Körülbelül mekkora lehet az ügyvédi díjszabás?

Fiatal házaspárként újan épített lakást vásároltunk, amihez természetesen banki hitelt is fel kellett vennünk. Alig fél éve laktunk ott, jelentkeztek a gondok – beázás, penészedés, hiányos szigetelés, ráadásul a fűtési idény megkezdése után az is kiderült, hogy a kazán sem működik rendesen. Az eladónál reklamáltunk, de semmit sem hajlandó elismerni. Ismerős szakemberekkel is megnézettük, akik szintén úgy nyilatkoztak, hogy hibás teljesítés miatt az eladót és a beszállítóit terheli a felelősség. Attól tartok, muszáj lesz ügyvédhez fordulnunk, hogy nyomatékot adjunk a követelésünknek. Eddig sosem pereskedtem, fogalmam sincs, milyen költségekkel kell számolnunk, ha ügyvéd segítségét kérjük. Kérdés, van-e egyáltalán értelme belekezdeni ebbe a játszmába. Tud valami útmutatást adni az ügyvédi díjszabáshoz?

Az ügyvéd munkadíjat és költségtérítést számlázhat a szolgáltatásaiért. Az ügy jellegéből kiindulva az ügyvédi tevékenység magába foglalhat jogi tanácsadást, az ügyfél képviseletét harmadik személyekkel szemben vagy bíróságon, illetve más hatóság előtt, szerződés/beadvány és egyéb iratok szerkesztését stb.

A munkadíj mellett az ügy ellátásával járó célirányos készpénzkiadások és az ügyfél képviseletében pl. utazással töltött időveszteség megtérítésére is jogosult az ügyvéd. A leggyakoribb kiadások közé sorolhatók a bírósági vagy más hatóságnak kifizetett illetékek, szakértői vélemények vagy okiratok beszerzésével és azok fordításával járó költségek, postai, telekommunikációs és utazási költségek.

A megbízási díj alapjában véve megegyezés tárgya az ügyvéd és ügyfele között. A díjazás módját és mértékét befolyásolhatja az ügy összetettsége, az ügylet/pertárgy értéke, az ügyvéd szakmai tapasztalata, szakképzettsége egy speciális jogterületen, adott esetben idegennyelv-tudása, de közvetve az iroda fenntartási költségei, az ügyvéd felelősségbiztosításának mértéke és a „jogi piac” helyzete is adott régióban. A honorárium értéke azonban nem lehet jó erkölcsbe ütköző.

Az ügyvéd munkadíját többféleképpen is meg lehet határozni, pl. órabérben, fix díjban, sikerdíjban vagy tételes díjszabás alapján – de akár e módszerek ötvözeteként is.

Óradíjban általában a jogi tanácsadást vagy egy bonyolultabb ügy jogi elemzését mérik. Az alapegység változó, az ügyvédek gyakran alkalmaznak negyedórás időegységet. Az ügyfél kérésére áttekintést csatolnak a számlához az elvégzett részfeladatokról.

Fix díjat (paušálna odmena) egy teljes feladatkör végrehajtásakor határoznak meg olyan jogterületeken, ahol könnyen kiszámítható a várható munka- és költség-ráfordítás (pl. cégalapítás) vagy rendszeres jogi képviselet és tanácsadás esetén (pl. fix havi díj külsős ügyvédnek).

Sikerdíjas vagy százalékos díjszabást (podielová odmena) polgári peres eljárásban szoktak alkalmazni, ha az ügy kimenetele bizonytalan, és erről az ügyvéd tájékoztatta ügyfelét. Az ügyvédi díj nem haladhatja meg a pertárgy értékének húsz százalékát. Ha az ügyfél számára csak részleges sikerrel zárult az ügy, az ügyvéd a díj arányos részére lesz jogosult, ha pedig elvesztette a pert, akkor csak a felmerült készpénzkiadásokat kell neki megtéríteni.

(Folytatjuk)

A tájékoztatás nem minősül

jogi tanácsnak.