Régió
A kikiáltási ár 600 ezer euró  - A szerző felvétele

Hatszázezer euróért eladó a szecessziós Lehár-épület Komáromban

V. Krasznica Melitta

2018. február 10. 19:02

Komárom | Hatszázezer euró kikiáltási áron kínálja eladásra a Duna rakpart és a Lehár utca sarkán álló Lehár-épületet (korabeli nevén: Grand kávézó, Aranyhordó) a város.

A huszadik század legelejéről származó impozáns szecessziós épület korábban a Selye János Egyetemé volt, de tavaly az egyetem és a város közti ingatlancsere-megegyezés alapján a város tulajdonába került. A városi hivatal a legutóbbi testületi ülésre két változatot dolgozott ki az épület hasznosítására, az egyik a bérbeadás, a másik a hivatalosan felbecsült áron (559 ezer euró a telekkel együtt) való eladás volt. A pénzügyi bizottság ezt az árat alacsonynak találta, és 800 ezer eurót javasolt. Szabó Béla, a bizottság elnöke ezt azzal indokolta, hogy néhány évvel ezelőtt a város 720 ezer eurót fizetett a Klapka téren álló volt egészségügyi központért, ami már akkor is elég rossz állapotban volt. Ezzel szemben Andruskó Imre képviselő 600 ezer eurós kikiáltási árat javasolt, mert szerinte túl magas árért nem fog elkelni, és könnyen előfordulhat, hogy évekig üresen áll. A városnak viszont úgy is költségei lennének az állagmegőrzéssel, miközben értéke csökkenne.

Az ülésen a képviselők hosszasan vitáztak arról, hogy a bérbeadás vagy az eladás lenne-e jobb megoldás. A bérbeadást pártolók azzal érveltek, hogy nem kellene elherdálni a város vagyonát, inkább észszerű funkciót adni neki, hosszabb távú víziókban gondolkodni. A bérbeadás mellett állt ki Csémy Krisztián, a város főépítésze is, az anyaghoz fűzött állásfoglalása szerint az épület felbecsülhetetlen építészeti értékét csak akkor lehet megőrizni, ha városi tulajdonban marad. Az eladást pártolók egyrészt azzal érveltek, hogy az épület felújítása milliós beruházás lenne, amire nincs pénze a városnak. Másrészt a Klapka téri volt egészségügyi központot hozták fel példának, amely szintén évek óta üresen áll, állaga romlik, évek óta sem eladni, sem hasznosítani nem tudta a város. A kikiáltási ár körül is vita alakult ki, hogy miért kellene eleve alacsonyabb árat kérni, ha nem kel el magasabb áron, akkor második-harmadik körben vigyék le az árat. Szabó Béla azt szorgalmazta, hogy külföldi befektetőket is próbáljanak megszólítani erre szakosodott ügynökségek bevonásával.

A képviselők végül szoros többséggel, de elfogadták a 600 ezer euró kikiáltási árat, ami jó esetben – ha többen érdeklődnének az épület iránt és licitálnának – ennél magasabb is lehet. Bárki veszi meg azonban az épületet, műemlékről lévén szó, felújítása kizárólag az előírásokkal összhangban végezhető el.

Önnek ajánljuk