Az elhurcoltak története figyelmeztetés a jelen és a jövő számára is
A szabadság törékenységére figyelmeztet a Kassán megnyílt diktatúraellenes kiállítás
A városháza előcsarnokában nyílt tárlat a kommunista diktatúra első áldozatainak sorsát idézi fel. A nagyméretű tablókon a szovjet Gulagokba hurcolt kassai és kelet-szlovákiai lakosok történetei elevenednek meg. A szervezők szerint a tárlat nemcsak emlékezés, hanem figyelmeztetés arra, hogy a szabadság törékeny, a múlt hibái pedig bármikor megismétlődhetnek.
A hat nagyméretű tabló az 1944–45-ös eseményeket idézi fel, amikor a szovjet hadsereg a felszabadítás mellett az ország második legnagyobb városában is tömeges letartóztatásokat és deportálásokat hajtott végre.
A kommunista rendszer bűneit bemutató tárlat célja, hogy felhívja a figyelmet a történelmi emlékezet fontosságára, és ellenállást nyújtson az újraéledő nosztalgiával, a történelmi tudatlansággal és a mai hibrid fenyegetésekkel szemben.
A levéltári adatok és a múzeumi kutatások szerint 1944–45-ben 7419 szlovák állampolgárt hurcoltak el a Szovjetunió munkatáboraiba, köztük több mint kétszáz nőt.
Közülük nagyjából 550-en soha nem tért ek vissza.
A deportálások nemcsak a közvetlen áldozatokat érintették, hanem családjaikat is: asszonyokat, gyerekeket, szülőket. Az áldozatok között voltak szlovákok, magyarok, ruszinok, németek és más nemzetiségek tagjai, akiket sokszor kollektív bűnösség alapján vagy egyszerűen hamis vádakkal vittek el.
A kelet-szlovákiai térség különösen súlyosan érintett volt: Kassa megyéből 4206 személyt deportáltak, közülük 264-en soha nem tértek haza. Konkrétan Kassáról 349 embert hurcoltak el, közülük 28-an haltak meg idegen földön. A legtöbben az oroszországi Nuzal, a kelet-ukrajnai Donbasz és Jenakijevo, illetve a szibériai táborokba kerültek.
„Az orosz megszállás nemcsak szabadságot, hanem halált és pusztulást is hozott”
– hangsúlyozta a megnyitón Marcel Gibóda polgármester-helyettes, aki szerint a kiállítás a mai kor számára is tanulságos.
A megnyitó szervezői arról is beszéltek, hogy a szovjet katonai egységek a város önkormányzatának átadása helyett rögtön deportálásokba kezdtek, embereket hurcoltak el bírósági ítélet nélkül, pusztán hatalmi önkényből. A kassai városi levéltárban számos dokumentum őrzi a hozzátartozók kérelmeit, akik szeretteik visszatérését kérvényezték a hatóságoktól. Ezek kiegészítik a Kommunizmus Áldozatainak Múzeuma és a Nemzeti Emlékezet Intézete által összeállított névjegyzékeket.
A kiállítás jelenleg a városháza nyitvatartása során tekinthető meg, később a Felszabadítók tere közelében kap majd helyet. A városi önkormányzat szerint az emlékezés célja nem csupán a múlt feldolgozása, hanem annak tudatosítása is, hogy a szabadság nem magától értetődő.
Ezt olvasta már ?
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.