Régió

Megmenteni a Csallóköz értékeit

Önfeláldozó munkával maroknyi csapat próbálja visszaállítani a csallóközi madár- és növényvilág eredeti élőhelyét.
Somogyi Katalin

2020. február 28. 19:30

Csallóközi
- Képarchívum

„Csak azok az emberek, akik ismerik természetes környezetük szépségét és értékeit, lehetnek motiváltak arra, hogy ezt kellőképpen védjék is. Nem csupán az össztársadalmi célok vagy a jövő generációinak az érdekében, hanem elsősorban önmagukért” – vallja a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ – Bratislavské regionálne ochranné združenie). 

Szlovákiában ez az egyik legsikeresebb nonprofit szervezet, amely pozsonyi székhelyéből kiindulva védi, menti, újítja, regenerálja Nyugat-Szlovákia, elsősorban a Duna mente, ezen belül is a Csallóköz természeti kincseit, amelyeket az ember a civilizáció oltárán akaratlanul, vagy nem ritkán tudatosan feláldozott. Ez a maroknyi csapat – összesen alig több mint húsz elszánt, szakmai tudással felvértezett fiatal – kitartásával, állhatatosságával igazi csodákat valósított meg a társulás 12 éves fennállása óta. A természetvédelmet komplex tevékenységnek tartják, amelyet nem lehet a gazdasági és politikai összefüggésektől elkülönítve megvalósítani. Ténykedésüket elsősorban a problémák megelőzésére összpontosítják, azzal, hogy tájékoztatják a nyilvánosságot, illetve növelik a fiatalok környezetvédelmi tudatosságát. Erőfeszítéseik mégsem mindig járnak sikerrel. Sokszor áll elő olyan helyzet, amikor kénytelenek az illetékes államigazgatási szerveket, sőt esetenként akár a bűnüldöző hatóságot értesíteni. Nem szívesen teszik, csak a legvégső esetekben lépik meg ezt a lépést. Szerencsére sokkal több a pozitív, mint a negatív tapasztalatuk.

A Duna és mellékágai

Karolína Sobeková, a „brozosok” egyike, aki többek közt a „Bees and Fish” (méhek és halak) projekt felelőse, amely a valamikori őshonos madárfajokat is hivatott újra honosítani a Duna Pozsony és Helemba közti 173 kilométeres szakaszán, azzal, hogy újrateremtik a számukra az élhető és fészekrakásra alkalmas folyópartot.

„Ha a szlovákiai oldalról nézem a magyar partot, ideális fészekrakó helyeket látok a folyó partjain. Ha a magyarországi partról tekintek át a szlovák oldalra, a helyzet távolról sem ilyen ideális”

– magyarázza Sobeková.

Harminc évvel ezelőtt az akkori Csehszlovákia elkezdte a Duna folyam szabályozását, hajózásra alkalmassá tételét, mert az akkori vízgazdálkodási politika ezt tartotta helyesnek és szükségesnek. Ennek a döntésnek járulékos következményeként elzárták a főfolyam szerves részeit, a mellékágakat, ezzel tönkretették több védett madárfaj fészkelési helyét a folyó természetes meredek partfalaiban, amivel néhány ezer párról néhány százra csökkentették a madárpopulációt. Mai szemmel nézve már nyilvánvaló, hogy nem volt szükség ilyen mértékű beavatkozásra. Ezen mellékágak és az egész Duna menti ágrendszer újraélesztését tekinti a társulás egyik feladatának. Az első mellékágat 2012-ben tisztították ki Medvénél, pár hónappal ezelőtt pedig a kulcsodi mellékágat csatolták vissza a főfolyamhoz. A nagy volumenű beruházásokat nagyrészt az Európai Unió finanszírozza a LIFE program keretében a környezetvédelmi minisztérium és a Vízépítő Vállalat (VV) hathatós segítségével.

Csallóközi

A különleges Duna

A Duna egyedülálló folyó. Az Alpokból hegyi folyamként zúdul alá, majd megérkezik hozzánk, a nagy síkságra, ahol óriási területen folyik, ezzel mintegy belföldi deltát alkotva, amely mocsarak, láposok, zsombékok, holtágak és nádasok rendszerét jelenti. Valamiféle közép-európai Amazóniát alkotva, amelynek legszélesebb része Vajka környékén van. Ennek eredménye az a különleges növény- és állatvilág, amely csak a Duna mentére jellemző, és amelyet a „brozosok” minden erejükkel próbálnak megvédeni ott, ahol még létezik, illetve visszaállítani eredeti állapotába ott, ahol még lehetséges.

A pocok-projekt

Félreértés ne essék, nem a kártevő mezei pocokról van szó, hanem sokkal ritkább társáról, az északi pocok mehelyi alfajáról, amely a jégkorszakból maradt meg. Már ahol megmaradt, mert a jégtakaró visszahúzódásával elveszítette természetes életterét és az ember is mindent megtett azért, hogy eltüntesse. Elszigetelt populációi mégis megmaradtak a Szigetköz egyes területein, Ausztriában a Neusiedler See mentén, de főleg nálunk, Szlovákiában, a Duna mentén. A zsombékos területeket kedveli, gazdasági növényekben nem tesz kárt, ugyanis kerüli a száraz élőhelyeket . Az ő megmentése, jobban mondva az ő életterének a megmentése is az egyik tervezett projekt. 

Madárfajok védelme

A fűzfák projektje már sikeresen zajlik Ekecs, Nemesócsa, Gúta, Megyercs, Ekel és Szilas kataszterében. Szintén a ritkán előforduló madárfajok védelmét szolgálja. „Egyik fő feladatunk a szántóföldperemek újrafüvesítése, mert az óriási mezőgazdasági területen alig léteznek biofolyosók. Ezért is igyekszünk újraéleszteni a természetes legelőket, fákat ültetünk, felújítjuk a mocsaras, lápos területet, amivel próbáljuk csökkenteni a mezőgazdasági területek aszályosságát” – magyarázza a projektet felügyelő Žofia Filagová. A projekt szerves részei a meanderi árterekből megmaradt fűzfák, amelyek valaha a csallóközi táj jellegzetes színfoltjai voltak. Ezek rendszeres botolásával is segítik a szuvas törzsben élő élőlények, bogarak, madarak élőhelyének a megmaradását.

A nagyléli csoda

„A nagyléli sziget az egyik büszkeségünk. Jeles példája annak, hogy van értelme az erőfeszítéseinknek” – vallja Karolína Sobeková projektmenedzser. Ez a sziget ma a Duna menti természet védelmének követni való példája. A BROZ már több éve gondozza és felügyeli a sziget környezetét, tevékenységével összekapcsolja a természetvédelem és a hagyományos tájgazdálkodás céljait, miután 2013-ban sikerült revitalizálták a nagyléli Duna-ág medrét, ami által a szigetet ismét közrefogta a természetes folyóvíz, visszaállítva az eredetileg létezett környezetet a vízimadarak, halak és kétéltűek számára. Újra bevezették a haszonállatok legeltetéses tenyésztését, így ma már ismét a szarvasmarhák, juhok, kecskék, lovak, sőt a vízi bivalyok és a Magyarországon őshonos szürke marhák vették birtokba a sziget legelőit.

„Mindenkinek ajánlom, menjen el, lássa és élje meg a sziget adta természeti környezetet, mert ez igazi élmény”

– meséli lelkesen Karolína Sobeková.

Csallóközi

Tanulás, tanítás

„Akármilyen projektet kezdünk el, az egyik legfontosabb lépésünk a helyi lakosok tájékoztatása arról, mit miért, hogyan teszünk és mi lesz a munkánk eredménye. Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy az emberek nagyon nyitottak, befogadók, és a magukénak érzik a környezetvédelmet”

– vallja a két projektmenedzser.

A tájékoztatást és felvilágosítást már az iskolákban kezdik. Rendszeresen szerveznek kirándulásokat iskolások számára azokra a helyekre, ahol éppen egy környezetvédelmi projekt megvalósítása folyik. A tájékoztatást és kommunikációt annyira fontosnak tartják, hogy ez a pozsonyi székhelyű, teljes mértékben szlovák anyanyelvű szakembercsapat, felfogadott egy magyarnyelv-oktatót, hogy mindenki, aki a magyarlakta vidéken valósítja meg a rá bízott projektet, szót tudjon érteni a helyiekkel. 

Szlovákia nem csak a Tátra

„Nem vitatom a tátrai hegyek különleges szépségét, nagyon is szeretem őket, de Szlovákiában nem csak a Tátra van. Itt van a méltatlanul elhanyagolt Duna folyó mente, amely szépsége csodálatra méltó, természeti környezete különleges, faunája pedig egyedülálló, amit óvni kell, esetenként újraéleszteni kötelező”

– mondja Karolína Sobeková.

Való igaz, hogy a Duna menti táj ökológiai szempontból egyedi terület. Sajátos élőhelyei sokféle ritka növény- és állatfaj számára adnak életteret. A Duna főága és a Kis-Duna által körbezárt Csallóköz Szlovákia legtermékenyebb mezőgazdasági területe, itt van Közép-Európa legnagyobb ivóvízforrása is. Sajnos a lokális érdekek ezt nem mindig tartják szem előtt, hiszen vannak községek, amelyek a gyors haszon érdekében ezen az egyedi, értékes földön többhektárnyi területen is lebetonozott ipari parkokat létesítenek. Szerencsére a „brozosok” csapata már sok mindent visszahozott abból, amit elveszettnek hittünk.

Támogassa az ujszo.com-ot

Nehéz időkben van a legnagyobb szükség gyors, megbízható tájékoztatásra. Jövőnkről, biztonságunkról, egészségünkről csak hiteles információk birtokában dönthetünk. Az ujszo.com ezért dolgozik. A gazdaság megroppanásával ugyanakkor hirdetési bevételeink csökkennek.

Ahhoz, hogy továbbra is fontos információkkal tudjuk segíteni olvasóink döntéseit, nélkülözhetetlen marad a szerkesztőség alapos, összehangolt munkájának fenntartása. Hisszük, hogy most van a legnagyobb szükség ránk.

Ezért kérjük olvasóinkat, ha lehetőségük van rá, támogassák az ujszo.com működését. Számítunk Önökre! Önök is számíthatnak ránk! Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra! Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
lakás

Elöregedett családi házak, hiányzó állami támogatás

Valtteri Bottas
Frissítve

Bottas nyerte a nyári idénynyitó Osztrák Nagydíjat

bb

SOROZATDARÁLÓ: Fekete szerelmek LA-ben

Fekete István

Puha gyolcsok emberi szívre

a

Bartók Imre: Pereat mundus

régi pozsonyi cukrászdák

Emlékek – régi pozsonyi cukrászdák

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.