Életminőség terén 24 helyet rontott Pozsony egy listán

Látványos fejlődés, de felszínes

Pozsonyban számos beruházás valósult meg az elmúlt években: új felhőkarcolók, bevásárlóközpontok, korszerűsített közlekedési vonalak, modern iskolai létesítmények és egyre több kerékpárút tanúsítja a felszín változását. A városvezetés kommunikációja szerint ezek a fejlesztések a város élhetőségének javítását szolgálják. Matúš Vallo polgármester szerint: 

Pozsony ma már nem csupán a múltja, hanem a jövője miatt is figyelemre méltó. Egy nyitott, zöld és fejlődő várost építünk.

Az ilyen típusú beruházások valóban hozzájárulhatnak a városi életminőség emeléséhez, feltéve, hogy kiegyensúlyozott, társadalmilag is érzékeny tervezéssel valósulnak meg. A valóság azonban nem ennyire rózsás.

A nemzetközi rangsorok valósága

Miközben a város képe modernizálódik, a nemzetközi értékelések mást mutatnak. A Resonance Consultancy nevű észak-amerikai várostervezési tanácsadó cég 2025-ös európai városokat vizsgáló jelentésében Pozsony a 35. helyről egészen az 59. helyre esett vissza mindössze két év alatt. A jelentés szerint: „Pozsony elveszítette korábbi lendületét, és nem tudja kellően megtartani vagy idevonzani a tehetséges munkaerőt.” A tanulmány különösen a digitális infrastruktúra, a közösségi szolgáltatások és a kulturális kínálat hiányosságaira mutat rá.

Egy elemző így fogalmazott a jelentésben: 

Miközben a város építkezik, nem épül közösség. A kreatív fiatalokat nem csupán a látványos fejlesztések, hanem a valódi lehetőségek érdeklik.

 Ez azt jelzi, hogy a város fejlődése nem biztosít megfelelő alapot a hosszú távú fenntarthatóságra.

Problémák az élhetőség terén

Bár a városban új villamosvonalak épülnek és nőtt a kerékpárutak száma, a közlekedési rendszer hatékonyságával kapcsolatos lakossági elégedetlenség továbbra is jelentős. Emellett a lakhatás drágulása és a zöldterületek csökkenése is gondot jelent. Egy helyi várostervező így nyilatkozott: 

Hiába épülnek új lakótömbök, ha azok nem megfizethetők. Egy város nem lehet élhető, ha csak kevesek engedhetik meg maguknak, hogy benne éljenek.

A közterületek fejlesztése gyakran a belvárosi területekre korlátozódik, miközben a külvárosokban élők közszolgáltatásokhoz való hozzáférése továbbra is nehézkes. A szociális különbségek pedig egyre látványosabbá válnak.

Válság a kreatív szektorban?

Pozsony korábban a régió egyik feltörekvő kreatív központjaként volt ismert, azonban mára egyre több fiatal szakember hagyja el a várost. Egy egyetemi oktató szerint: 

A fiatalok nemcsak jobb fizetést, hanem inspirálóbb környezetet is keresnek. Pozsony nem ad számukra elég okot, hogy maradjanak. 

Ennek következményeként csökken a helyi kulturális élet dinamizmusa, és veszélybe kerül a város hosszú távú versenyképessége.

A Resonance elemzése ezt is alátámasztja: „Azok a települések lesznek sikeresek, amelyek nemcsak munkahelyeket, hanem életstílust is kínálnak.”

Változásra van szükség

Pozsony városvezetése a kritikák ellenére bizakodó. A polgármester hangsúlyozza: „Az előttünk álló évek a közösségépítésről fognak szólni. A cél, hogy minden pozsonyi otthon érezze magát ebben a városban.” Ehhez azonban rendszerszintű változásokra lesz szükség a várostervezés, a lakáspolitika, a közlekedés és a kulturális stratégia területén egyaránt.

„Egy város nem attól lesz modern, hogy sok az üvegépület. A valódi modernitás ott kezdődik, ahol az emberek is jól érzik magukat.”