Együtt vagy sehogyan – a szőlőket sújtó katasztrofális járvány közösségi próbatétel a kürti borász szerint

Noha nem először ülök le beszélgetni Sütő Zsolttal, a hangvétele most egészen más. A közvetlen, nyitott emberben olyan feszültséget érzek, ami valami rendkívülire utal. Ezen azonban a legkevésbé sem kell csodálkozni.

„A 11 hektárnyi szőlőmből tavaly mintegy 1200-1300 tőkét vágtam ki. Az idén még lemetszettünk egy újabb adagot csupaszra. Ez 5000 tőke fölött van“ 

– sorolja a számokat, amelyek magukért beszélnek. 

Kürtön nem túlzás azt mondani, hogy katasztrofális a helyzet. Ennek egyik oka, hogy itt nagyon sok Alibernet és Dunaj van a szőlőhegyen – amelyet különösen szeretnek a szőlő aranyszínű sárgaságát terjesztő kabócák. Nem kellett volna azonban, hogy ez idáig fajuljon. Sütő tavalyi tőkekivágása mutatja, hogy már egy éve is lehetett volna verni a vészharangot – sőt már 2023-ban lehetett volna beszélni a fenyegető betegségről, valamint aktívan védekezni ellene.

„Bűnösök ebben a borászok és a szőlészek is, mert az elején azt hitték, hogy kisebb problémával állnak szemben, és nem tudatosították, hogy a gond katasztrofális méreteket is ölthet. Most már a minisztérium és az inspektorok is elkezdtek mozogni, holott mindezt már két éve meg kellett volna lépni” – állapítja meg a kürti borász. 

Ez nem Franciaország – de tanulhatunk tőlük

Franciaországban már évtizedek óta együtt élnek az aranyszínű sárgasággal. Hol fellángol, hol lecsillapodik a terjedése. Ám Sütő arra figyelmeztet, hogy a francia példát nem követhetjük egy az egyben.

„Nálunk mind a szőlőterületeknek, mind a tulajdonjogoknak teljesen más a struktúrája, mint azokban az országokban, ahol ezt a betegséget már kordában tudják tartani. Azokban nagy területeken és kevés tulajdonossal egységesek a szőlőterületek, s így ők jobban össze tudnak fogni a betegség ellen. Nálunk nagyon sok a kis parcella és az elhagyatott szőlőterület, ami óriási veszélyforrás” 

– ecseteli Sütő.

Másfelől azonban szerinte nem hagyhatjuk figyelmen kívül a franciák eljárásait – merthogy más módszer jelenleg egyszerűen nincs a járvány kezelésére. Ha ott eddig nem tudtak közvetlenül a fertőzött tőkéket meggyógyító eljárást felfedezni, akkor azzal egyelőre nem számolhatunk. Sütő szerint emiatt kár most a tőkék megmentésében reménykedni, s el kell fogadnunk, hogy a beteg szőlő menthetetlen – s eszerint kell cselekedni is mostantól fogva.

A kórt terjesztő szőlőkabócák gyérítése (alapvetően permetezéssel és a háncsokon levő kabócatojások elpusztításával) mellett a beteg tőkék gyökerestől való eltávolítása a legfontosabb teendő a következő hónapokban.

Vagy együtt vagy sehogyan

„Ez egy társadalmi, egy közösségi teszt lesz minden egyes közösségnek“ 

– szögezi le a borász, hogy milyen próbát kell most kiállniuk a szőlőhegyek tulajdonosainak, de valójában a települések lakosságainak is. Mint mondja, a felelősség óriási, hiszen az egzisztenciális tét mellett a tájképről, a tudásátadásról vagy épp a „hely géniuszáról” is beszélünk akkor, amikor a szőlőültetvényekről van szó.

„Kürtön januártól kezdve egy adatbázis létrehozásán dolgozunk. Fölmértük a tulajdonviszonyokat, az adóbefizetést. Összegyűjtöttük a telefonszámokat, e-maileket. Ez alapján szeretnénk tájékoztatni a gazdákat a pontos cselekvési ritmusról, a védekezés módszertanáról” – fejtegeti Sütő, hogy milyen módon fognak védekezni a következő hónapokban.

A védekezés egyben az állam tesztje is…

A karanténintézkedéseken túl egyelőre még mindig totojázik az állam. Lapunk még a három héttel ezelőtti kisújfalusi gyűlés után fordult a földművelésügyi minisztériumhoz általános tájékoztatásért – ám választ azóta sem kaptunk tőlük.

Sütő Zsoltot ez nem lepi meg, a kürtiek minden tapasztalata azt mutatja, hogy csak nagyon lassan mozdulnak meg az állami szervek. Több járásban karanténintézkedések vannak érvényben, ám például még mindig nincs egy protokolláris eljárási rend arra, hogy az adott szőlősgazda bejelentse a fertőzéseket és a kivágásokat – noha a szőlő felszámolását már kötelességük megtenni. Innentől kezdve azonban az már teljesen homályos, hogy a termelők miként kaphatnak majd kárpótlást az elszenvedett kárért.

A kürti borász elkeseredésében mesterséges intelligencia segítségével próbaképp 10 perc alatt legyártott egy szabványos, átlátható űrlapot – olyat, amelyet minden további nélkül használhatna akármelyik állami szerv.

Maga Sütő egyébként tagja a szaktárca terméktanácsának is. Noha ennek a testületnek nincs semmilyen kompetenciája, tanácsot és ösztönzést mégis tud adni a döntéshozóknak. „Ezt kezdeményezem most, hogy hívjunk össze egy ülést, és ott tegyük fel ezeket a kérdéseket“ – zárta a borász.