Fejükre szakadt a tető

Fedél nélkül maradtakSzekeres Éva felvételeA valószínűleg több mint százéves egykori gazdasági épületben hat család, körülbelül harminc ember él. Lakhatási joguk hivatalosan nincs, senkinek nem fizetnek bérleti díjat és más illetéket sem. Információink szerint az épület egy felszámolás alatt lévő mezőgazdasági cég tulajdonában van. A megkérdezett romák elmondták, három évvel ezezlőtt kaptak egy hivatalos levelet, amelyben az ingatan elhagyására szólították fel őket, de azóta sem történt semmi. A hat család a vihar okozta károk után lebontotta a tetőt, majd maradék anyagokból tákoltak fedelet a házra. Két napig istállókban, ólakban aludtak. A tetőomlás idején szerencsére senki nem tartózkodott az épületben, személyi sérülés nem történt, ám amúgy is szegényes ingóságaikat a romok alul kellett kiásniuk.

Egyes falubeliek szerint maguk a lakók okozták a szerencsétlenséget azzal, hogy a tél folyamán fokozatosan kifűrészelgették a tartógerendákat és azzal tüzeltek, mások szerint az épület állaga már eleve rossz volt.

Akadnak olyan lakói is az épületnek, aki még a rendszerváltás előtt költözött oda. Az egykori Bátkai Állami Gazdaságban dolgoztak az állattenyésztésben és ebben a házban kaptak lakást. Az egyik lakó, id. Seres László azt mondta, nem pénzbeli segélyt kérnek, hanem építési anyagot, hogy saját kezűleg rendbe tegyék a tetőt. Seres elmondása szerint több roma szervezet képviselője is járt a napokban a helyszínen, de eddig nem történt előrelépés. „Ne pénzt adjanak, csak akármilyen bontott anyagot, majd a falubeliekkel megcsináljuk a tetőt” – mondta Seres. A település polgármestere, Katarína Balážová szerint nagyon nehéz az adott helyzetben segíteni, pályázatot sem tudnak addig benyújtani, amíg rendezetlen az ingatlan tulajdonjoga. A polgármester szerint is rendezni kell a hajlék nélkül maradt családok sorsát, erre próbálnak a lehető leghamarább megoldást találni a kormány romaügyi megbízottjának rimaszombati munkatársával.

Dúlháza lakosságának hetven százaléka roma, a tizenöt éven aluliak aránya fokozatosan növekszik. A munkaképes lakosság majdnem száz százaléka munkanélküli, ezeknek az embereknek szinte semmi esélye nincs elhelyezkedni. Az egy főre jutó jövedelem a helyiek elmondása szerint havi háromezer korona (100 euró) körül mozog. Jelenleg csupán a szociális ösztönző programban végzett munkáért kapnak némi kiegészítést, vagy alkalmi munkából, koldulásból pótolják ki jövedelmüket.