Feltörő szennyvíz: petíciót fontolgatnak a lakosok – évek óta húzódik a gellei utca problémája

Gellében és településrészein összesen 12 szivattyús átemelő állomás működik, ami gondoskodik arról, hogy a szennyvíz megfelelően átfolyjon a községen. A somorjai csatornarendszer fővezetékének utolsó állomása Felsőpatony, majd Cséfa településrésznél csatlakozik Gelléhez, Sárosfán halad keresztül, amihez Macháza is tartozik, majd Szarván, amihez Keszölcsés is csatlakozik, a fővezeték Bacsfán keresztül halad tovább, amihez be van kötve a csallóköztárnoki vezeték is, majd Bacsfán keresztül Tejfalunál érkezik be a somorjai tisztítóállomásra.

Ha nincs eső, akkor is feltör a szennyvíz

A víz- és csatornarendszer ezeken a településeken a nyitrai székhelyű Nyugat-szlovákiai Vízművek Rt. (ZsVS) tulajdona, fenntartásukért, karbantartásukért is ők felelnek. A lakosok, a polgármester is több ízben jelezték az évek óta fennálló problémát, megoldást azonban azóta sem találtak. 

Az illetékes vízművek az utcára ömlő szennyvizet a felgyülemlett esővízre fogják, illetve azokra a lakosokra, akik szabályellenesen a csatornarendszerbe vezetik az esővizüket – ám az ő számuk elenyésző a feltörő szennyvíz mennyiségéhez képest. 

Iván Lajos, Gelle polgármestere lapunknak elmondta, 

olyan eset is előfordult, hogy száz kilométeres körzetben hosszabb ideje nem esett eső, mégis felbugyogott a csatornafedélen keresztül a szennyvíz, amit nem tudtak mire vélni.

A lakótelep

Némi utánajárás után megtudta, hogy a csatornarendszerben Gellét megelőzi még egy rákötött községrész Felsőpatonyban, azon belül is egy sűrűn lakott lakótelep. A polgármester állítása szerint ekkor kezdődtek a szennyvízzel kapcsolatos komolyabb problémák Gellében. 

„Ez az áldatlan állapot már több éve létezik, amióta egy komolyabb méretű felsőpatonyi lakónegyedet rákötöttek, körülbelül 2017-től, egyszerűen nem bírja el a rendszer. Erősebb pumpák kellenének”

 – osztotta meg a helyszínen Iván Lajos, az egyik esőzés után, miközben megmutatta az utca legkritikusabb pontjait, ahol rendszerint erőteljesen bugyog fel és áll meg a szennyvízzel kevert esővíz.

A felsőpatonyi rákötés

A Felsőpatonyban már korábban meglévő csatornarendszert 2022-ben vette saját tulajdonba a vízművek, tájékoztatta az Új Szót Sebő László, a nyitrai székhelyű ZsVS dunaszerdahelyi üzemegységének igazgatója. A somorjai részleg vezetőjének elmondása alapján azóta két meghibásodás volt, ami erre fogható, de az okot nem tudták pontosan megállapítani, a problémát azonban elhárították és visszaállították a rendszer működését. 

További gond, amiről Gellében tud, az az, hogy amikor az eső áll a problémás utcákon, akkor egy-két lakos ilyenkor felemeli a szennyvízcsatorna aknafedelét, hogy ne a háza előtt álljon, ide folyjon el a víz – ezt pedig nem szabadna. A vízművek munkatársai ezért lehegesztették ezeket a fedeleket.

Csak nagyvárosokban engedhető meg

A Gellei csatornahálózatért felelős vízművek mintegy húsz évvel ezelőttre datálja az itteni rendszer kiépítését. Sebő László, akihez a somorjai víztisztító-állomás is tartozik, lapunknak elárulta, ebbe a csatornarendszerbe tilos az esővíz beleengedése. Megjegyezte, hogy bár Somorján egyes esetekben ez engedélyezett, de ott a lakosok, akiknél az esővíz be van kötve, a megnövekedett szennyvíz után fizetnek is a vízműveknek.

Az esővíz elvezetése a település dolga

Ha a gellei rendszerbe esővíz keveredik, nemcsak a szennyvíz mennyisége növekszik meg, hanem annak útja is a somorjai víztisztítóig, ezért mindegyik faluban tilos annak beleengedése. 

„Ezen a vonalon a lakásokból, házakból kivezető szennyvízbe semmiképp nem kerülhet esővíz. Ha ez mégis megtörténik, akkor az kétféleképp lehetséges, az egyik, hogy a lakosok feketén belevezetik, de ez nem jellemző, csak néhány ilyen esettel találkoztunk, a másik, hogy az utcákban nincs megoldva az esővíz elvezetése árkokkal, vízelnyelőkkel”

 – fejtette ki az igazgató. Hozzátette, hogy az esővíz elvezetése a településvezetés dolga volna.

A parkerdőben is áll a szennyvízzel kevert esővíz

A Nagybudafa falurészen található utcában jelenleg is közel 30 házat, mintegy száz embert érint a probléma. 

Míg a szennyvíz az utca szintje felett van, a házakban nem használható a lefolyórendszer, a fürdőszoba, a konyha, sem a vécé és a mosdók, a zuhanyzók sem. Esős időben még kritikusabb a helyzet, a lakosok évek óta elégedetlenek. 

A nagybudafai parkerdő melletti házak közel vannak azokhoz az aknafedelekhez, amiket a szennyvíz feltörésekor a nyomás nagy súlyuk ellenére is erősen lebegtet. Egyes esetekben az apadás több napig is eltart. A kritikus utca elején található, több mint 200 éves védett fákkal teli parkerdőben feltelnek a mélyedések szennyvízzel keveredett esővízzel, tavakat alakítva ki, melyek kellemetlen bűzt árasztanak. Ezt a parkot nemrégiben a község egy Kukkonia-pályázaton keresztül 20 000 euróból újította fel. Az összegből tájékoztató táblákat vásároltak, ritkították a veszélyessé vált faágakat, kiirtották az invazív aljnövényzetet és gyalogösvényeket, játszóterületeket alakítottak ki.

Füsttel vizsgálódtak

A hosszú évek óta fennálló probléma miatt a lakosok többször is panaszt tettek a településvezetésnél. Volt, aki egyenesen a tulajdonoshoz, a vízművekhez ment. Ők a rendszerhibáért azokat a lakosokat hibáztatják, akik az esővizet a csatornarendszerbe engedik, amire – mint később kiderült – valóban volt precedens. 

A vízművek munkatársai ezt egy különleges eljárással vizsgálták, a szakemberek füstöt engedtek a rendszerbe, és akinél az kijött, büntetést róttak ki, ám csekély nagyságút, néhány száz eurót, ami nem bizonyult elég elrettentő erőnek. Ma már ezt a büntetést is meg lehet úszni, elég egy visszacsapó szelepet beiktatni, és máris nem jön felszínre a füst – osztotta meg a polgármester, majd hozzátette, hogy ez eddig akkor is csak 4–5 háznál fordult elő, ami nem számottevő mennyiség.

Petíciót írnak

Az egyik, a parkerdő melletti házban élő lakos kérdésünkre elárulta, hogy egyre elviselhetetlenebb a felszín felett álló szennyvíz és a bűz, az utcában fokozódik az elégedetlenség. 

„Volt, hogy havonta egyszer fordult ez elő, de most már olyan is van, hogy nem is esett, mégis elindul felfelé a szennyvíz. Tervezzük, hogy írunk egy petíciót a vízműveknek és a környezetvédelmi minisztériumnak, hogy komolyan vegyenek minket. Azt egyszerűen nem veszik figyelembe, ha egyenként bemegyünk és szólunk”

 – osztotta meg lapunkkal egy lakos. Ő is járt már bent a vízművek somorjai irodájában, ám az irodavezető azzal küldte el őt, hogy menjenek a polgármesterhez, mert a település felelős ezért.

Előfordul meghibásodás

Sebő László hangsúlyozta, hogy a rendszert megfelelően alakították ki, és amikor nincs külső probléma, akkor hiba nélkül működik, de az esőnek akkor sem szabadna belekerülnie. Azt azonban elismerte, hogy egy ilyen nagy volumenű csatornarendszernél is előfordulhatnak hibák. Ha például az előző átnyomó állomás valami miatt elromlik vagy meghibásodik egy szivattyú, némi időbe telik, mire ezt regisztrálják, kiszállnak és elhárítják a hibát. 

Sebő László felhívta a figyelmet a vízmű éjjel-nappal elérhető hibaelhárító diszpécserszolgálatára, melynek elérhetőségét a vízművek weboldalán találják. Megjegyezte továbbá, hogy 

nagy problémát okozhatnak a csatornarendszerbe belekerülő, oda nem való dolgok, gyakori például az egyszer használatos papírtörlő, amitől leállhat a szivattyú, ilyenkor manuális újraindítás szükséges.

Több esőnyelő is lesz, amint elkészülnek a tervek

Iván Lajos polgármester az első alkalmakkor, már 2019-ben jelezte a gondot a rendszer tulajdonosának és javasolta egy több környező falu kapacitását ellátó víztisztító megépítését uniós pályázatokból. A vízművek akkor is a somorjai tisztítóállomás rekonstrukciójának adott prioritást, ami viszont csak hat évvel később, vagyis csak ebben az évben vette kezdetét. Iván Lajos kritikus a rekonstrukcióval kapcsolatban. Elmondta, hogy a tisztító körüli területek családi házak építésére szánt telkekként lettek hasznosítva, ezért a somorjai tisztítóállomás kapacitásának bővítése nem lehetséges. 

„Azt sem értem, hogy vajon milyen felsőbb határozat alapján kötötték rá a gellei szennyvízcsatorna-hálózatra Felsőpatony, vállalkozók által kiépített jelentős nagyságú, 150–200 házas lakónegyedét, miközben Gellében nem engedélyezik újabb lakóház-telkek és egyéb más szennyvízhálózat-függő létesítmények kialakítását”

 – nyilatkozott a polgármester.

Körlevél az önkormányzatoknak

Hozzátette, hogy a helyzet néhány héttel ezelőtt csúcsosodott ki, amikor az utca és a park is újra szennyvíz alatt állt. Miután a polgármester újra hangot adott felháborodásának, több községgel együtt kaptak egy körlevelet, melyben a vízművek azzal indokolják a gondot, hogy túl sokan engedik a rendszerbe az esővizet, és felszólítják a községek polgármestereit, sürgősen oldják meg az esővíz okozta gondokat. A lakosok azonban nem győzik hangsúlyozni: akkor is visszajön a szennyvíz, amikor akár száz kilométeres körzetben hosszabb ideje nem esett eső.

Így is csak 60 százalékos a rákötés

Gelle több esőnyelőt is kiépített a saját költségén és még újabbakat szeretne, ám ezekre már új engedély kell, mivel nem voltak benne az előző projekt­dokumentációban. Már egy éve készülnek az új tervek, melyekre a szükséges építkezési engedélyt majd a járási hivatal adja ki. 

„Valaha több esővíz-elnyelő tó is volt a faluban, de ezeket sajnos az évtizedek során beépítették”

 – mondta el Iván Lajos. Gellén a lakosok mindössze nem egészen 60 százaléka gondolta úgy, hogy ráköti házát a vízművek csatornahálózatára, a többi ház most is tartálykocsival szállíttatja el a szennyvizet.

Megoldás a nagyobb kapacitás?

A problémás gellei utcához közeli átemelőben, mely az utolsó a fővezeték felé halad, egy nagy teljesítményű eszközre volna szükség, véli a polgármester, amit szerinte azért nem telepítenek, mert akkor az ezt követő összes településen Sárosfától egészen Somorjáig mindegyiket szintén erősebbre, nagyobb kapacitásúra kellene lecserélni, s ez komoly pénzügyi befektetést követelne a vízművek részéről. 

Sebő László elmondta, hogy Somorja felé haladva a településeken belül is több átemelő állomás van, majd leszögezte, hogy a polgármester javaslata, miszerint nagyobb kapacitású átemelő kellene, nem jó megoldás, mert akkor a soron következő falukat viszont kiöntené a szennyvíz.