Az NKÚ szerint elmaradás, Kassa megye szerint rendszerszintű problémák akadályozzák az úniós fejlesztéseket

A jelentés szerint míg országos szinten 12,6 milliárd eurós keret áll rendelkezésre, a megyék 2025 közepéig mindössze a támogatások mintegy 13 százalékára kötöttek szerződést, és a tényleges kifizetések szinte el sem indultak. Az NKÚ úgy látja, hogy a megyei fejlesztések sokszor szigetszerű beruházásokban merültek ki, és nem szolgáltak szélesebb térségi célokat. A számvevők azt is kifogásolják, hogy a projektkiválasztási szabályokat a megyék nem tették átláthatóbbá, ami a döntéshozatalt kiszámíthatatlanná tette. Emellett a stratégiai megfigyelés és a projekt-előkészítés hiányosságai szintén lassították a program előrehaladását.

A KSK ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kritikák többsége nem helyi működésből, hanem országos, rendszerszintű problémákból ered. Ahogy azt szerkesztőségünknek Katarína Strojná megyei szóvivő elmondta, az NKÚ megállapításait fontos visszajelzésként kezelik, de – mint fogalmazott – gyakran olyan akadályokat azonosítanak, amelyekkel minden megye szembesült. 

„A KSK célja a jobb projektkoordináció, a települések támogatása és az integrált fejlesztési csomagok gyorsabb, következetesebb előkészítése. Valójában több mint harminc, összesen mintegy 58,5 millió euró értékű beruházás fut jelenleg a területünkön. Ezek között szerepel a Kassai Megyei Innovációs Központ létrehozása, több középiskola modernizálása robotikai és informatikai eszközökkel, valamint jelentős útfelújítások és közösségi közlekedési fejlesztések. Több projekt már fizikailag be is fejeződött, de az elszámolás csak az adminisztratív lezárások után jelenhet meg a statisztikákban” 

– közölte az Új Szóval a megyei szóvivő.

Visszatérő probléma

Az NKÚ összegzése szerint a jelenlegi gyakorlat átgondolásra szorul: gyorsabb, átláthatóbb és előrelátóbb tervezésre van szükség ahhoz, hogy a következő programidőszak eredményesebb legyen. A vita ugyanakkor nem új keletű, és nem is csak a megye szintjén zajlik. Kassa városa napokkal ezelőtt megkeresésünket követően egyértelműen vitatta a számvevők következtetéseit, amikor az NKÚ a megyével párhuzamban a városi fejlesztések ütemét és hatékonyságát is bírálta. 

A városvezetés azzal érvelt, hogy országos összevetésben a legjobbak között vannak a szerződéskötések és a projektek előrehaladása terén, és hangsúlyozták azt is, hogy számos, már folyamatban lévő közlekedési, városfejlesztési és kulturális beruházás mutatja, hogy a város hatékonyan használja a rendelkezésére álló uniós forrásokat. 

Egy 2024 elején kiadott ellenőrzési jelentés nyomán a város azt hangsúlyozta, hogy a számvevők gyakran figyelmen kívül hagyják azokat a strukturális problémákat, amelyek az országos szabályozásból fakadnak, és amelyek miatt a projektek adminisztratív előkészítése hónapokat vagy akár éveket is késhet. 

„A problémák jelentős része nem helyi szinten keletkezik, hanem a túlzott bürokrácia és a lassú engedélyezési folyamatok miatt a települések mozgástere gyakran erősen korlátozott” 

– közölte korábban az NKÚ állításaira reagálva lapunkkal a kassai magisztrátus.