Értékeik továbbra is az egészséges társadalom, a szabadság, a tolerancia és a magyar gyökerek – interjú Poór Tiborral

Milyen események előzték meg a Klikk Out magazin 2011-es indulását és kik voltak az elsők, akik részt vettek benne?

Nem véletlenül mondják, hogy az életben van néhány esemény, amire szinte percről percre emlékszik az ember. Ebben az esetben az első lépés az volt, hogy a KLIKK IN magazint felkínálta eladásra az akkori tulajdonos, a barátom, Gocoň Péter számára. Péter aztán a saját víziójával párhuzamosan megkeresett engem, Szilvási Tibort és a Clubmedia kreatív csapatát. Nekem nagyon tetszettek azok az értékek, amelyeket Péter képviselt, az ő víziója és az a stílus, ahogyan szerinte egy fiatalos, dinamikus, formailag és tartalmilag igényes magazinnak kinéznie kell. Még akkor, egy a kávé mellett igent mondtam. Körülbelül másfél hónappal a találkozásunk után, 2011 novemberében megjelent az első nyomtatott szám. Az első főszerkesztő Kovács Norbert volt, bár rövid ideig, de a mai napig korrekt a kapcsolatunk, és többször beszélgettünk a magazinról. Kovács Norbert után Szilvási Tibor vette át a főszerkesztői posztot. Nagyon hektikus időszak volt, és fokozatosan a repertoárunk részévé vált a társadalmi és kulturális rendezvények szervezése is.

Mi az, amit a magazin akkor egyedüliként adott a dunaszerdahelyieknek és mi az, amit ma tud adni nekik?

Biztosan a magazin grafikai megjelenése volt az egyik. Ami a tartalmat illeti, rengeteg interjúra összpontosítottunk a társadalmi élet, a kultúra és a sport különböző területeiről olyan emberekkel, akik munkájukkal és alkotásaikkal sokat jelentettek a városunknak és a régiónknak. Nem celebekkel, hanem olyan emberekkel, akikkel nap mint nap találkoztunk, és közben rájöttünk, hogy bizonyos értelemben ikonikusak. Például az első interjú, amit készítettem, Baranyai úrral volt. A tartalmat mindig ahhoz az értékrendhez igazítottuk, amelyet az első szerkesztőségi találkozón meghatároztunk – egészséges társadalom, szabadság, tolerancia és magyar gyökereink. Ezek nem frázisok, hanem olyan értékek, amelyeknek tartósságuk van, még ha néha nehéz időszakok és kihívások próbára is teszik őket. De ettől az értékrendtől nem akarunk eltérni.

Mire a legbüszkébb?

Ez valószínűleg hosszú lista lenne, de személy szerint az első évekből két interjút emelek ki, amelyeket Szilvási Tiborral közösen készítettem. Az egyik Malina Hedviggel volt, akit nem kell bemutatnom. Nagyon szép, de fájdalmas beszélgetés volt, hiszen személyes barátságban voltunk, családjaink is látogatták egymást, amíg Szlovákiában éltek. A másik interjúnk Michal Kaščákkal készült, aki a zenei színtér ikonikus alakja, a nevéhez fűződik a legendás Pohoda fesztivál . Rengeteg interjú készült, főleg attól az időszaktól kezdve, amikor elindítottuk a weboldalt. Megemlítem még a magazin borítóit, amelyeket Gocoň Laci készített.

Hogyan változott a szerkesztőség felépítése 9 évvel ezelőtt, amikor online is elérhetővé váltak a tartalmak?

Radikálisan. Péter, a vizionárius mellett én is előálltam egy újszerű ötlettel a régióban: videótartalommal, hanganyagokkal és extra minőségű fotódokumentációval. Persze, a hatalmas mennyiségű munkát és a minőségi kreativitást már több éve biztosították a kollégák, de egy másik elképzelésem az volt, hogy bővítsük a szerkesztőséget, és lehetőséget adjunk fiatal, igazán tehetséges embereknek – nem pedig azoknak, akiket X okból gyakran előnyben részesítettek, de kevésbé voltak tehetségesek. Az új projekt kezdetén nagyon sokat segített nekünk Jojo Samek, országosan ismert fotós, akinek tanácsai és ötletei a videós szekcióban is aranyat értek. Természetesen ez nagymértékben az emberi kreatív potenciál története is, itt muszáj megemlítenem Szabó Péter Pált és projektmenedzserünket, Varga Balázst.

Milyen sikereket értek el a 14 év során a Klikk Out csapatának tagjai, amiket kiemelne?

Elsőként meg kell említenem a Szaval a jó öreg csallóközi podcastot Kovács Ákos előadásában, amely gyakorlatilag berobbant, és nyelvészeti tankönyvekbe is bekerült. Megemlítem a Szerdahelyzet projektet, amely Budapesten nemzetközi díjat kapott, vagy Bögi Róbert városunkat bemutató projektjét, Menyhárt Dodi videóinterjúit. Nem hagyhatom ki Soós Bertalan sikerét sem, aki több mint két éve a kamerásunk, és idén barátaival második helyet nyert Cannes-ban a Rövidfilmek Fesztiválján. Ez ugyan nem a mi projektünk volt, de ugyanakkora örömet okozott, mintha a miénk lett volna. Persze nem tudok itt mindent felsorolni.

Milyen változások állnak most a lap előtt, mire számíthatnak az olvasók?

Elsősorban a pénzügyi kérdést kell megoldanunk, a tulajdonosunk hirtelen távozása után, aki egyben a legnagyobb támogatója is volt a projektjeinknek. Bár a nyomtatott magazin befejeződik, ugyanakkor a jövőnk egy kihívás és lehetőség is az innovációra. Természetesen partnereket keresünk, akik segítenek nekünk a nehéz helyzetben. Optimisták vagyunk, tudjuk, hogy fájni fog, de szembe akarunk nézni a kihívással.