Még kutyatetem is volt a konténerben – felszámolták a szelektív gyűjtőszigeteket két Párkány melletti községben

Településről településre változhat az, hogy ki hogyan oldja meg a szelektív hulladék gyűjtését. Gyorsan belátható, hogy ennek az egyik legkényelmesebb módja, ha gyűjtőszigeteket hoznak létre az önkormányzatok, amelyeket aztán arányosan helyeznek el a belterületen. Ahhoz azonban, hogy ez olajozottan működjön, a lakosság tudatosságára és fegyelmezettségére is szükség van. Ráadásul elég, ha van pár „renitens”, a rendszer már miattuk is fel tud borulni.

Minden, ami nem „odavaló“

Még kutyatetemet is találtak az egyik konténerben 

– panaszolta lapunknak Vajda Mónika (független) ebedi polgármester. Az eset rávilágít arra, hogy nem pusztán a szelektívnek minősülő hulladék keveredett össze a konténerekben – hanem gyakorlatilag minden más is. Noha a szerződés alapján az ebedi önkormányzatnak nem került plusz pénzébe egyes lakosok fegyelmezetlensége, a hulladékszállítást végző párkányi cég folyamatosan „morgott“, majd az év elején gyakorlatilag ultimátumot adott a községházának: ez így nem mehet tovább.

Jobb a helyzet a háztól való elszállításnál, hiszen a saját sárga színű, műanyaggyűjtésre szolgáló kukáikba a lakosok alig raknak nem azokba való hulladékot.

Ebed egyébként 2018 után vásárolt néhány tucat „színes” konténert, amelyeket csoportosítva helyeztek el a belterületen. Kezdetben jobb volt a helyzet, ám az utóbbi években már egyre több gond adódott a szelektálással. 

A szállítást végző cég nemrég 200 kilogrammot mért az egyik műanyaggyűjtésre szolgáló edénynél, ami egész egyszerűen abszurd súly. 

Ráadásul más településekről is felbukkantak olyan autók (köztük magyarországiak is), amelyek sofőrei a szelektív konténerekbe ürítették ki a vegyes hulladékot.

6000 eurós pluszköltség

Muzslán mintegy 13 éve, még Drapák Károly polgármestersége alatt kezdődött a szelektív gyűjtés. A kukaszigetek száma Farkas Iván (Magyar Szövetség) polgármestersége alatt tovább növekedett, ám ott is az ebedihez hasonló folyamat zajlott le. Farkas lapunknak elmondta: a községnek évi 6000 eurós pluszköltséget okozott a konténerekben uralkodó katyvasz.

„Hatféle hulladékot gyűjtöttünk külön. Ha a konténerekben a hulladék vegyessége meghaladta a 20%-ot – régebben ez még fele-fele arány volt –, akkor a szolgáltató automatikusan vitte az egészet hulladéklerakóba, minket pedig maximális költséggel sújtott. Vagyis innentől kezdve az osztályozott hulladék már nem volt ingyenes a község számára“ – fejtegette Farkas Iván.

Muzslának egyébként némi pluszjövedelmet hoz a szilárd zöldhulladék, amelyet el tudtak adni, s hamarosan valószínűleg a puhább állagú kezelését is elvállalja majd egy cég.

Nő a lelkiismeretesen szelektálók száma is

Muzslának van rendes gyűjtőudvara, így a lakosok (ingyen és bérmentve) meghatározott időpontokban ott adhatják le a szelektíven összegyűjtött hulladékot. 

Így a községi hivatal dolgozói ellenőrizni tudják azt, hogy mi kerül bele az adott színes konténerbe. Csak azt engedik beleborítani, ami odavaló

– mondta a muzslai polgármester. A községben emellett „zsákos rendszer” is működik, vagyis a szolgáltató bizonyos hulladéktípusokat elvisz a házak elől – ám ez csakis átlátszó zsákokban történik, hogy ne nagyon tudjon „trükközni” az, aki valami mást is beléjük akarna csúsztatni.

Ebed ilyen szempontból hátrányosabb helyzetben van, hiszen nincs gyűjtőudvara, így a községháza mögötti területen kellett gyorsan megépíteni egy gyűjtőpontot. Vajda Mónika elmondta: hamarosan az összes konténer idekerül, ám nem szeretnének a lakosok körmére nézni. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb éjszakára zárnák le a helyet, napközben mindenki szabadon hozzáférhetne. A polgármester ugyanakkor bizakodó: a fegyelmezetlen lakosok mellett az elmúlt években szerinte jelentősen nőtt a lelkiismeretesen szelektálók száma is a községben.

Növekszik-e a vegyes hulladék illegális lerakatainak száma?

Az önkormányzatok számára a települések eldugodtabb pontjain keletkező fekete lerakatok kerülnek a legtöbb pénzbe. A kukaszigetek felszámolása után adja magát a kérdés, hogy a két községben megszaporodott-e az illegális lerakóhelyek száma vagy sem. Farkas Iván elmondta: nemrég körbejárták Muzsla területét a községi szemétszedési akció keretében, s tapasztalatuk szerint nem romlott a helyzet.

Vajda Mónika szkeptikusabb. Attól tart, esetleg csökkeni fog a válogatott hulladék aránya községükben. Nemrég ők is önkéntes gyűjtést szerveztek. Miután a Hörcsögpuszta nevű dűlőnél felszámolták a szeméthalmokat, egy hétre rá újra megjelent ott nagyobb mennyiségű hulladék. Külön problémát jelent a falu és Párkány közötti, félreeső helyen levő major, ami mágnesként vonzza az illegálisan szemetelőket. Itt például egy ógyallai cég könyvelését szedték össze a törmelék közül.