Dzsippel sétáltatta a kutyát a vetésen át – a mezőgazdászok munkáját sokan semmibe veszik

A felvétel tanúsága szerint éjjel negyed 11 előtt pár perccel a következő látvány tárul a szemünk elé: a megtermett dzsip az épphogy szárba szökkent kukoricavetésen poroszkál keresztül, míg előtte egy nagyobb testű kutya halad. A nappal készült fotón pedig az látszik, hogy átlósan keményre taposott keréknyom halad keresztül a földön.

Az esetről készült videót és képet a szövetkezet egyik vezetője, Lelkes Péter osztotta meg a Facebookon. 

„Már akkor láttam ezt a nyomot, amikor előkészítettük a földet, pontosabban a magágyat. Amíg azonban nincs elvetve a mag, addig nem kezeljük ezeket az ügyeket. Ha valaki ezt megelőzően hajt át a földön, még nem gyúr ki semmit. Ilyenkor a vadászokkal is elő szokott fordulni, hogy így mennek el a lesig, de ezzel sincs semmilyen gond” – magyarázza lapunknak, majd így folytatja: 

Viszont egy hete, amikor arra jártam, láttam, hogy most már tényleg ki van gyúrva a termőföld. Valaki nemcsak akkor ment át rajta, hanem valójában megállás nélkül ezt csinálta. Méghozzá olyan bután, hogy nem közölte meg a sorokat, hanem keresztben hajtott át a kukoricán. Megkértem a vadász ismerőseimet, ha esetleg ráérnek, figyeljék meg, ki járhat erre. Végül ők küldték el nekem ezt a éjjelátó kamerával készült felvételt.

Folyamatos a vetés és a földutak tönkretétele

Bármilyen bizarr is az eset, valójában csak a jéghegy csúcsát jelenti. Lelkes Péter gyorsan rátér az általános problémára. A különféle gépjárművek ugyanis másutt is letapossák a vetést, ráadásul még a mezei utakat is károsítják azzal, hogy kapartatják, faroltatják a gépeket. 

A quad egy katasztrófává vált a mai világban. Akár megengedhetik maguknak, akár nem, mindenki ilyet vesz. Aztán a hétvégén megtámadják a természetet, mert a modern természetjárás már nem gyalogosan, vagy lóháton történik, hanem quaddal 

– bosszankodik.

A lakszakállasi szövetkezet a megszaporodott esetek miatt elkezdett betontömböket rakni az általuk művelt földek bejáratához. Gyorsan megállapítjuk a gazdával, hogy úgy festenek, mint valami katonai műszaki záróvonal. Mindenesetre így próbálják legalább részlegesen akadályozni azt, hogy az illetéktelen személyek szélesebb gépjárművekkel hajtsanak be a mezőgazdasági területre.

Az is gyakran megesik, hogy egyvalaki nyomot gyúr a vetésbe, amelyet aztán mások is elkezdenek használni. 

Ez ugyanolyan, mint a szemetelés. Csak az első csikket nehéz eldobni. Mert ha aztán azt látom, hogy valahol már ott hever egy, akkor nyugodtan mellé dobom enyémet is, s azt mondhatom, nem én voltam, nem én kezdtem 

– teszi hozzá a fiatal gazda.

A probléma lényege erkölcsi

Hogy mekkora károkat okoznak ezek az esetek, az egyszerre számít soknak és kevésnek. Lelkes Péter szerint morálisan mindenképpen sokról van szó: „Igazából nagyon nincs megbecsülve a mi munkánk. Azt hiszem, senki nem csinál abból problémát, ha kigyúr két sor kukoricát. Néha ráadásul még olyan gazdák közül is behajtanak néhányan a vetésünkre, akik mellettünk gazdálkodnak.“

Anyagilag a dzsippel kutyát sétáltató személy „csak” 200-300 eurónyi kárt okozott a szövetkezetnek. Ez már egy tételnek számít, mégis egyszerűen nem éri meg, hogy emiatt a károsult rendőri feljelentést tegyen. Ráadásul akár még valamiféle bosszúnak is kiszolgáltathatja magát... Lelkes Péter hasonló esetben már megélte, hogy fizikailag megfenyegette az, akin számonkérte a károkozást. A megoldás tehát annyiból ál, hogy ő és más hasonló cipőben járó gazdák „lenyelik” az eseteket.

Én mindenki munkáját elismerem a kőművestől kezdve. A munkából érték származik, s azt meg kéne tudni becsülni. Ez valahogy hiányzik a társadalmunkból 

– teszi hozzá lemondással vegyes szomorúsággal.