Érzelmi hullámvasút a fa alatt – mit élnek meg a gyerekek karácsony táján?

Milyen érzelmi változásokat tapasztalsz leggyakrabban a gyerekeknél és a serdülőknél a karácsonyi időszak közeledtével?
Az év utolsó hónapja általánosságban várakozással teli, és nagyon változatos időszak, mondhatjuk azt is, hogy egy igazi érzelmi hullámvasút a gyermekek számára. Bár a legtöbben még pozitív fényben látják és várják az ünnepeket, olyan gyermekkel is találkozhatunk, akik nem szívesen mennek szünetre és töltenek otthon heteket, az iskola aktív jelenléte nélkül. A diákok problémái az ünnepek közeledtével látványosabbak, és ezt ők is így élik meg, még akkor is, ha a gondok nagyrészt ugyanazok, mint az év bármelyik más időszakában.

Talán amiatt, mert érzelmesebb időszak ez, vagy közeledik az év vége és ennek köszönhetően mindenki értékel és visszatekint az év sikereire és kudarcaira, vagy kis túlzás nélkül, október végétől mindenhonnan a tökéletes karácsony elvárása villan vissza ránk – ezek mind okozhatják azt, hogy nemcsak a gyermekek, hanem mi felnőttek is minden problémát sokkal mélyebben és érzékenyebben élünk meg. 

Ez azért lehet veszélyes számukra, mert sokkal könnyebben túldramatizálódhatnak kisebb konfliktusok is, a gyerekek nagyobb tendenciával válhatnak szorongóbbakká és agresszívabbá, mint máskor. 

Az ünnepi várakozás inkább örömforrás vagy feszültséget kelt a diákokban? Miben látod a különbséget az alsóbb és felsőbb korosztályok között?
Hiszem, hogy a karácsony és az ezzel járó várakozás a legtöbb gyermekben még mindig inkább örömforrás, tudatosan legalábbis biztosan. Emellett érdemes megemlíteni, hogy a feszültség szintén gyakori jelenség, ezt viszont a legtöbb gyermek nem tudatosítja.

Érzik, hogy valami nem teljesen oké, de ritkán tudják ezt így megnevezni, hogy feszült vagy ingerlékenyebb vagyok. Ebben tudunk mi, felnőttek segíteni nekik.

Olyan helyzetekben, ahol ezek az érzelmek jelen vannak, igyekezzünk körbeírni számukra, hogy amit éreznek, az valószínűleg feszültség vagy harag, és hogy mi is szoktunk így érezni bizonyos szituációkban. Emellett fontos, hogy teret adjunk a gyermeknek a beszélgetésre, bátorítsuk, hogy ossza meg velünk a problémáit, ezzel biztonságos teret teremtve neki.

Az alsóbb korosztályoknál gyakran inkább a kívácsiság és az izgatottság dominál, hiszen gondoljunk bele, hogy a karácsonyt számukra körbeöleli a varázslat és a misztikum, ezáltal kialakul bennük egy különleges,„mesés” élmény, ami mély nyomot hagy bennük, és kulcsfontosságú tapasztalat ebben az életszakaszban.

Az idősebb gyerekeknél már gyakrabban fordulhat elő stressz az ünnepek alatt, például a felmérők, vizsgák miatt, hiszen az ünnepek után sokszor nagyon nagy nyomás alatt vannak a félévi jegyek miatt. Felsőbb évfolyamok esetében gyakrabban előfordul, hogy a diákok összehasonlítják egymással az ünnepi élményeiket, például azt, hogy ki hol töltötte a karácsonyt, milyen ajándékot kapott, vagy hogy ki mennyire felel meg azoknak az elvárásoknak, amit a világ vagy a társadalom tolmácsol feléjük.

Milyen hatással van a tanulmányi teljesítményre és a koncentrációra az év végi hajrá és az ünnepi készülődés együttes jelenléte?
A diákok – különösen az alsó tagozatos gyermekek – ebben az időszakban iskolán belül is rengeteg ingernek vannak kitéve, megváltozik a sulis program és a rendszeres tanítást nagyon gyakran felváltja valamilyen karácsonyi szereplés, koncert, előadás, ezzel megszakítva a már jól megszokott, biztonságos rutint, amit az órarendjük biztosít nekik minden nap. 

A tanárok sokszor arról számolnak be, hogy tanítványaik nehezebben kezelhetőek, ingerlékenyebbek, a figyelmük szétesik és egyre kevésbé terhelhetőek. Ilyenkor a diák legtöbbször már nem tud koncentrálni a feladatokra, hiszen a folyamatos érzelmi ingerek után nem érkezik meg a megnyugvás.

A legtöbb diák persze örül annak, hogy egyre kevesebbet tanulnak év vége felé, viszont a valóság az, hogy ez a sok ünnepi program inkább megnehezíti a felkészülést a félévi hajrára, hiszen a tananyag pótlására az ünnepi időszakban is szükség lenne. Így aztán a szünet után nehezebb visszarázódni a tanulás menetébe, mert a tanárok viszonylag kevés toleranciával várják el a jó teljesítményt.

Tapasztalható-e ilyenkor fokozott szorongás azoknál a gyerekeknél, akik nehezebb családi vagy anyagi háttérből érkeznek?
Igen, abszolút tapasztaljuk ezt. Azon gyerekeknél, akik nehezebb családi környezetbe mennek haza az ünnepekre, megjelenik

• a bizonytalanság,
• a gyakran nem megfelelő elvárásoknak való megfelelési kényszer,
• a ritkán látott családtagoktól kapott kellemetlen kérdések,
• a családtól nem megkapott, viszont igényelt figyelem
• és néhány helyzetben sajnos jelen lehet akár a lelki vagy a fizikai bántalmazás is, ami rendkívül megnehezíti az otthonlétet. 

Egy anyagi hátrányban élő gyermek karácsonya gyakran egyszerűbb vagy visszafogottabb lehet, ez okozhat csalódottságot vagy szomorúságot, esetleg az önbizalom csökkenését is, hiszen az ünnepek után gyakran olyan helyzetbe kerülhetnek, ahol meg kell osztaniuk a tapasztalataikat pl. az osztályban vagy a barátaikkal.

Itt szeretném bíztatni a tanárokat és a felnőtteket, hogy hasonló helyzetekben emeljék ki a kis dolgokban rejlő örömöt és a közös pillanatok értékét. 

Hogyan élik meg a karácsonyt azok a tanulók, akiknél a családi kapcsolatok feszültebbek, vagy hiányzik az ünnep klasszikus értelemben vett „melegsége”?
Ezekben a helyzetekben megjelenthet a társas magány jelensége, amikor valaki körül vannak ugyan emberek, de mégis egyedül érzi magát, és hiányzik belőle az a valódi érzelmi kötődés vagy az említett ,„melegség”, amit az ünnep idején elvárnánk. Előfordulhat, hogy kevésbé osztják meg az élményeiket másokkal, ezért még inkább elszigetelődhetnek. 

Milyen szerepe van az iskolának és a pedagógusoknak abban, hogy az ünnepi időszak lelkileg kiegyensúlyozottabban teljen a diákok számára?
A pedagógusoknak kulcsszerepük van abban, hogy karácsonykor támogató és figyelmes környezetet teremtsenek a gyerekek számára. Ünnepek előtt érdemes odafigyelni arra, hogy felismerjük azokat a gyerekeket, akik esetleg nem annyira lelkesek az ünnepi témák iránt, vagy akiknél feszültség tapasztalható. Ilyenkor érdemes lehet az iskola pszichológusával együttműködve feltérképezni a háttérben lévő problémákat, és szükség esetén támogatást nyújtani a családoknak.

Az ünnepek utáni időszakban pedig fontos, hogy a tanárok érzékenyen közelítsenek a gyerekek felé, és inkább az élményekre, érzelmekre koncentráljanak, nem pedig az anyagi dolgokra, ha esetleg az ünnepekről kérdezik őket a csoportfoglalkozás keretein belül. Így elkerülhető az összehasonlítás, és a gyerekek nyitottabban oszthatják meg tapasztalataikat.

Végül pedig, a félévi hajrában is érdemes odafigyelni arra, hogy ne halmozzunk fel túl sok vizsgát vagy felmérőt egyszerre, hanem egyenletesebben osszuk el a feladatokat, hogy a gyerekek könnyebben vissza tudjanak rázódni a tanulásba, pl. azzal,

hogy aki teheti, még az ünnepek előtt kiadja a fontosabb felmérőket, ezzel csökkentve a diákok terhelését félév előtt.

A közösségi média és az idealizált „tökéletes karácsony” képei mennyire befolyásolják a gyerekek önértékelését és elvárásait?
A közösségi médiában megjelenő, idealizált karácsonyi kép jelentősen befolyásolja a gyerekeket, hiszen már egyre fiatalabb korosztály is hozzáfér ezekhez a platformokhoz. A telefonokon, tévékben vagy reklámokban megjelenő tökéletes ünnep képe gyakran elfeledteti, hogy az emberek csak a legszebb pillanataikat osztják meg, és ez a tökéletesség nem tükrözi a valóságot.

Ezért fontos, hogy a szülők és pedagógusok tudatosan beszéljenek erről a gyerekekkel, és elmagyarázzák, hogy az ünnepek nem mindig csak boldogságról szólnak.

Teljesen normális, ha előfordulnak kisebb nézeteltérések, veszekedések de sajnos előfordulhatnak akár halálesetek a családban, egészségügyi gondok, tragédiák... Teljesen rendben van, ha valaki másképp éli meg az ünnepet, mint ahogyan azt a média bemutatja. Ezért elengedhetetlen, hogy támogassuk a gyerekeket, és segítsünk nekik elfogadni, hogy minden család és minden ünnep egyedi.

Pszichológiai szempontból miben különbözik az alapiskolások és a középiskolások ünnephez való viszonya?
Az alapiskolások és a középiskolások ünnephez fűződő viszonya lényegesen eltérő, bár mindkét korosztályban ott van az öröm, az iskolai szünet várása, és a mindennapi terhek alól való felüdülés. Az alsó tagozatos gyerekeknél az ünnep varázslatos, mesebeli hangulata dominál, hiszen izgatottan várják a Jézuskát, és a karácsonyt még inkább a mese és a csoda övezi. Ezzel szemben a felsőbb évfolyamoknál már tudatosul, hogy a család és a szülők biztosítják a varázst, és a középiskolások a pihenés mellett már q tanulásra is koncentrálnak, hiszen a félévi zárás és a vizsgák miatt szorongás is előfordulhat. 

A végzős középiskolás diákok a tavaszi érettségire készülnek, a végzős alapiskolás diákok pedig a középiskolára való felvételire vagy a kilencedikes tesztelésre. Ezért a középiskolásoknál az ünnep inkább egyfajta mérföldkő, ahol a pihenés mellett a felkészülés is kiemelt szerepet kap, hiszen tudják, hogy ünnepek után nagyon keményen rá kell kapcsolniuk a teljesítményre.

Az alsó tagozatos gyermekek idegrendszere még fejlődésben van, az önszabályozás képessége éretlen, ráadásul a sok inger, a folyamatos program és az izgalom még nehezebben feldolgozható ebben a korban, ezért fontos, hogy a szülők otthon beszélgessenek velük az érzéseikről, és segítsenek nekik megérteni, hogy az ünnep minden családnál egyedi, és az érzéseik is teljesen normálisak.

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy gyermek számára a karácsonyi időszak különösen megterhelő, és mikor érdemes szakember segítségét kérni?
Amennyiben a pedagógusok azt tapasztalják, hogy egy diák az ünnepi időszakban eltérően reagál a karácsonyi tematikára, mint az osztálytársai, például nem szeretne bekapcsolódni a közös programokba, visszahúzódóbbá válik, vagy kifejezetten szomorúságot él meg már a karácsony vagy a téli szünet gondolatától is, és nem ismert olyan körülmény, amely ezt természetes módon magyarázná, érdemes az iskolapszichológus bevonását kezdeményezni. A közös munka segíthet feltárni a háttérben meghúzódó okokat, és megtalálni a gyermek számára legmegfelelőbb támogatási formát.

A szülők szerepe ebben az időszakban szintén kiemelten fontos. Otthon érdemes megfigyelni, hogy a gyermek mennyire érdeklődő az adventi időszak iránt, kérdez-e, izgatott-e, vagy inkább zárkózottá válik. Szakember segítségét mindenképpen indokolt kérni akkor, ha a gyermek viselkedése vagy érzelmi megélése olyan mértékben megváltozik, hogy az megnehezíti a mindennapi működését. Különösen érzékeny helyzetek lehetnek például egy közeli családtag elvesztése, súlyos egészségügyi problémák megjelenése a családban vagy a gyermeknél, amelyek az ünnepek megélését korlátozzák, illetve a közelmúltban történt válás. Ugyanakkor bármely más élethelyzetben is indokolt lehet segítséget kérni, amikor a szülő úgy érzi, egyedül nem tud megfelelő megoldást nyújtani a gyermek számára.

Milyen tanácsokat adnál a szülőknek és a tanároknak annak érdekében, hogy a karácsony valóban a megnyugvásról és az érzelmi biztonságról szóljon a gyerekek számára?
A legfontosabb tanács, amit mind a szülőknek, mind a pedagógusoknak adhatunk, az az, hogy legyenek jelen és a karácsony kapcsán ne a tökéletességre, hanem a biztonságra és a kapcsolódásra helyezzék a hangsúlyt. A gyerekek számára az ünnep elsősorban érzelmi élmény: azt jegyzik meg, mennyire érezték magukat elfogadva, meghallgatva és biztonságban, nem pedig azt, hogy mennyire volt ideális az ünnep, vagy hogy milyen ajándékokat kaptak.

Fontos, hogy teret adjunk az érzéseknek, és elfogadjuk, ha a gyerek nem folyamatosan lelkes vagy boldog.

Teljesen természetes, ha az ünnepi időszakban egyszerre jelenik meg az öröm, az izgatottság, a fáradtság vagy akár a feszültség is. Ha a felnőttek segítenek ezeket az érzéseket megnevezni és normalizálni, az nagyban növeli a gyerekek biztonságérzetét. A szülők részéről sokat jelenthet az is, ha csökkentik a túlzott elvárásokat: nem szükséges minden programon részt venni, minden hagyományt maradéktalanul betartani. A kevesebb, de kiszámítható és nyugodt közös idő gyakran többet ér, mint a túlzsúfolt ünnepi menetrend.