Az Állami Számvivőszék szerint Kassán több uniós támogatást is elmulasztottak, a város tiltakozik

Az ellenőrök szerint megyei és városi szinten is késik az integrált területi beruházások (IÚI) megvalósítása, gyenge a koordináció, a projektek többsége pedig nem bír valós stratégiai jelentőséggel. 

Az NKÚ jelentése szerint az időközben már a programidőszak közepe felé közelítő 2025-ben a felhasznált uniós források aránya „csak enyhén haladta meg a nullát”. A szerződések értéke megyei szinten mindössze mintegy 13 százalékot, Kassán pedig körülbelül 20 százalékot tett ki. A számvevők arra figyelmeztetnek, hogy ha a folyamat ilyen ütemben halad, a térség könnyen elveszítheti az egyszeri, várhatóan 2027 után már meg nem ismétlődő történelmi fejlesztési lehetőséget. Henrieta Crkoňová, az NKÚ alelnöke hangsúlyozta: 

„Ha azt akarjuk, hogy az európai források valódi fejlődést hozzanak, erősíteni kell a stratégiai tervezést, és javítani kell a régiók közötti koordinációt” 

– olvasható az NKÚ által közzétett nyilatkozatban. 

Hiányos koordináció, félreértett célok

A vizsgálat szerint a problémák egy része országos szinten gyökerezik. A beruházásokért felelős minisztérium (MIRRI) nem biztosította időben az egyértelmű szabályokat, miközben a 2022-es forráselosztás előzetes egyeztetések nélkül zajlott. Az újratervezések és a partnerségi tanácsok működési szabályzatainak többszöri módosítása késleltette az IÚI-projektek jóváhagyását. 

A számvevők azt is kifogásolják, hogy Kassa megye nem monitorozta megfelelően a 2023-as stratégiai teljesítést, a jóváhagyott projektek pedig többnyire önálló felújítások és rekonstrukciók voltak, nem pedig olyan integrált fejlesztések, amelyek szélesebb térségi hatással bírnának. A testület szerint sok önkormányzat félreértelmezte az „egyenlő hozzáférés” elvét, s inkább próbált minden településnek „valamit juttatni”, ahelyett hogy valódi régiós jelentőségű beruházásokat támogatott volna.

Lemaradás a csehekkel szemben

Az NKÚ összehasonlította a szlovákiai helyzetet Csehországgal is. Az eredmény lesújtó: a magyarországihoz hasonló nagyságú ország 444 nappal korábban hirdette meg első felhívásait, és 2024 végére már a források több mint 21 százalékát lekötötte, 5 százalékát pedig fel is használta. Ezzel szemben Szlovákiában ekkor még gyakorlatilag nulla volt a tényleges IÚI-keret lehívása.

Kassa így is az élmezőnyben van

A kassai magisztrátus visszautasítja azt a feltételezést, hogy a város különösebben rosszul teljesítene. Lapunknak adott nyilatkozata szerint az ország 18 fejlesztési régiója közül ők rendelkeznek a második legtöbb szerződött projekttel, és a harmadik legtöbb elfogadott projektdokumentációval. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az ország jelentős részén – öt hónappal az NKÚ által vizsgált időszak zárása után is – továbbra is nulla a tényleges kifizetés. 

„A lassú fizetések oka elsősorban a közbeszerzési eljárások hossza, amelyeket a támogatási szabályok szerint minden projekt esetében előbb le kell zárni” 

– közölte az Új Szóval a városi önkormányzat sajtóreferense. 

A város számos, már futó vagy 2025-ben induló beruházást is felsorolt: villamosvonal-felújítások, közúti és hídfelújítások, kerékpárutak, csomópont-átépítések, iskolai és közösségi fejlesztések, valamint a Kassai Városi Tömegközlekedési Vállalat (DPMK) jármű- és technológiai modernizációja.

A számvevők szerint elkerülhetetlen a szabályok újragondolása. Javaslatuk szerint a parlamentnek köteleznie kellene a MIRRI-t az újabb időszak előkészítésére, a módszertani útmutatók frissítésére és egy éves, nyilvános jelentés bevezetésére az uniós források felhasználásáról. Abban azonban minden fél egyetért, hogy az európai pénzek nem maradhatnak a fiókban. 

A következő évek döntik el, hogy Kassa városa és a megye képesek lesznek-e valódi regionális fejlődést építeni az uniós támogatásokból – vagy a most jelzett lemaradás tartóssá válik. Kérdéseinket a megyei hivatal sajtóosztályához is eljuttattuk, de tőlük még nem kaptunk választ.