Idősotthonok az óvodák és iskolák helyén – őszintén a társadalom elöregedéséről a komáromi testületen

A komáromi képviselő-testület első őszi, sorrendben pedig 20. ülésén terítékre került az Ispotály utcai idősotthon gazdasági jelentése. Ennek kapcsán – és ettől elrugaszkodva – a képviselők végül azt is őszintén megvitatták, hogy milyen jövő vár a komáromi oktatási és szociális intézményekre.

Magas színvonalon működő isődotthon

Az Ispotály utcai intézmény féléves gazdálkodásnak eredményeit Polgár Hedvig igazgató mutatta be. Az év első hat hónapját kis híján 16 ezer eurós plusszal zárták. Emellett több jelentős fejlesztést is végrehajtottak – például átalakítottak 11 fürdőszobát a C pavilonban, összességében pedig egyre jobban megfelelnek a szabványoknak a lakószobák esetében is. Több mint 30-nál lecserélték a 35 éves bútorokat, amit még az idén szeretnének folytatni. Zajlik a munka az épület akadálymentesítésén is.

A testület egyöntetű elismeréssel illette az idősotthont és az igazgatót. Andruskó Imre és Keszegh Margit képviselők, valamint Ondrej Gajdáč alpolgármester is emlékeztettek az intézményben folyó jó színvonalú munkára. Többször elhangzott: 

az alkalmazottak ugyan alacsony bérekért dolgoznak, viszont a munkájuk minősége magas.

Polgár Hedvig a vita kapcsán elmondta: múlt hétfővel bezárólag 51 személy van a várólistájukon. A 146 lakó átlakéletkora 85,7 év, ami azt jelenti, hogy sok ellátott kliensük 90 év fölötti.

Kevés az újszülött, egyre több az idős

Az idősotthon témájától elrugaszkodva a vita viszonylag hosszú időn át a jövőbeli kilátásokról zajlott.

Andruskó úgy fogalmazott, „elindultunk egy érdekes lejtőn, ami most még alig látszik, de pár év múlva exponenciálisan fel fog gyorsulni“. 

Példaként felhozta Nyitra megyét, amely most azon dolgozik, hogy több iskoláját és diákszállóját idősotthonokká alakítson át. Andruskó szerint elkerülhetetlen, hogy 10-15 év múlva néhány komáromi iskolával és óvodával ne ugyanezt lépjék meg. 

Becslését a népesedési számokra alapozta, amelyekből például az következik, hogy 15 év múlva már csak 300 diák lesz a jelenleg 520 gyerekkel működő Selye János Gimnáziumban.

Sem a képviselők, sem a polgármester nem vitatta, hogy az elöregedésre a specializált szociális otthonok fejlesztésével és bővítésével kell majd válaszolniuk. Keszegh Béla megemlítette, hogy a város már pályázott is ilyen célra, ám nem kaptak hozzá a Helyreállítási Alapból elég pénzt. Mindenesetre a várólistákon országosan 18 ezren vannak, s emiatt Komáromban is lépniük kell a kérdésben – a Városi Hivatal egyébként már dolgozik is bizonyos megoldásokon, projekteken.

Molnár Marián képviselő pusztán ötletszerűen felvetette, hogy a komáromi erőd laktanyájában is majd lehetne egy idősotthon – ha nem is bentlakásos intézményként, de napközi otthonként mindenképpen.

Újabb negatív rekord van kilátásban Komáromban

Ipóth Szilárd képviselő megemlítette, hogy amikor 1995-ben elkezdett dolgozni a komáromi kórház szülészetén, az egész járásban még 1300-1400 gyermek született. 2022-ben ez a szám már csak 963 volt, míg idén szeptember 22-ig csupán 383 gyermek jött világra a kórházban.

Ahogy arról az év elején mi is beszámoltunk, 2024-ben először csökkent 200 alá az újszülöttek száma a városban, ami összesen 183 gyermeket jelentett. Az ülésen a polgármester ezzel kapcsolatban a féléves számokat sorolta fel. 

Míg 4-5 éve június végével bezárólag még 120 gyermek jött a világra Komáromban, addig tavaly már csak 90 – idén pedig 70. 

Ez azt jelenti, hogy hacsak nem változik valami a második félévben, idén újabb negatív születésrekord fog megdőlni a városban.