Duna menti parkot alakítanának ki Pozsonyban

Másfél évvel ezelőtt vízügyi szakemberek, építészek, természettudósok és természetvédők önkéntes kezdeményezésként kidolgoztak egy tanulmányt, amely a Duna néhány ágát, illetve partszakaszát Pozsony-Ligetfalu és Dunacsúny között természeti parkká alakítaná, Pozsonyi Duna Park néven. 

Az inspiráló Bécs és München
Az inspiráló ötletért elég volt elmenni Bécsig, ahol a Duna régi medre, az Alte Donau és Bécs városát az árvíztől védő új meder, a Neue Donau, valamint a köztük elterülő Donau Insel, vagyis Duna-sziget, már évek óta elválaszthatatlan része a város kiránduló, pihenő és sportolási zónájának. Bár hozzánk ez a példa áll a legközelebb – és nemcsak azért, mert Pozsony és Bécs földrajzilag is közel van, hanem azért is mert a Duna is összeköt bennünket –, nem csak Bécs használja ki a várost átszelő folyó adta természeti lehetőségeit. A tanulmány szerzői Münchent és az Isar folyót is említik, melyet pár évvel ezelőtt óriási költség fejében megpróbáltak visszaállítani természetes állapotába. Tették mindezt azután, hogy évekkel korábban technikailag tökélyre vitték a folyó medrének szinte teljes kiegyenesítését. Ez az úgynevezett Isar Plan projekt 2008-ban elnyerte Németország legjobb vízgazdálkodási projektje címet, és azóta is szakmai körökben, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó projektek egyik legsikeresebb példájának tartják számon. Az Isar Planhoz viszonyítva a Duna pozsonyi szakaszának a revitalizálása egyszerűbb és jóval olcsóbb is lesz – ígérik a szakemberek.

20 év lemaradás
Hála a környezetvédő Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ) és a vízügyi szakemberek együttműködésének már sikerült úgymond „újraéleszteni” több olyan dunai mellékágat is, mint például a nagyléli, a medvei, vagy a kulcsodi, amelyeket a bősi vízlépcső megépítése után teljesen elzártak az anyafolyótól. Ennek a folyamatnak a logikus és természetes folytatása lehetne a dévényi és károlyfalui ág megnyitása után, a pozsonyi városközpontot átszelő folyórész kihasználása, sportolásra, pihenésre, természeti sétákra. „A koronajárvány idején egyértelművé vált, hogy Pozsony városának minden, a közvetlen közelében elérhető pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas természeti területre szüksége van. A városi parkok, a Kárpátok erdőparkjai valamint a kevés megközelíthető Duna menti területek ugyanis a tavaszi felmelegedést követően a látogatókapacitásuk határát súrolták. A lehetőség adva van, ezt próbáljuk közvetíteni ezzel a tanulmánnyal is. Az egész világon egyre inkább előtérbe kerül a folyók természetes környezetének a visszaállítása, jobb esetben a megóvása, ami főleg a modern városokra jellemző. Pozsony ezen a téren körülbelül 20 éves lemaradást tudhat magáénak” – magyarázza Martin Mišík vízügyi mérnök, a tanulmány társszerzője.

Memorandumot írtak alá
Június 29-én, szimbolikusan a Duna napján Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter és Martin Mišík, a tanulmányt kidolgozó szakemberek képviselője első lépésként aláírták azt a memorandumot, amely a részt vevő felek együttműködéséről, a Duna menti táj megújításáról és a Pozsonyi Duna Parkkal kapcsolatos elképzelés megvalósításáról szól. A tervezett park a Duna szlovák szakaszának a jobb partján 20 kilométeres távon terülne el. Ez az egységes szakasz az osztrák határtól egészen a magyar határig húzódik, mintegy 2 ezer hektáros területet ölelve fel. A majdani látogatókat több mint 110 kilométeres, különböző rendeltetésű (kerékpár, turista, parti ösvény) úthálózat várná, amelyeken madármegfigyelő pontokat alakítanának ki. Felújítanák a természetes partokat a strandokkal, és piknikezésre, pihenésre alkalmas helyeket alakítanának ki. A leglényegesebb változás a néhai Lidó strandot, az Öreg híd és az Apollo híd közötti partszakaszt érintené majd. Ugyanakkor érintetlen szakasza is maradna. A megvalósításhoz először a tervben javasolt vízgazdasági beavatkozásokat be kell dolgozni Szlovákia vízügyi tervébe. Ezt követően pályázhatnak a tervezett változtatások anyagi fedezetére, akár uniós forrásokra. Ján Budaj szerint a terv visszaadná a Dunát a főváros lakosainak. „Minimális, a természettel összhangban levő beavatkozásokat terveznek, melyek emberközelibbé teszik a Dunátˮ – zárta Budaj. Az ötletgazdák szerint ennek a tervnek a megvalósítása ajándék lenne a Duna folyónak, de egyaránt kitűnő hír a lakosság, a vízgazdálkodás és a természetvédelem számára is.