Gundel után Vámbéry? Csallóközhöz kötődő sütemény készül Vámbéry-szelet névvel

A kiemelkedő gasztro-turisztikai potenciállal kecsegtető étel ötletadója Somogyi Gábor, a Csallóköz Területi Idegenforgalmi Szövetség elnöke, a dunaszerdahelyi Thermalpark igazgatója volt, elmondása szerint akár már most is árusítaná a termálfürdőben, népszerűsítésével pedig széles körben foglalkozna.

Körbejárták a lehetőségeket

Az ötlet kibontásához az 5. alkalommal megrendezett Gasztroworkshop tematikus panelbeszélgetésére meghívta Nagy Ivánt, a Csallóközi Múzeum igazgatóját; Bugár Krisztinát, a Dolce Vita Cukrászda alapítóját, vezetőjét; Hodossy Gyulát, József Attila-díjas írót, Dunaszerdahely díszpolgárát, a Vámbéry Polgári Társulás elnökét, illetve Kassay Tamás marketingszakembert, a SpaBook megalkotóját. A beszélgetés felvezetésében Somogyi Gábor a Gundel-palacsinta születésének történetét idézte fel, majd hangsúlyozta, hogy ki más lenne alkalmasabb a régiót képviselő édesség fémjelzésére, mint Dunaszerdahely legnagyobb celebje. 

„Sokat gondolkodtunk azon az elmúlt jó néhány évben, hogy Csallóköz milyen ételről ismerhető meg. A Csallóköz Legjobb Étele verseny mellett azon gondolkodom még, hogy mi lenne, ha Dunaszerdahely legnagyobb celebjét, Vámbéry Ármin nevét felhasználva alkotnánk ezt meg”

 – fogalmazott az elnök.

Vámbéry-édes

A híresség életművén és tapasztalatain alapuló tényeket használnák fel a helyi alapanyagok konkrét kiválasztásánál, a receptúra megalkotásánál, nem elhanyagolva az édesség formavilágát sem – akár a korabeli sütési technika figyelembe vennék. Hodossy Gyula néhány mondat után már csak Vámbéry-édes néven emlegette a süteményt, egyenesen utalva Vámbéry gazdag élettörténetére, utazásainak különleges tapasztalataira. Kihangsúlyozta, hogy Vámbéry magánéletére szinte alig van utalás műveiben, az ételekhez és az ízekhez fűződő rajongása azonban könnyen kiviláglik a nem szakavatott olvasó számára is. 

„Azt azért leírta, hogy nagyon szerette az illatos, édes, török édességeket. Vajon akkor ott a sejkeknél, szultánoknál mivel kínálhatták még meg? Azt tudjuk, hogy a baklava akkor már ismert volt”

 – osztotta meg a közönséggel a költő, majd hozzátette, hogy ennek a „csallóköziesített” verzióját könnyedén el tudja képzelni Vámbéry-édes néven.

Helyi alapanyagok keleti élményekkel

A cukrászat képviselőjeként Bugár Krisztina is kifejtette véleményét. A beszélgetésre már kész süteményekkel érkezett, melyeket a rendezvény végén meg is kóstolhattak a jelenlévők.

Hangsúlyozta, hogy az édességek készítésekor fontos számára a hagyományőrzés, de igyekszik modern technológiával ötvözni. Az alkotásnál figyelembe vette Vámbéry utazásainak színhelyeit, onnan merítve inspirációt, lehetséges alapanyagként kiemelte a tökmagot, a fahéjat, a kardamont, illetve a helyben fellelhető alapanyagokat. 

Nagy Iván Csallóköz hagyományos konyháját méltatta, majd magát az ötletet is, ami szerinte tökéletesen hozzájárulna a helyi Vámbéry-kultuszhoz. Beemelte a diskurzusba az ismert teasüteményt, a Kossuth-kiflit, ugyanis köztudott a dunaszerdahelyi celebritásról, hogy rajongott Kossuth Lajosért.

A hálózatosodás fogalma és sikere

Kassay Tamás felhívta a figyelmet a készülő édesség hatalmas gasztro-turisztikai jelentőségére. Felsorolt több példát is, amelyekben hasonló céllal alkották meg egy-egy városra vagy térségre jellemző ételét. Kiemelte a „hálózatosodás” fogalmát, amikor nem csak egy, hanem kettő vagy akár több, munkájában világszínvonalat képviselő ember dolgozik egyszerre az adott ételen. Michelin-ajánlású éttermekben dolgozók folyamatos tréningezéséről is beszélt, valamint azokról az oktatókról, akik ezt végzik. Csallóköz turizmusmarketingje szerinte megkövetelné a tudatos termék- és arculatépítést: olyan cukrásszal együtt dolgozni, aki nemzetközileg is, például Párizsban elismert és mellé társítani egy olyan erdész, aki ismer minden itt élő növényt az utolsó fűszálig, és akár az ötszáz évvel korábbi hasznosítási módját is tudja. 

„Amikor az ő fejükben megszületik a fúzió, akkor tudunk mi bekapcsolódni, hogy ezt kitegyük a piacra. Miskolcon például így hozták létre az ehető erdőt, az »Erdei gasztroexpresszt«, ami a világ legfenntarthatóbb turisztikai programjainak listáján a hatodik helyre került”

 – mutatta fel az együttműködés eredményét, amihez többek között az erdőjárás és ismeretterjesztés is hozzákapcsolódik.

Megalkották, de nem elérhető

Kedvezőtlen példaként felhozta a Siófokon, a város szülöttéről, Kálmán Imréről elnevezett bonbont, aminek az lett a veszte, hogy egy embernek adták ki az elkészítés jogát. Egy licencelt receptet alkotott meg, amit senki más nem készíthet. De ő sem gyártja folyamatosan, a várost szimbolizáló édesség csak bizonyos időközönként érhető el, egyedül októberben, ugyanis a cukrászda üzleti érdeke a fagylalt árusítása, ami mellett már nem fér meg állandó kínálatban a bonbon. 

Megemlítette a világhírre szert tett, a szlovén Bledi-tó mellett fogyasztható bledi krémest, valamint a miskolci Kocsonya Fesztivált, melynek elnevezésével már helyi különlegességgé, kuriózummá, azaz miskolcivá tették magát a kocsonyát. További miskolci gasztronómiai érdekességként említette meg a helyi étlapokon szereplő békakülönlegességeket, és egy Ruhr-vidéki példát is hozott a legendateremtésről.

A Vámbéry-recept közkincs lesz

Bugár Krisztina cukrász lapunknak elárulta, hogy a vásárúti, csaknem 30 éves cukrászdájában házi ihletésű sütemények születnek, a Vámbéry-szelet kitalálásánál pedig külföldi tapasztalataiból is merített, ugyanis több évig Svájcban élt, ahol megint csak más ízlésűek az emberek. A tökmag mellett felmerült még benne a mák, illetve a dió használata és kiemelte a helyi jó minőségű tejtermékek fontosságát. A rendezvény zárásaként Somogyi Gábor elmondta, évente összesen 2 millió jegyet vesznek a látogatók csallóközi akciókra, programokra, tehát ne legyenek a helyiek kishitűek, Csallóköz turisztikai jelentősége kiemelkedő.

Partnert kerestek és találtak

Egyértelmű megegyezés nem született a panelbeszélgetés során, abban azonban megállapodtak, hogy tovább dolgoznak a Vámbéry-szelet ötletén – hangsúlyozta lapunknak az igazgató. 

„Örülünk annak, hogy a Vámbéry Polgári Társulás mögénk állt, mert itt nem csak arról van szó, hogy összerakunk egy receptet. Most első körben a partnerkeresés volt a cél” 

– osztotta meg Somogyi Gábor, majd hozzátette, a Magyarország Tortája verseny mintájára tervezik a recept terjesztését, a cél pedig az, hogy közkincsé tegyék és mindenhol kóstolható legyen, valamint a város, illetve a környékbeli települések cukrászdáinak állandó kínálatában is szerepelhessen.