Jeles személyiségeket díjaztak a várossá nyilvánításának tizedik jubileumát ünneplő Bősön

Az ünnepélyes plénumon Fenes Iván köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy a településen hagyományosan négyévente egyszer méltatják és tüntetik ki azokat az embereket, akik sokat tettek a közösségért, a városért, a kapcsolatok ápolásáért és a közösségépítésért. Ők olyan személyek, akik közismertek, megbecsültek, akiket szeretnek a helyiek és a városvezetés is nagyra tart.

Tíz éves jubileum

Elhangzott, hogy a városvezetés tudatosan a választási ciklus utolsó előtti évében szervezi meg ezt a díjátadót, hiszen az utolsó év rendszerint már a kampány zajaitól hangos, illetve további apropót adott az eseménynek, hogy a település idén ünnepli várossá nyilvánításának tizedik évfordulóját. 

„Huszonhárom éven át falusi polgármesterként dolgoztam, majd tíz éve már városi polgármester vagyok. De mindez nem valósulhatott volna meg a közösség támogatása és együttműködése nélkül”

 – mondta, majd kiemelte: a város sikere nem egyetlen ember érdeme, hanem azoké, akik itt élnek, dolgoznak, és aktívan részt vesznek a közösségi életben. Bertók Tót Katalin vette át a szót a pulpitus előtt, aki egyenként méltatta a jelölteket.

Az igazságérzet hajtja

Elsőként Képessy Mária nyugalmazott bírónőt szólították, aki Polgármesteri díjat vett át. Már gimnazistaként kiváló eredményeket ért el, különösen a humán tantárgyak érdekelték. A pozsonyi Comenius Egyetem jogi karán négy év alatt szerezte meg diplomáját, a kezdetektől fogva bírói hivatásra készült.

Bírói pályafutását Dunaszerdahelyen kezdte, ahol a 80-as évek végén elsősorban családjogi ügyekkel – válásokkal, vagyonmegosztással, hagyatéki vitákkal – foglalkozott, később, már kétgyermekes édesanyaként a büntetőjog területén is helytállt.

1993-tól a Legfelsőbb Bíróságon is dolgozott Pozsonyban, majd 2010 és 2016 között a fegyelmi bizottság elnökeként tevékenykedett, ahol a bírákkal szembeni panaszok kivizsgálása tartozott feladatai közé. A díjat megköszönve elmondta, hogy semmiképp nem szeretné abbahagyni a munkát, jövőbeni terve, hogy ügyvédi irodát nyisson.

Konzul és edző

A következő Polgármesteri díjat Dunaszerdahely szülötte, jelenleg a Szlovák Köztársaság békéscsabai főkonzuljaként diplomáciai szolgálatot teljesítő Richard Kmeť vehette át. Méltatásában elhangzott, erkölcsi alapértékeit családjából hozta: édesapja újságíróként dolgozott, a szakmai igényesség és tisztesség példája volt, édesanyja pedig a szociális biztosítónál végzett munkája során megbízhatóságáról és emberségéről vált ismertté.

Felsőfokú tanulmányai során jogi mesterdiplomát és doktori fokozatot szerzett, majd szakmai életútja során számos jelentős tisztséget töltött be. Dolgozott a munka-, szociális és családügyi hivatalban, több cikluson át vezette a járási hivatalt, Nagymegyer város főellenőreként is tevékenykedett, majd a Szlovák Köztársaság Külügyi és Európai Ügyek Minisztériumának munkatársa lett. Szakmai munkássága mellett asztalitenisz-edzőként több országos és Európa-bajnok sportoló felkészítésében vett részt, közösségi és humanitárius elismerést is kapott a Szlovák Vöröskereszttől.

A hagyományőrzők

A harmadik Polgármesteri díjat a Tőzike néptánccsoport vezetői és koreográfusai, Bernáth Zoltán és Bernáth Mónika vették át, akik kitartóan szolgálják a helyi hagyományok, a magyar hang- és mozgáskultúra megőrzését és továbbadását Bősön. A formáció nemrégiben ünnepelte 20. éves fennállását. Céljuk, hogy az általános iskolás diákok szakkör keretében megismerkedjenek a magyar hagyományokkal, biztos alapokat szerezzenek és később akár magasabb szinten is megállják helyüket a színpadon. A csoport főként helyi rendezvényeken lép fel, de számos testvér- és baráti településen, valamint Kárpát-medencei tematikus táborban is bemutatkozott már

Enese polgármestere

Bős városának díszpolgári címét vette át a magyarországi Enese nagyközség polgármestere, Mesterházy József. Bemutatásakor elhangzott Bős és Enese között szoros testvértelepülési kapcsolat, mely a 90-es évek elején, a térség hagyományaihoz híven a tűzoltók baráti kézfogásával indult, a hivatalos testvértelepülési szerződést 2002-ben kötötték meg. A rendszeres baráti és testvértelepülési látogatások és erdélyi kapcsolatok kézzelfogható jelképe lett a 2014-ben Bősön felavatott, Erdélyben faragott székely kapu, amely ma is hirdeti a határokon átívelő összetartozást. Ennek nyomán Csíkszentmihályon, Enesén és Bősön utcákat neveztek el egymásról, így már lakcímek is őrzik a testvértelepülések neveit.

A város hordozza keze nyomát

Pro Urbe díjjal jutalmazták Mészáros Árpád építészmérnököt, Bős város alpolgármesterét, akinek a település fejlődésében fontos szerepet szánt a városvezetés. Az önkormányzat által kezdeményezett építkezések, felújítások és beruházások szervezőjeként és szakmai felügyelőjeként meghatározó alakjává vált a város arculatának formálásában.

Mészáros Árpád a Szlovák Műszaki Egyetemen szerzett építészmérnöki diplomát, 1987-től építésvezetőként dolgozott. A helyi képviselő-testületnek az első szabad választások óta folyamatosan tagja, 2010-ben Fenes Iván polgármester felkérésére alpolgármesteri tisztséget vállalt. Közreműködött az Amade László Alapiskola bővítésénél, a helyi csatornahálózat kiépítésénél, a Csemadok Ház építésében, a központi körforgalom és kultúrház környezetének kialakításánál, az új egészségügyi központ és az új nyugdíjasotthon kivitelezéseinél. Közel száz lakás átadásában és új utcák megnyitásában vállalt szerepet.

A közösségi élet és a sport iránti elkötelezettsége is kiemelkedő, kulcsszereplő a bősi futballklub életében.

A bősi kultúra szíve

A második Pro Urbe díjat Nagy Anikó, a helyi Csemadok alapszervezetének elnöke vette át. Munkásságának részletes méltatásában elhangzott, hogy a tánc, az ének, az élő, kimondott magyar szó számára éppoly természetes kifejezési forma, mint a közélet sokszor fárasztó, ám mégis inspiráló világa. Elismerték karakán személyiségét, kimeríthetetlen munkabírását és szervezőkészségét, melyekkel évtizedek óta a bősi kulturális élet egyik legfőbb mozgatórugója.

Már gyermekkorától kötődött a színjátszáshoz, majd a rendszerváltást követően elvállalta a helyi Csemadok vezetését, melyet immár több mint három és fél évtizede vezet. Nevéhez fűződik számos ma is élő közösség és csoport működése: a Kék Duna Vegyeskar, a néptánccsoportok, az Aranykert, a Tőzike és a Süss fel nap, valamint az újabb kezdeményezések, köztük a Zöld Csillag színtársulat, amely fiatal tehetségeknek ad bemutatkozási lehetőséget.