Ha a szalánci torony mesélni tudna

Aki Kassától kelet, Tokaj felé veszi az irányt, azt a Szalánci- hegység kaptatóinak legyőzése után egy 510 méter tengerszint feletti magasságú vulkanikus kúp csúcsán álló, romantikus várrom fogadja. Szalánc váráé.

Aki Kassától kelet, Tokaj felé veszi az irányt, azt a Szalánci- hegység kaptatóinak legyőzése után egy 510 méter tengerszint feletti magasságú vulkanikus kúp csúcsán álló, romantikus várrom fogadja. Szalánc váráé. A vár sorsa azonban korántsem romantikus.

Nagyszalánc (Slanec)

A vidék a régészeti leletek tanúsága szerint már a neolitikumban, az újkőkorban lakott volt, a Zemplénben elég gyakran előforduló bükki kultúra finom kerámiáit és eszközeit találták meg Szaláncon.

Sok ezer éves történelem

Kővára valószínűleg a tatárjárás után épült, az viszont nem kizárt, hogy a nehezen megközelíthető, jól védhető, igen nagy távolságokra kilátást nyújtó stratégiai ponton lévő vár elődje fából, földből épített erőd lehetett, és már a népvándorlás korában is létezhetett. Szalánc sokszor cserélt gazdát, viharos a története. Egyes források szerint már 1230-ban, mint Castrum Salis azaz Sóvár létezett itt egy erősség, amit az Aba nemzetség, a Szalánczi család egyik őse építtetett, egy másik forrás szerint V. István 1270-ben bizonyos Reinhold mesternek adományozta az akkor már létező várat. IV. László a Szalánczi családnak adományozta, de a vár gazdája, Szalánczi Péter 1311-ben az Aba Amadékkal együtt Csák Máté oldalán harcolt a rozgonyi csatában, ezért Károly Róbert királynál kegyvesztett lett, s várát is elvesztette. Ekkor kapta meg a Drugeth család, majd az ebbe beházasodó Losonczyaké lett Szalánc. 1601-ben kihalt a család, II. Rudolf ekkor a Forgách családnak adományozta, amely bő négyszáz éven át birtokolta a várat. Igaz, azt Bocskai István hajdúi, Bethlen Gábor katonái, I. Rákóczi György serege, Thököly Imre kurucai alaposan megrongálták, végül Lipót császár tábornoka, bizonyos Leslie nevezetű a még meglévő romokat is felrobbantatta. Ebben az időben el is néptelenedett ez a vidék. Jó 130 évet vártak a romok a feltámadásra, amikor régi gazdájuk, a Forgách család egy tagja, Forgách József úgy nem határozott, hogy a vár öregtornyát felújíttatja és abban családi múzeumát helyezi el. Ebből a múzeumból 1937-ben még három berendezett és régiségekkel telerakott terem létezett. A torony 1944-ben, amikor a visszavonuló náci hadsereg védelmi pontot alakított ki a várhegyen, súlyos károkat szenvedett, több találat is érte, teljesen kiégett, ingóságait már korábban szétlopkodták. A háború után még egyszer tetőt kapott a torony, majd ez is elpusztult. Alig egy éve elkezdték a várrom konzerválását, ma már az új tető is elkészült, az állványzattal körbevett tornyon szakemberek dolgoztak még késő ősszel is.

Milyen volt, mi maradt?

Szalánc vára egy vulkanikus kúp tetején kialakított mesterséges platón épült, a plató délkeleti kiszögellésében áll az úgynevezett donjon vagy öregtorony, ami a vár gótikus voltára utal. A mintegy negyven méter magas, négyemeletes torony felső részén a gyilokjárót faragott konzolok tartották, a várban több más gótikus építészeti elem, boltívtámaszok, faragott, íves ablakkeretek, kőpárkányok is fennmaradtak a rengeteg pusztítás ellenére is. A várat észak felől még ma is jól azonosítható árok és földből hányt sánc is védelmezte. Gótikus kapuja is megmaradt, ezt csapóhíd védte. Az egykori palotából sajnos csak torzók maradtak, de a folyamatban lévő felújítás és régészeti feltárás még számos faragott részt, szobrot, faragott díszítményt vagy azok töredékét a felszínre hozhatja. A várhegyen még jól azonosíthatók a további védelmi célt szolgáló épületek nyomai, tornyok, védőművek, bástyák alapjai, embermagasságnál nagyobb felmenő falait takarja az omladék. A vár vízgyűjtő ciszternája és a beomlott boltozatú hatalmas pincék is érdekes leleteket tartogathatnak még a kutatók számára. Akár egy évtizedig is eltarthat a munka, s már az jó hír, hogy legalább elkezdődött. Szalánc egykori urai, a Forgáchok ugyancsak meglepődnének, ha mostanság erre járva azt látnák, szinte nyoma sem maradt annak a hatalmas, három szárnyas kastélynak a vár alatt, amelyet Forgách Zsigmond gróf építtetett a 19. század hetvenes éveiben. Az egykori parkot is csak sejteni lehet ma már, helyét beépítették. Értelmetlen pusztításnak esett áldozatul a vár, a kastély, a park itt is, mint oly sok más helyen.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?