Régió

Csetneki vízivár, a Bebekek ősi fészke

Csetnek | A Gömör–Szepesi-érchegység festői szépségű völgyében, az egykor aranyat is rejtő rézgyomrú hegyek alatt áll a végpusztulás előtti utolsó pillanatokban megmentett csetneki vízivár. Különlegesség, gömöri jellegzetesség, mint a közeli, szintén a Bebek család által építtetett várak, Pelsőc és Gombaszög. Regényes, váras, kincsekkel teli vidék ez!
Szászi Zoltán

2019. június 19. 20:00

Romantikus romok lettek a védművekből - A szerző felvétele

Ahol nemesfém előfordul, ott előbb-utóbb annak őrzésére szolgáló várat is felhúznak a dolgos kezű névtelen építők. 

Lakosokról, királyokról 

Az alapítók nevét jegyzi fel általában a történetírás, így van ez Csetnek esetében az 1243-ból származó IV. Béla, második honalapító király által készíttetett okiratnál is, mely szerint Csetnek Detre és Fülöp, a Bebek család őseinek birtokába jutott. Minden bizonnyal a tatárok elleni küzdelemben véghezvitt dicső tetteikért kapták meg ezt a nemesfémekben, rézben, ezüstben és aranyban, valamint vasban, fában igen gazdag vidéket. Korábban a királyi fegyverhordozók lakhatták e helyet, erre utal a neve, amelyet szláv eredetűnek tartanak, talán a királyi szolgálatban lévő pajzsos gyalogos katonák után. Különlegességként azt is meg kell említeni, hogy okirat Csetneken említ először vashámort a korabeli Magyar Királyság területén. Magának a településnek az alapítása bizonnyal jóval korábbi, még az István király nevéhez fűződő államalapítás idejére tehető, majd a tatár hordák pusztítása után ide német ajkú telepeseket hoztak a bányászat újraindítására. A 14. század elején ismét említik vashámorait, ekkor már vámszedő jogot is kapott, a kelet–nyugati irányú kereskedelmi útvonal jelentős állomásaként pedig 1320-tól vásártartási joga volt Csetneknek. Zsigmond király évi három országos vásár tartását engedélyezte. A Bebek család felemelkedésével együtt nőtt Csetnek jelentősége is. Az Ákosok, a Bebek család egyik ága 1378 után kezdhette el királyi engedéllyel várát építeni. Itt kezdődik a vár története. 

Patak ölelte, mocsár védte 


Csetnek várának az az érdekessége, hogy nem hegytetőn vagy dombon épült, hanem a városkát átszelő, egykor felduzzasztott patak két ágra bontásával kialakított mesterséges szigeten, amelyet mocsár vett körül. Maga a vár a város főterétől valóban csak egy nyíllövésnyire, azaz alig két-háromszáz lépésnyire található, a híresen szép gótikus evangélikus templomtól délre. Eredeti méreteit ma már nem egyszerű megbecsülni is, de a terepalakulatok, a meglévő falak és árkok rendszere alapján egy körülbelül két hektár alapterületű várról beszélhetünk. Az észak-déli irányba futó patak egy szinte négyszögletűre alakított szigetet vett körül. Ennek sarkain, a gótika idején épített félkör vagy kör alakú tornyok, rondellaszerű erődítések álltak. Később, a törökellenes háborúk idején – 1559-ben Csetnek a végvárak közé került – a vár korszerűsítésekor, melyet 1580 és 1585 közt végeztek el, a régi kerek tornyokat szögletes, többemeletes ágyúteraszos bástyákká alakították át. A 15. század hozta el a Csetneky család felemelkedését, kezdetben még Bebek Ferenccel együtt uralták a vidéket, majd a század végére kizárólagos birtokosai lettek a Csetnek völgyének. Ez a Csetneky család alapította 1371-ben a gombaszögi pálos rendi kolostort, melyet Bebek György 1555-ben elfoglalt, várrá alakítva át a rendházat. Az 1643 és 1649-ben készült leírások szerint a Rákóczi család is birtokos itt, kőből épített, palotaszerű lakóháza a vár alsó részén állott, a felső részen a Sztáray család ekkor már elhagyatott házában pedig élelmiszerraktár volt. A leírás említi még a vár hámorját, kovácsműhelyét, istállóit, serfőzdéjét, majorsági épületeit és halastavát is. Ekkor került a Bakos család tulajdonába a hely.

Tájoló

Csetnekre a Rozsnyó és Jolsva közti 526-os úton juthatunk el, a vízivár kapuját a 48.656/20.365 GPSkoordinátáknál találjuk.

Az oszmán birodalom terjeszkedése ide is elért, egy ideig félholdas zászló lobogott Csetnek fölött is, de hamar vége lett a pogány uralomnak, amit a rendi felkelések zavaros időszaka követett. Ekkor pusztult el a reneszánsz átépítésű vár. Érdekes tény, hogy 1760-ban Szontágh Gáspár a szegkovács cigányokat telepítette le Csetneken, egy egész utcát építve nekik. A kastély ma látható formáját 1880 táján Sárkány Károly álmodta meg, aki az erődítéseket romantikus stílusban angolkertbe nyíló látványos pihenőhellyé, a nyugati szárnyat kényelmes kastéllyá alakítva át. Ma egy civil szerveződés, a CONCORDIA birtokában lévő ingatlan már látható jeleit mutatja egy reményteljes jövőnek, renoválást, régészeti feltárást, turisztikai látványosságot terveznek ide. Talán az utolsó pillanatban fordult jobbra a sorsa! Szerencsére! 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Čaputová magyarok között töltötte napját

Čaputová magyarul posztolt Gombaszögről

Korábban lényegesebben befogadóbb volt a világ

Ha jól választ, a nagy melegben az étel is hűsíthet

Kellemetlen: véletlenül rossz házba tört be a NAKA

Melegkiütés vagy napallergia?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?