelenlévő 132 tag amellett, hogy változásokat eszközölt az alapszabályzatban, leváltotta az elnököt és az elnökséget, felvette tagjai sorába ifj. Bugyi Andrást, és megválasztotta őt elnöknek. „A tagsági gyűlésen elfogadott határozatoknak két hétig nem tudtunk érvényt szerezni, Horváth József ugyanis őrző-védő társasággal zárta el az irodaház bejáratát – árulta el a fejleményeket ifj. Bugyi András. – Csak miután kézhez kaptuk a cégbírósági bejegyzést, juthattunk be az irodákba, akkor is rendőri segítséggel.” A papírok átvizsgálása után több kellemetlen meglepetés érte az új vezetőséget. Ekkor derült ki ugyanis, hogy Horváth József a szövetkezet által addig bérelt földeket további bérletbe adta, az ingó és ingatlan vagyont pedig jelzálog terheli. „Valószínűleg nem véletlen, hogy a földeket az a társaság vette bérbe, amely évekig zokszó nélkül hitelezett a szövetkezetnek, mégpedig vetőmag, vegyszerek, mű?trágyák formájában. Az sem lehet a véletlen műve, hogy tulajdonosának éppen most jutott eszébe jelzálogot kivetni a vagyonra – mondta az új elnök. – Érdekes momentum, hogy a földbérleti szerződés január 7-én köttetett ugyan, ám a közjegyzői hitelesítésen február 14-i, azaz már a tagsági gyűlést követő dátum szerepel.”

Kiszolgáltatva az új bérlőnek

Keserűen vallotta be: a szövetkezet alkalmazottai jelenleg bérmunkát végeznek a földeken, és mindannyian ki vannak szolgáltatva az új bérlő kénye-kedvének. Mivel a vezetőségnek nincs beleszólása abba sem, hogy az egyes parcellákon mit termeljenek, az állattenyésztés jövője is teljesen bizonytalanná vált. Vásárolt takarmánnyal nem lehet fenntartani ezt a részleget. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a jelzálog fejében az év végéig törlesztenie kellene a mintegy 20 milliós adósság felét, különben a szövetkezet elveszti gépparkját is. A bérmunkából azonban éppen csak a bérekre és a működési költségek fedezésére futja.

Beszélgetésünk végén Tibor Libo az üggyel kapcsolatban megjegyezte: „Véleményem szerint a korábbi elnök célja az augusztusi határozat elfogadásával az volt, hogy fokozatosan kigolyózza a régi tagságot a szövetkezetből. Azzal ugyanis tisztában kellett lennie, hogy egy veszteséges cégbe senki nem fog több tízezer koronát befektetni. A csődeljárás ellen pedig azért hadakozik, mert akkor a mecénásának bérbe adott földekről is a csődbiztos döntene.”

Bírósághoz fordult a volt elnök

Horváth József volt elnök természetesen másként látja. Szerinte a másik fél részéről arra megy ki a játék, hogy csődbe vigye a szövetkezetet, és azt követően megszerezze a földek bérleti jogát. „A február 9-i gyűlés határozatait, ami egyébként szerintem nem gyűlés, csak összejövetel volt, bírósági úton megtámadtam – mondta. – Már két alkalommal ki volt tűzve a bírósági tárgyalás, de a másik fél egyikre sem jött el. Ha úgy érzik, nekik van igazuk, miért félnek a bíróság elé állni? Ha tisztességes módon váltottak volna le, azt elfogadom, de így? Hiszen ifj. Bugyi András korábban nem is volt a szövetkezet tagja, ott helyben lépett csak be. Édesapja pedig a 2004-es elnökválasztáson éppen velem szemben maradt alul. Egyébként is, milyen választás az, ahol mindössze egy jelölt van? Az összejövetel szervezői előre elkészítettek egy hatos listát is a jövendő elnökségi tagok nevével, ott sem voltak ellenjelöltek. A titkos szavazás pedig úgy zajlott, hogy a szavazólapon rajta állt a nevem.”

A volt elnök szerint az izsai szövetkezetben kialakult helyzet megértéséhez a kilencvenes évek elejéig, vagyis a transzformációig kell visszamenni. Az akkori vezetés úgy gondolkodott, hogy nemcsak a vagyonrészt, hanem a szövetkezet veszteségét is fel kell osztani a tagok között. Így néhány éven keresztül az volt a gyakorlat, hogy a szövetkezet éves veszteségét a tagok alapbetétjéből kompenzálták. Később ezt a gyakorlatot megváltoztatták, és a veszteséget egy külön számlán kezelték, hogy a tagok vagyonrészükkel ne kerüljenek mínuszba, és ne kelljen saját pénzből pótolniuk a veszteséget. A vezetők arra számítottak, hogy egy-egy jobb gazdasági év nyereségéből majd kiegyenlítik a veszteséget; volt, hogy több, máskor kevesebb veszteséget tartottak nyilván, teljesen azonban soha nem nullázódott ki a hiány. „2006-ban 21 millió korona (700 000 euró) volt az adósságunk, ám azt meg kell jegyeznem, hogy nem tartoztunk sem az adóhatóságoknak, sem a községnek – mondta Horváth József. – Az elnökségen azonban többször felmerült, hogy végre meg kellene szabadulni ettől a tehertől. Ezért vetettük fel a tavaly augusztusi tagsági gyűlésen, hogy az alapszabályzat értelmében a tagok vagyonrészük nagyságának arányában vállalják át a veszteséget és fizessék be az 50 ezer koronás (1667 euró) tagdíjat. Ha ennek nem tesznek eleget, tagsági viszonyuk egyszerűen megszűnik. A községben azonban egyesek azt kezdték el terjeszteni, nem kis pánikot keltve a lakosok körében, hogy aki nem fizeti ki a rá eső összeget, azon végrehajtó fogja behajtani azt. Ám erről szó sincs.”

A szövetkezet által eddig használt földek egy harmadik szubjektumnak történt bérbeadását Horváth nem kívánta kommentálni, csupán annyit jegyzett meg, hogy meglátása szerint a szövetkezet számára előnyösebb, ha csupán bérmunkát végez. A jelzálogra vonatkozó kérdésünkre pedig megjegyezte: a hitelező benne megbízott, az új vezetésben viszont nem, és joga volt az adósával, azaz a szövetkezettel szemben zálogjogát érvényesíteni. „Ellenlábasaim megpróbálnak befeketíteni, meghurcolni, de én bízom benne, hogy egyszer kiderül az igazság, mi is vezérelte őket e káosz kirobbantásához” – tette hozzá.

Izsán egyébként június 7-re újabb tagsági gyűlést hívott össze a jelenlegi vezetés, ahol be szeretnének számolni a tagoknak a február 9-e óta eltelt időszak történéseiről és a lehetséges megoldásokról.