Dobos László öröksége szellemében zajlott Királyhelmecen a Felvidéki Magyar Irodalom Napja

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) által életre hívott kétnapos rendezvénysorozat célja, hogy a felvidéki magyar irodalom értékeit, hagyományait és kortárs alkotóit egyaránt reflektorfénybe állítsa.

Ahogy azt az Új Szónak Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke elmondta, a dátum kiválasztása nem véletlen.

„Más irodalmi napok is egy-egy jeles szerző születésnapjához kapcsolódnak, így természetes volt, hogy mi Dobos Lászlóhoz kötjük ezt a napot. Ő a felvidéki magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, példakép, aki szervezőként és alkotóként is maradandót alkotott” 

– mondta a társaság elnöke. 

Dobos László neve szorosan összefonódik a szlovákiai magyar kulturális élet intézményeivel: részt vett a Csehszlovákiai Írószövetség magyar tagozatának létrehozásában, megalapította a Madách Könyvkiadót és az Irodalmi Szemle folyóiratot, majd a rendszerváltás idején a Csehszlovákiai Magyar Írók Társaságának megalakulásában is kulcsszerepet játszott.

Kétnapos rendezvény

A Felvidéki Magyar Irodalom Napja ezúttal is gazdag programkínálattal várta az érdeklődőket: tíz helyszínen tizenhárom eseményre került sor. Az irodalomórák, könyvbemutatók, koszorúzások és szerzői estek mellett bemutatták az Opus folyóirat új számát, valamint szimpóziumot tartottak a SZMÍT 35 éves történetéről. A királyhelmeci múzeumban prózamondó versenyt szerveztek középiskolásoknak, a gálaest zárásaként pedig átadták a Dobos László Életműdíjat – a társaság legrangosabb elismerését. Tavaly Tóth László, idén Tőzsér Árpád kapta a díjat. 

A rendezvény társszervezője a királyhelmeci önkormányzat, illetve a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet volt. Utóbbi igazgatója, Pakosta Andrea kiemelte, hogy Királyhelmec büszkén őrzi Dobos László emlékét. 

„A múzeumban kialakított Dobos László olvasószoba – a család beleegyezésével – fokozatosan bővül, legutóbb eredeti Tóthpál Gyula-képekkel és a Dobos-hagyatékából származó személyes ereklyékkel gazdagodott. A cél, hogy méltó helyet biztosítsunk azoknak a királyhelmeci személyiségeknek, akik a csehszlovákiai magyarság életében meghatározó szerepet játszottak” 

– mondta Pakosta Andrea.

Ismerik is, nem is 

A szervezők fontosnak tartják, hogy a helyiek is jobban megismerjék városuk híres szülötteit és történelmi múltját, ezért a helyi közművelődési intézet vezetői nemcsak Dobos László alakjára, hanem más királyhelmeci kötődésű személyiségekre, így Mécs Lászlóra, Tóthpál Gyulára vagy éppen Nyáry Krisztinára is felhívják a figyelmet, aki 1618-ban Királyhelmecen tartotta esküvőjét Thurzó Györggyel, s az Esterházy család ősanyjává vált. 

Hodossy Gyula szerint a felvidéki irodalom ma is képes alakítani a közösségi gondolkodást: 

„A mai írók befolyása talán kevésbé látványos, de műveiken keresztül formálják a szlovákiai magyarság életét, sorsát és jövőképét” 

– mondta a SZMÍT elnöke. Hozzátette: társaságuk számára a hagyományőrzés is fontos feladat – honlapjukon több mint 1200 címszavas adatbázis segíti az irodalmi emlékhelyek, szerzők megismerését, miközben síremlékek, emléktáblák és szobrok felújítását is kezdeményezik.

A Felvidéki Magyar Irodalom Napja a szervezők szerint nem csupán egy ünnep, hanem élő kapcsolat múlt és jelen között. Ez szerintük annak a bizonyítéka, hogy a felvidéki magyar irodalom közösségi erőforrás, amely tovább építi a régió kulturális önazonosságát.