Balról: Petheő Attila és Tömösközi Ferenc a kötet komáromi bemutatóján (fotó: Selye János Egyetem Református Teológiai Kar / Facebook)
Komárom |
A napokban jelent meg Tömösközi Ferenc A komáromi egyházmegye története 1918-1938 c. monográfiája. A kötet alaposan vizsgálja a református egyház korabeli belső viszonyait, amelyek nagyon sokat elárulnak a csehszlovákiai magyarság akkori helyzetéről és életéről is.
Minek nevezhető A komáromi egyházmegye története 1918-1938 c., több mint 350 oldalas könyv? A szerző, Tömösközi Ferenc szerint a látszat ellenére nem szintézisről, vagyis egy „összefoglaló jellegű“ műről van szó. Mint lapunknak elmondta, ez inkább egy „neopozitivista” monográfia.
„Tehát rengeteg adatot, tényt, nevet, helyet, dátumot tartalmaz a szöveg. Az volt a cél, hogy egy nagyon adatgazdag könyv legyen a végeredmény, mert annak alapján aztán könnyebben meg lehet írni egy későbbi szintézist“
– mondta a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának történésze. Megemlítette, hogy bizonyos értelemben Kúr Géza egyháztörténeti munkásságához is kapcsolódott, aki a keletkezéstől 1709-ig írta meg az egyházmegye történetét.
Gazdag tematika
A könyv három nagy tematikai blokkból áll. Az első a politikatörténet.
„Ez mindig fontos téma. Bemutatjuk, hogy milyen volt az állam-egyház viszony a két világháború között. Itt főleg konfliktusokról van szó, de ez azért van így, mert ezeknek köszönhetően keletkeztek levéltári források”
– fejtette ki a szerző.
A második témacsoport az oktatástörténetet öleli fel. Tömösközi emlékeztetett: a két világháború között egyértelműen a kisiskolák történetéről beszélhetünk – ugyanakkor pedig itt is számos vita zajlott le az állam és az egyház között. Komárom különös súlyát pedig az adja, hogy az itt működtetett tanítóképző nemcsak helyben és Csehszlovákiában, de Magyarországon is nagy hatást gyakorolt a növendékeknek köszönhetően.
A harmadik témacsoport pedig a belmisszióra vonatkozik – vagyis arra a lelkészi, presbiteri munkára, amely a korban hangsúlyosan a tevékeny, gyülekezetekben egyszerre lelki és gyakorlati síkon végzett munkára vonatkozott. Ide tartozik többek között az árvaházi mozgalom, amelyben különös szerepe volt Komáromnak és környékének.
Kapcsolódó cikkünk
Az egyház a társadalmi életben
A könyv látszólag egyháztörténeti munka, ám a szerzőtől megkérdeztünk: miért érdemes azt kezükbe venniük azoknak, akiket inkább általánosabban a csehszlovákiai magyarság története érdekel?
„Erről rengeteg feldolgozás készült az elmúlt 20 évben – az egyháztörténettel viszont nem igazán foglalkoztunk. Pedig a két világháború között nagyon jelentős szerepet töltött be az egyházak munkássága. Ma már ez nem tűnik olyan fontos dolognak: nincsnek egyházi iskolák és a belmisszió is másképp működik. Akkoriban viszont az egyház részese volt a mindennapi életnek. Ez viszont teljes egészében megszűnt 1948 után. A könyv ilyen szempontból egy visszaemlékezés azokra az időkre, amikor nagyon más volt a református egyház szerepe a társadalom életében, mint ma“
– fejtette ki a történész. Hozzátette: a helytörténet iránt érdeklődők is bizonyára találnak majd a könyvben számos fontos információt.
A kötet nem kerül kereskedelmi forgalomba. Az érdeklődők elektronikus formában erről az oldalról letölthetik.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.