Érkezik a főszezon, vele együtt a jelentős késések, járattörlések – mit tehetünk, ha bajba kerülünk? 

A múlt héten két komolyabb eset is volt, mindkettő ugyanazon térségben. 

Az egyik a Qatar Airways járatait érintette, mivel Irán elkezdte rakétákkal támadni a Katarban lévő amerikai támaszpontot. Erre az ország vezetése lezárta a légteret (később több környező ország is). Ezért a legtöbb járat a földön ragadt, ami meg éppen érkezett volna, egy kitérő repülőtéren landolt. Bár a légtérzár csak pár órán át tartott (hattól nem egészen éjfélig), az eset miatt napokig tartó káosz alakult ki (még most is sokórás késések vannak). Az átirányított gépek, amint megnyílt a repülőtér, elindultak Doha felé. A légitársaság a helyzetre való tekintettel az utasokat átfoglalta, akiknek kellett, szállodai elhelyezést, étkezést biztosított – gyakorlatilag megoldotta a káosz miatt kialakult helyzetet –, az utasok, ha később is, de eljutottak a célállomásra.

A másik a magyar fapados, azaz a Wizz Air Dubajba induló járata a légtérzár miatt Szaúd-Arábiában szállt le, és a gép utasai két nappal később emelkedtek csak újra a magasba – vissza Budapestre, a légitársaság ugyanis úgy döntött, hogy szeptember 15-ig törli az összes Dubajba induló járatát. 

Azok az utasok, akik Dubajból jöttek volna haza (ugyanezzel a géppel), magukra maradtak – beszámolók szerint a légitársaság nem vagy alig adott információt arról, mi várható, mikor tudnak utazni, szállást is csak néhánynak foglaltak. 

Akadt olyan is, akinek a hat nap múlva induló járatra kínáltak átfoglalási lehetőséget (de ezt is törölték). 

Az utasokat tehát magukra hagyták, minimális kommunikáció, szinte zéró segítségnyújtás – ahogy azt a fapados légitársaságoknál megszokhattuk. Az eset jelentős sajtóvisszhangot kapott, így a légitársaság ígéri, mindent megtesz, hogy az utasokat hazaszállítsa (hogy ez egy mentesítő járat lesz-e, vagy más légitársaságokat vesznek igénybe, és hogy mikor, azt egyelőre nem tudni).

Segítség: mikor és mi jár?

A légitársaságok minden esetben kötelesek segítséget nyújtani az utasoknak. A késés hosszának, az esetleges járattörlésnek függvénye, hogy pontosan mit jelent ez, de lehet hideg és meleg étel, szállás, transzfer a szállodába, telefonhívás. Ez független attól, miért történik a késés, járattörlés. Itt nincs mód rendkívüli körülményekre hivatkozni. 

Ha mégsem kapunk segítséget az utazás során, érdemes saját magunknak kézbe venni a dolgot: 

azaz vegyünk ételt, italt, ha kell, foglaljunk szállást, taxit – és minden, a helyzet miatt keletkezett extra kiadásról kérjünk számlát, azt pedig később küldjük el a légitársaságnak, hogy térítse meg. 

Ez a legegyszerűbb mód, igaz, a fapadosok sokszor trükköznek azzal, hogy nem törlik a járatot, hanem folyamatosan tologatják az indulási időt, hogy az utasokat a reptéren tartsák, és ne kelljen hotelszobát fizetni számukra. Az átfoglalást is megoldhatjuk individuálisan, de sok légitársaságnál ez automatikus. Bár a fapadosok pedig jellemzően csak a saját járataikra engedik az átfoglalást – még akkor is, ha a következő egy hét múlva indul. A legritkább esetben fizetik meg az új jegy árát, ha az másik légitársaság járatára szól.

Kártérítés

Vannak helyzetek, amiről a légitársaság nem tehet – ezt hívják vis maiornak, azaz rendkívüli helyzetnek. Ez felmenti őket a kártérítési kötelezettség alól. Ilyen például az említett légtérzár, a viharos időjárás, vagy ha a repülőtér alkalmazottai sztrájkolnak. Röviden minden olyan körülmény, amit a légitársaság nem tud befolyásolni. 

De ha már a sztrájknál tartunk: 

ha a repülőtér alkalmazottai szüntetik be a munkát, az vis maior, ha a légitársaság munkatársai sztrájkolnak, az nem (hiszen azt meg tudja oldani), így akkor jár a kártérítés.

A technikai hiba sem minősül rendkívüli körülménynek (a légitársaság köteles megfelelően karbantartani a járműparkját). A kártérítés összege 250, 400 vagy 600 euró, távolságtól függően. Ha a járat legalább 3 órát késik (1500 km-es távolságig, és az EU-n belüli utazások esetén), az járattörlésnek számít, 1501–3500 km között négy óra ez a határ, míg e fölött öt óra. Ha a pontos késést szeretnénk kiszámolni, fontos, hogy mindig az eredeti érkezést kell viszonyítani ahhoz az időponthoz, amikor kinyitották a repülőgép ajtaját.

Mi változhat?

Az EU most dolgozik azon, hogy újraértelmezze, szabályozza a légiközlekedést, azon belül is az utasjogokat. Tény, hogy megérett a változásra a 2004-től érvényben lévő szabály, azóta nagyot változott a piac és a légiközlekedés. 

Az EU-tagállamok közlekedési miniszterei már áldásukat adták a rendelettervezetre, amiből jól látható, hogy a légitársaságok jól lobbiztak, és a jövőben lényegesen ritkábban kell kártérítést fizetniük a késések és a járattörlések után. 

Az egyik legnagyobb változás, hogy háromórás késés helyett már négyórásnál lesz a kártérítés feltétele, az összeg pedig 300 euró lesz a 3500 kilométeresnél rövidebb, és az unión belüli utazások esetén (eddig 1500 km-ig 250 euró volt, 1501–3500 km közötti távolság esetén pedig 400 euró volt). A 3500 km-nél nagyobb távolságnál az eddigi 600 eurós kártérítés összege 500 euróra csökken, és az eddigi 5 óra helyett legalább 6 órás késésnél kell alkalmazni.

Változik az átfoglalás rendszere is, a légitársaságoknak három órán belül kell felkínálni az utas számára (nemcsak a saját, de a többi légitársaság elérhető járataira is), ha ez nem történik meg, akkor az utas foglalhat, ám a fuvarozó az eredeti jegyár legfeljebb 400 százalékáig téríti meg a jegyárat. Szintén változás, hogy a panaszokat az eddigi 2 év helyett már csak hat hónapig lehet benyújtani.

Összességében elmondható, hogy a tervezet egy kicsit tisztább, egyértelműbb szabályokat hozhat, igaz, az utasok szempontjából számos területen szűkülnek a lehetőségei. Bár még nem fogadták el, a különböző lobbitevékenységek miatt tovább változhat a tervezet, ám várhatóan nem az utasok járnak jobban. De ha már pontosítják az egyes fogalmakat, valamint kötelezővé teszik a légitársaságok számára, hogy más fuvarozók járatait is igénybe kell venniük átfoglalásnál, ha nincs aznap vagy másnap saját járatuk, az is világosabb szabályrendszert eredményezhet. A kártérítés összege pedig csökken, de lehet, hogy ha az utas utazási utalványt kér (ez is bevett szokás számos légitársaságnál), akkor magasabb összeghez juthat.

Akciós repülőjegyek

Ismét megnéztük, mennyibe kerülnek a legkedvezőbb repülőjegyek a nyári, őszi hónapokra. Ahogy az alábbi táblázatból is látható, 50 euró alatt már mind kevesebb célállomás érhető el, de még így is van néhány  (pl. Brüsszel, Róma, Velence, Milánó). 

Az 50–100 euró közötti kategóriában azonban – néhány kivételtől eltekintve – szinte minden érdekesebb desztináció megtalálható. 

Így aki Európán belül szeretne utazni, az már tud foglalni száz euró alatt retúrjegyet (igaz, feladott és kézipoggyász nélkül, az továbbra is feláras). Lisszabon, Marrákes, Reykjavík, Antalya vagy éppen Tenerife a 100–150 eurós sávban találhatók. 

Ha távolabbi célállomáson gondolkozunk, akkor is számos desztináció van kedvező áron – jól látható, hogy most a skandináv SAS légitársaság akciózza az amerikai járatait, már 369 euróért is elrepülhetünk New Yorkba, de Miami, Chicago is rendkívül kedvezményes áron van. Ázsia felé a Scoot akciózik, de érdemes figyelembe venni, hogy fapados járatról van szó. Bangkok most 559 euró az Etihaddal, és Bali 589 euró a Qatar Airwaysszel (ezekben van feladott poggyász, fedélzeti ellátás is).