Lesz miből fenntartani az óvodát? Hogyan érinti a konszolidáció Párkányt és környékét

Szeptember közepén a Szövetség sajtótájékoztatón figyelmeztetett arra, hogy a kormány által diktált, jövő évi konszolidáció kritikus helyzetbe hozza a települések nagy részét. Táblázattal szemléltették, hogy a járási székhelyek milyen óriási összegektől eshetnek el emiatt.

A gond azonban nem pártpolitikai, mert maga a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetsége (ZMOS) is többször utalt a megszorító intézkedések katasztrofális következményeire. Vidéki merítésünkből kiderül, hogy a kisebb városok, nagyobb és kisebb falvak számára szintén véres lesz az intézkedés, még abban az esetben is, ha éves szinten az államtól havonta befolyó részadó mértéke ugyanolyan marad, mint idén. Mert ugyanakkor minden más drágul számukra is, a bérköltségektől a szolgáltatásokig, a működési költségektől az átruházott jogkörök ellátásáig, minden.

Vannak olyan pici faluk, ahol már most is fogcsikorgatva teremtik elő a mindennapi működéshez szükséges pénzt, és olyanok is, ahol a polgármester már hónapok óta nem veszi fel a fizetését azért, hogy az alapvető közszolgáltatásokat biztosítani tudják. Ugyanakkor el kell mondanunk, hogy az általunk megszólaltatott települések közül egyik sem tervezi az adók és illetékek további emelését, mert nem akarják a lakosaikat tovább sújtani a terhekkel. Ám még az is lehetséges, hogy a legkisebbek közül néhányan akár csődközeli helyzetbe is kerülhetnek az elvonások miatt.

Párkány

A város 2025-ös költségvetése 14,5 millió euró, a részadók ebből 28 százalékot tesznek ki. Ha az állam jövőre tovább csökkentené a havi átutalás összegét, akkor kevesebb összeg jutna kultúrára, szolgáltatásokra és beruházásokra – közölte lapunkkal Eugen Szabó, polgármester.

Ha elbocsátásokra kerülne sor, akkor a valószínűleg az ügyintézés hossza is jelentősen megnőne 

– tette hozzá Szabó. A kisebb bevétel azt eredményezi hogy kevesebb pénz jut nagyobb javításokra és szinte semmi az új, kis fejlesztésekre. „Ez mind megmutatkozik épületeink állapotának romlásában, útjaink és járdáink állapotában vagy például a parkolóhelyek hiányában“ – tudatta a polgármester.

Már készül Párkány jövő évi költségvetése, de az információk egyelőre rendkívül hiányosak az állam részéről, a prognózisok pedig bizonytalanok. Ha a konszolidációs csomag életbe lép, az Párkány számára azt jelenti, hogy a részadókból befolyó összeg körülbelül az idei szinten maradna. A város ugyanakkor a helyi adókat és illetékeket nem tervezi emelni. A beruházások fedezetének egy részét a városháza az ún. fejlesztési illeték bevezetésével szerette volna biztosítani – minimális összeggel, de ezt a képviselő-testület nem hagyta jóvá. Tehát a beruházások feltehetően csak kölcsönből valósulhatnak meg – konstatálta Eugen Szabó.

Zselíz

A Garam menti város kasszájába az idei év végéig összesen még 664 253 eurónak kéne befolynia az államtól, ami épphogy takarni fogja az idei évi közkiadásokat.

„Tekintettel arra, hogy a város idei költségvetése csak enyhe többletet mutat, jövőre pedig a bölcsőde üzemeltetése és az energiaárak drágulása, valamint a bérköltségek emelkedése is növelni fogja a kiadásokat – ha az állam csökkenti a részadókat, akkor gond lesz biztosítani ezeket a költségeket“

– válaszolt felvetésünkre Monika Tomeková, a városháza pénzügyi osztályvezetője.

A Költségvetési Tanács (Rada pre rozpočtovú zodpovednosť) szeptemberi előrejelzése szerint Zselíz jövőre az államtól a központi részadókból 2 millió 853 ezer eurót várhat, ami 252 ezer euróval több, mint idén. Ám a növekvő költségek miatt ez nem elegendő, ezért kultúrára, sportra és hasonlókra kevesebb pénz jut majd. Helyi adókat és illetékeket viszont Zselízen sem fognak emelni.

Köbölkút

A község éves költségvetése 3 037 090 euró a két teljes szervezettségű alapiskolával együtt. Az iskolák nélkül 1 733 081 euró, vagyis az iskolákra külön jön 1 304 009 euró. Részadókból 728 348 euró a község éves bevétele, további bevételeik pedig 1 004 733 eurót tesznek ki. Részadókból átlagban 62 075 eurót kapnak havonta, viszont ebben nincs benne a teljes szervezettségű, kétnyelvű óvodájuk fenntartása, amire átlagosan további 18 120 euró érkezik havonta.

 „Ha az állam tovább csökkenti a részadókból származó bevételeinket, az mindenképpen az önkormányzat működésének, az általa nyújtott szolgáltatások, valamint a beruházások karcsúsításához vezet. Az elmúlt években egyébként is évről évre csökkent a részadókból származó bevétel, ezért a további forrásmegvonás még jobban megnehezíti majd az önkormányzatok helyzetét“ 

– állapította meg Bolya Szabolcs, Köbölkút polgármestere.  

A jövő évre ők sem tervezik a helyi adók emelését, de sajnos ennek lehetőségét a jövőben nem tudják teljesen kizárni, ha rákényszerülnek erre.

Muzsla

A környéken szintén nagy községnek számító falut is negatívan érinti majd a konszolidáció. Farkas Iván polgármester számításai szerint emiatt a jövő évben 40 ezer eurós kieséssel számolhatnak, a megszorítások pedig a fejlesztéseket, beruházásokat fékezhetik. A polgármester azt is közölte lapunkkal, hogy a trend évek óta negatív, vagyis az állam minél kevesebbet juttatna a településeknek, ezt ők is látják. 

Farkas Iván polgármesterként és saját indítványára a saját mozgóbérét is megkurtíttatta a képviselő-testülettel, ezzel így idén 12 ezer eurót spórolnak. 

Közölte: ha romlik a helyzet, akkor akár a mozgóbérének teljes megvonását is javasolni fogja.

Helemba

Az Ipoly torkolatánál fekvő településan a részadókból tervezett éves bevétel 195 ezer euró, ami jelenleg, szeptember végével és havi lebontásban átlagban 16 341 eurót jelent. A havi részadó viszont változó. A konszolidáció egyértelműen megcsonkítja a költségvetést, de ezt számszerűen még nem tudják kimutatni.

A mostani, szeptemberi előrejelzésből kiindulva jövőre minimum az infláció mértékével kevesebb bevételük lesz. 

„A fokozott költségcsökkenés eredménye, hogy nem tudunk juttatásokat adni az alkalmazottaknak, nem beszélve a fejlesztésekről, ahol esetenként az önrész bebiztosítása is gondokat okozhat“ 

– fejtette ki az Új Szónak Izrael Gergely polgármester.

Mindezekre sok önkormányzat hiteleket vesz fel, ami fokozott eladósodást jelent, a falvak és városok pedig felélik a tartalékalapokban lévő pénzeiket is. „Mi sem vagyunk jobb helyzetben. Több, sikeres pályázatunk már a megvalósítási fázisban van, de fejtörést okoz a finanszírozás. Adóemelést viszont nem tervezünk, mert az ország eladósodottságából és gazdasági állapotából származó részadó-csökkentéseket nem a kisemberek rovására kell pótolni“ – közölte a helembai polgármester.

Összeállításunk végén két pici falu következik, ők is komoly gondokkal küszködnek.

Garampáld

A Garam menti község költségvetése idén 93 650 euró, ebből a részadókból az éves bevétel 56 ezer euró, ami havi átlagban 4700 eurót tesz ki.

„A járás legkisebb településeként évek óta pénzhiánnyal küzdünk, a működésünk kerülne veszélybe“ 

– reagált megkeresésünkre Góra Monika polgármester. Gondjuk már most is van, mert sokszor a bérek kifizetése is nehézséget okoz. Ez a gond a jövőben csak sokszorozódna. Mindezek ellenére Garampáldon nem terveznek adót emelni – ezt már tavaly megtették.

Kicsind

A 370 fő által lakott kis községet teljesen megbénítaná a konszolidáció. A falu idei költségvetése 195 ezer 870 euró. Ebből a részadó januártól szeptemberig befutott összege 80 ezer 389 euró, ami havi szinten átlagban 9502 eurót jelentett. A községnek aktuálisan 370 lakosa van.

„Amennyiben jövőre az állam tovább fogja csökkenteni a havi átutalás összegét, akkor az a mi kis községünk jövőbeni működését teljesen megbénítaná. Már a jelenlegi helyzet is kritikusnak mondható, ugyanis már most küzdünk a fennmaradásunkért. Jelenleg már a fél napos óvodánk további működése is égető probléma, ugyanis a község mint a jogalanyiság nélküli intézmény fenntartója az ennyire kevés bevételből képtelen finanszírozni az óvoda működési költségeit“ 

– taglalta az Új Szónak Pásztor Rita polgármester.

Továbbá már jelenleg is érvényes, hogy a polgármester nem tudja felvenni a havi fizetését, mert nincs miből – arra ugyanis a havi befolyó összegből már nem jut. A prognózis alapján a 2026-os évben Kicsind számára a részadó 9-10 ezer euróval lesz kevesebb. Ezt pedig Pásztor Rita szerint sajnos még nem tudják, hogy miből fogják pótolni.

„Muszáj lesz bizonyos takarékossági óvintézkedéseket bevezetnünk, melyek sajnos elkerülhetetlenül kihatással lesznek a lakosság számára biztosított szolgáltatásokra is“ – közölte a polgármester. Viszont jövőre nem tervezik az adók és illetékek emelését, ezt már tavaly meglépték.