Érdemes részvényt vásárolni?

Van egy kis félretett pénzem. Arra kevés, hogy ingatlant vegyek belőle, ahhoz viszont sok, hogy ott porosodjon a bankban. Ráadásul, ha beindul az infláció, a nullához közeli kamatozás miatt még akár spontán fogyni is kezd a megtakarításom. Azt fontolgatom, hogy értékpapírba fektetem. Konkrétan a részvénypiac érdekel. A részvényekről azt tartják, kockázatos befektetés, viszont szerencsés esetben nagyot lehet velük szakítani. Mielőtt belelovalnám magam a befektetői szerepbe, szeretnék tisztába jönni az alapokkal. Mi is a részvény, hogyan lehet vele pénzt keresni, milyen költségekkel kell számolni, és hol tudok utánanézni részletesebben e témának?

A részvény, ahogy azt már az elnevezés is sejteti, részesedést jelentő értékpapír. A befektető azáltal, hogy megvásárolja egy gazdasági társaság részvényét, rész-tulajdonosává válik a társaságnak: tagsági és vagyoni jellegű jogokat szerez benne. Tagsági joga a társaságot érintő döntésben való részvételre jogosítja fel a részvényest pl. az üzletpolitika alakításában, osztalékfizetés mértékének meghatározásában vagy a vállalatvezetés fontosabb kérdéseiben. Természetesen egy vagy kis számú részvény birtoklása elhanyagolható jelentőségű akaratérvényesítési képességgel ruházza fel a részvényest. Vagyoni jogai azonban a kisrészvényesnek is érvényesülnek, mivel a társaság által termelt nyereségből egy cseppnyi neki is jut. Persze csak akkor, ha az adott időszakban a bevétel – vagy annak egy része – osztalék formájában a részvényesek közt felosztásra kerül. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a cég által kitermelt nyereséget eredménytartalék gyarapítása végett, pl. fejlesztési célokra, akár hosszú éveken keresztül is visszatartják. A részvényes további vagyoni jogai a részvényelővételi jog és a likvidációs hányad kifizetése, ha megszűnik a cég – feltéve, hogy a mérleg pozitívan zárul. Attól nem kell tartani, hogy ha a vállalat csődbe megy, a hitelezők a részvényestől követelnék az adósság megfizetését. A részvényesek felelőssége ugyanis korlátozott – nem haladja meg a részvénybefektetésük értékét.

Egy vállalat értéke ingadozó: nemcsak az ágazatában az adott térségben elért sikereitől, hanem egyéb piaci mozgásoktól és sok más tényezőtől is függ. Ezért a részvényei árfolyama sem stabil. Szinte lehetetlen előre meghatározni, milyen hozam várható másnap, egy hónap vagy tíz év múltán.

A részvények előnye más befektetési eszközökkel szemben, hogy rugalmasan lehet velük kereskedni. Az ún. nyilvános kibocsátás során a cég külső befektetők bevonásával a tulajdonosstruktúrájába új anyagi forrásokat szerez a működéséhez. Ez a részvények elsődleges piaca. A másodlagos piacon folyik a részvényekkel való üzletelés. A tőzsde az a hely, ahol az értékpapír- vásárlásban és -eladásban érdekelt felek a legkönnyebben egymásra találhatnak. A tőzsdén kívül is lehet részvényeket adni-venni, pl. az ún. OTC-piacon (over-the-counter – jelentése: a pulton keresztül).

(folytatjuk)

A tájékoztatás nem minősül

jogi tanácsnak.