BARANGOLÓ: Természettudományi és irodalmi kirándulás némi hűsítő fröccsel

A települések önkormányzatai, illetve lakosai máig őrzik Czuczor Gergely papköltő, nyelvész és unokatestvére Jedlik Ányos István bencés szerzetes, fizikus és feltaláló, valamint Lukács Pál költő, a modern pedagógiai megteremtőjének szellemi hagyatékát.

Az első magyar értelmező szótár nyomában

Érsekújvártól csupán öt kilométerre található Andód, a tájban legszebb a Cergát dús náddal borított partja, amely gazdag növény- és állatvilágot tár fel a ráérősen szemlélődő előtt.

A kisközség központjában, a templom szomszédságában található a Czuczor Gergely emlékszoba és a tájház. A költő, nyelvtudós és bencés szerzetes emlékszobájában személyes tárgyak és kordokumentumok vannak. Korszerű paneleken mutatják be a Riadó című forradalmi vers költőjének életútját, akit a szabadságharc idején várbörtönbe zártak. Ki hallott már ilyet? – gondolhatnánk, hogy valakit egy verséért hatévi szabadságvesztésre ítéljenek a kufsteini börtönben. A magyar nyelv szótárát, más néven a Czuczor–Fogarasi hatkötetes magyar szótárt az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótárként emlegetik, melyet a papköltő és Fogarasi János jogtudós, nyelvész állítottak össze. Czuczor Gergely a Magyar Tudományos Akadémia tagja eposzokat, balladákat, legendákat, népdalokat is írt, a múzeumban megtalálhatók a folyóiratok, melyekben publikált. A tájház-szobában Vágvölgyi Szilárd, Andód község helytörténésze és Czuczor-kutató által gyűjtött tárgyak láthatók. Fagylaltozó, két kertvendéglő is van vendégmarasztalóként a főút mentén, ahol a fáradt vándor megpihenhet. A községtől kilenc kilométerre fekvő Szímőre sajnos nem vezet kerékpárút, de már megerősítették a töltést, egyszer talán valóban megvalósulhat a régóta vágyott beruházás. A főúthoz közel megtekinthetik az andódi kálváriát, és betervezhetnek egy megállót Gúgon a kápolnánál, illetve a mellette lévő borospincénél, ahol hűs hordókból merik frissen a finom helyi nedűt.

Gúg egyike annak a négy kora középkori településnek – Nyárhíd, Györök és Lék mellett – amelyek nyomán később Érsekújvár városa is létrejött. Az 1113-ból származó feljegyzések szerint Szímő község még Gúg néven van említve, a lakosok később innen települtek át a Vág folyó partjára.

Gazdag madár- és állatvilág

Vízgyűjtő kanálisok fonják át a kiváló termőtalajú szántóföldeket, ne hagyják ki ezeket a varázslatos megállóhelyeket sem, mert a partjukon szemlélődő láthat hattyúpárt, ahogy a kicsinyeit féltőn terelgeti, meglesheti a hódpatkányok ügyes kis barlangjait, vagy a vízityúkok rejtekhelyeit.

Kész építészeti tanulmány lehet elgondolkodni azon, hogyan készülhetett a nádirigó ringó, de erős szélben biztonságot adó fészke. A mezőn nyulak, őzbakok nyargalásznak, a közeli kis erdőkben vaddisznók tanyáznak. A fröccs feltalálójának a szülőfalujába érve forró ropogós kiflit kapunk a helyi sütödéből és szikvizet kóstolhatunk, mert Szímőn Jedlik Ányos tiszteletére szódakészítő műhelyt nyitottak. A Károlyi-házban megcsodálhatjuk ezeket a szódakészítő masinákat, és ellátogathatunk a Kis Technikai Múzeumba, ahol a régi hanghordozók, műszaki tárgyak láttán saját, vagy a szüleink, nagyszüleink gyerekkorát idézhetjük fel, ahogy akkoriban szólt a rádió. Érdemes megtekinteni Illés Béla helyi fafaragó alkotásait is, melyek a térségbeli lakosok mindennapjait, hagyományait örökítik meg. A község főterén található a Jedlik Ház, ahol a fizikus és feltaláló emlékszobája van, a teret Győrfi Lajos szobrászművész Szent Mártont ábrázoló szobra díszíti. Több érdekes tárgy és dokumentum mellett az idelátogatók megtekinthetik Jedlik Ányos találmányait, a dinamót, a forgonyt és a villamos kocsit. Jedlik kedvenc itala a saját termékével, a szikvízzel higított bor volt. Egy anekdota szerint Vörösmarty Mihály és Jedlik Ányos egy borozgatás alkalmával a Jedlik-szikvízzel felspriccelt bort kóstolva megjegyezte: Spritzer? Túl németes. Legyen inkább fröccs! Szímőn hagyománya van a fröccsnapoknak. Tavaly 219 literes óriásfröccsöt kevertek be a Jedlik Ányos Lovagrend 236 literes barátságkelyhében. A főtétől a folyópartra tartva négy utca kereszteződésénél egy szódásüveget ábrázoló szökőkút látható.

Mielőtt tovább indulnának Kamocsa irányába, érdemes lesétálni a Vág homokkal borított fövenyére, ahol szürke gémek, vadkacsák, hófehér kócsagok tanyáznak az alkonyat folyóra terülő pírjában.

Kamocsa és a béke oázisa

Az ugyancsak Vág menti községbe érve a hídon még a Nyitra folyóra nyílik kilátás, a medréből időnként kilépő folyó azonban néhány méterrel arrébb összeölelkezik a nagy testvérrel és együtt hömpölyögnek tovább.

Kamocsán, ahol már reggel finom erőleveseket kínálnak a kereszteződésnél lévő falatozóban, érdemes megnézni a helyi közösség alapította gyógynövényes kertet, és megállni a községháza előtti kis parkban lévő emléktábláknál. Itt született Lukács Pál, aki magántanárként a modern pedagógia eszközeit alkalmazta. Pénzes István pedagógus, nyelvész, szakíró írt könyvet kamocsai kötődéseiről, …-s lettem a kicsinyek papja” címmel. A költő, ifjúsági író, korának népszerű szerzője, a magyar gyermekirodalom úttörője, kora legtermékenyebb gyermekversköltője volt, munkásságát 37 kötetnyi alkotás őrzi. Az irodalmi és természettudományi ismereteiket gyarapítani kívánóknak azt ajánljuk, töltsenek el néhány napot a hangulatos kempingben. Az ízek Vág menti oázisában nemhogy tilos tüzet rakni, a kempingbe egyenesen kötelező kondérral, sütőráccsal érkezni és jókat főzni, finomakat kóstolni a régióbeli hagyományos ételekből. A Vág folyó homokkal borított partján beleolvashatunk a Kamocsától Kamocsáig önkormányzati kiadványba.

Az idei nemzetközi főzőfesztivált a válsághelyzet miatt szerényebb formában, három nap helyett két naposra tervezik a kemping üzemeltetői. Mégis, ha valaki a körútját éppen ennek megfelelően időzítené, akkor július utolsó és augusztus első napjára tervezze be.