Váratlan fejlemény: a pati templom Szent István korából származik

2023 nyarán kisebb szenzációt okozott országszerte, amikor a pati Szent Vendel-temlpomról kiderült, hogy a 12. században épülhetett – ráadásul római kori alapokra. A felfedezésekről és feltételezésekről akkor helyszíni riportban számoltunk be.

Az épületet a műemlékvédelmi szakemberek döntése szerint elsősorban a középkori formája és stílusa alapján állítják helyre – ám a munkálatok és a kutatások pénzhiány miatt megrekedtek. Lapunk az egyháznál, illetve Juraj Puškár restaurátornál érdeklődött az aktuális helyzetről.

Az államalapítás korából való

Egészen friss, gyakorlatilag pár hetes felfedezésnek számít, hogy a Szent Vendel-templom még az eddigi becslések szerint is régebbi mintegy 150-190 évvel.

A meglevő adatok és leletek felülvizsgálata során külön elemezték biológiai falmintákat, amelyek növény és égetett fa maradványait tartalmazták. Ezeket Pavel Povinec révén egymástól független külföldi laborokban vizsgálták meg szénizotópos kormeghatározással. A neves fizikus Puškár szerint erről már be is számolt egy néhány hétel ezelőtti krakkói nemzetközi konferencián.

„A 10. század vége és a 11. század eleje közti időszakról van szó – vagyis valahol a 980 és 1030-40 közötti évekről beszélünk. Ezek a Nagymorávia utáni idők, amikor elkezdődött épülni a magyar államiság“ 

– hangsúlyozta, majd tovább pontosítva elmondta, hogy ez nyilvánvalóan Géza fejedelemségének és Szent István uralkodásának időszaka. Mindez azt jelenti, hogy a pati templom egy lehet az Árpád-kor kor első nagyobb kőépítményei közül.

Juraj Puškár meggyőzően beszélt arról is, hogy ha részletesen megvizsgáljuk a templom szerkezetét, az andezittufa kövek megmunkálásának mikéntjét és illeszkedését, akkor nagyon közeli analógiára lelhetünk az esztergomi vár legrégebbi részeivel: „Feltételezhető, hogy az építésben részt vevő emberek legalábbis tudtak egymásról. Nem feltétlenül voltak ugyanazok.“

A római korról továbbra is sorakoznak a kérdőjelek

Két évvel ezelőtt a középkori eredet tisztázása mellett óriási hírnek számított, hogy a templom alapjaiban római kori köveket fedeztek fel. A lehetséges szenzációt az jelenti, hogy az egyik feltételezés szerint egy ókori szentély állhatott itt, a Duna egykori partján. 

A fő kérdés változatlan 2023 óta: vajon eredeti alapokról van-e szó, esetleg máshonnan hozták-e ide ezer évvel ezelőtt a rómaiak által már megmunkált mészköveket? A templom keleti falának alapjainál például nem más, mint a római főisten, Jupiter domborművét találták meg, amelyből szeretnének majd másolatot készíteni.

Puškár szerint azonban egy rakás tényező nehezíti a római kérdések tisztázását. Az egyik legfontosabb, hogy erre a feladatra külön forrásokat kéne szerezni. Maga a további ásatás – mind kül-, mind beltéren – még nem is kerülne sokba, ám a leletek feldolgozása specializált szakemberek segítségével már komoly összeget igényelne.

A legfontosabb a templom déli oldalán egy hosszabb, 15 méteres régészeti szonda elvégzése volna. Így tudnák tisztázni, hogy volt-e ott római kori út vagy temető. Csak ez a beavatkozás néhány tízezer euróba kerülne. 

A szakember úgy gondolja, elképzelhető, hogy a beltérben a felszín alatt olyan leletek is lapulhatnak, amellyel a római államvallás megváltozását – vagyis a kereszténység állami szintű felvételének időszakát az ókor legvégén – lehetne nyakon csípni. Ráadásul a római kori réteg alatt egy újkőkori kultúra maradványaira is ráleltek, amelyek szintén további vizsgálatot igényelnének. A töménytelen felmerülő kérdés nincs lezárva, továbbra is folyamatban van a válaszok keresése, ám a kutatás jelenleg befagyott állapotban van a források teljes hiánya miatt – fejtegette Puškár.

Keresik a forrásokat – amelyek egyelőre nincsenek

A 2023-as felfedezések hatására eldőlt, hogy amennyire csak lehet, a templom helyreállítása során tartani fogják magukat annak középkori alakjához. 

Kiss Róbert kanonok, komáromi esperesplébános, valamint a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke lapunk megkeresésére elmondta, az eddigi munkálatokra legalább 293 ezer eurót fordítottak főként állami, kisebb részben egyházi forrásokból, valamint a régészek is szereztek már egy kisebb összeget. Ám mivel eredetileg csak „sima” felújítással kalkuláltak, a pénz hamar elfogyott. Kiss Róbert a problémát érzékeltetve elmondta: 

a kifogástalan állapotban levő tetőt le kell bontani azért, hogy az a középkori formájára emlékeztessen. Ugyancsak eltávolították a harangtornyot. Úgy gondolja, még legalább 300-350 ezer euró hiányzik a rekonstrukció befejezéséhez. 

Folyamatosan foglalkoznak a források előteremtésével, ám erre egyelőre nem tudnak szert tenni a tematikus pályázati kiírások hiánya miatt.

Juraj Puškár elmondta, 2024 végén költötték el a legutóbbi rendelkezésre álló összeget – amelyet azonban még azzal a feltételezéssel kaptak meg korábban, hogy itt csupán egy néhány száz éves újkori építményről van szó. Erről már természetesen szó sincs. A szakember szerint azonban most a konszolidáció idején „szélsőségesen összetett“ feladat a további forráskeresés.

Historikusan fest majd a templom

A templom környékét leszigetelték, nem nedvesedik az épület. A komoly szaktudást igénylő munka azonban mindenképpen lassan halad, hiszen például középkori kövek mindegyikét külön kell kezelniük.

Puškár javaslata szerint a külső fal 18. és 19. századi hozzáépítését a vakolattal együtt állítják majd helyre. A középkori részeket pedig csak egy minimális vastagságú vakolattal és egy más színű festéssel látnák el. Így 30 méterről az egész historikusan festene, viszont egyben jeleznék is a szemlélődőknek, hogy történelmileg az épület más részeiről van szó. 

Maga a restaurátor egyébként annak örülne a legjobban, ha az eredeti középkori kövek önmagukban, vakolat nélkül állnának – de tiszteletben tartja a műemlékvédők javaslatait.