Aranyszínű sárgaság: a fagy önmagában még nem segítség

Tartós, állandó 20-25 fokos fagy kéne ahhoz, hogy a szőlőtőke kérge alá rakott kabócatojások elpusztuljanak – hangzott el egy hétvégi, garamkövesdi szakelőadáson, ahol az aranyszínű sárgaság elleni védekezésről is szó volt – értesült lapunk muzslai borászoktól. Ezt támasztja alá több, az Új Szónak nyilatkozó szőlész-borász véleménye is. 

A kürti Kasnyik Tamás, a régió egyik legnevesebb szakembere is úgy véli, hogy magára a fitoplazmára a fagy nincs hatással, viszont a betegség terjesztője, az amerikai kabóca következő nemzedékét jelentősen gyérítheti, és ez segíthet a fertőzés terjedésének visszaszorításában. 

„Az idei tél mögöttünk lévő része az előző évekhez képest hidegebb volt, de mivel a nagy mínuszok nem tartottak sokáig, azt gondolom, a fagy negatív hatásával talán nem kell számolnunk. A téli fagy járhat kifejezetten pozitív hatással is a betegségekre, de fontos tudni, hogy a fagy nem fertőtlenít, nem gyógyít, hanem »csak« csökkentheti a fertőzés mértékét a lisztharmat és a peronoszpóra esetében is“ 

– taglalta Kasnyik.  

A hosszabban tartó mínusz 15–18 fokos hőmérséklet veszélyes lehet az ültetvényekre, hiszen az ilyen mértékű lehűlés károsíthatja a rügyeket s a vesszőket. A mínusz 20–22 fok pedig szélsőséges esetekben károsíthatja a fa testet is – tette hozzá a szakember. Kasnyik szerint fagykár ellen is a megelőzés a legjobb, tehát fontos a jól megválasztott termőhely, a megfelelő tápanyag-ellátottság és a kiegyensúlyozott tőketerhelés. Ugyanakkor a passzív időszakban a késleltetett metszés is segíthet a negatív hatások elkerülésében. 

A legrosszabb forgatókönyvvel is számolni kell 

A neves kürti szőlész-borász az aranyszínű sárgaság elleni állami segítségről elmondta, hogy december elejéhez képest már van kisebb változás, elkészült például a központi akcióterv, pontosítottak és szigorítottak néhány szabályt, továbbá a Központi Fajtanemesítő Kutatóintézet iskolázásokat is szervez a szőlészek számára. Ennek ellenére még mindig sok a kérdőjel a betegséggel kapcsolatban. 

„A nem művelt területek kapcsán viszont nem látok érdemi változást, miként a betegség valós elterjedésének felmérésében, a szabályokat nem betartó termelők megregulázásában sem – közölte a kürti borász. – Sajnos, az ígéreten kívül semmilyen információnk nincs a gazdák esetleges anyagi segítségéről sem” 

– tette hozzá Kasnyik. 

Az ő területeiken jelen pillanatban hét és tizennyolc százalék a beteg, kivágandó és elégetendő tőkék száma. „A 2026-os virágzás és az azt követő védekezés hatékonysága lesz a vízválasztó számunkra. Nagyon nehéz megmondani, mi is várható, de sajnos számolni kell a legrosszabb forgatókönyvvel is” – konstatálta a szakember. Ha a gazdák azt fogják tapasztalni, hogy növényeik, szőlőik a betegség következtében nem fejlődnek megfelelően, nem hoznak fürtöket, akkor sok esetben kényszerülhetnek a művelés felhagyásával – akár már a tavaszi hónapokat követően – konstatálta Kasnyik Tamás.

A végső stádiumban már a fagy sem segít

Az aranyszínű sárgaság végső stádiumában már a fagy sem segít a szőlőn – tudatta lapunkkal a térség további neves termelője, Benefi László, aki számos borversenyen is zsűrizte már a legjobb nedűket. Benefinek Ebeden van 20 áras szőlője, ebben eddig hat beteg tőkét talált, ezeket ki is vágta. Mint elmondta, az ebedi kataszterben mind a három dűlőben, köztük a párkányi Hegyfarkon is találtak fertőzést, a tulajdonosokat pedig arra figyelmeztették, hogy legkésőbb tavaszig távolítsák el és semmisítsék meg az érintett tőkéket. 

„A tavalyi szüret után közvetlenül rovarölő szerekkel is permeteztem, idén tavasszal pedig külön lemosó permetezésre is sort kerítek. Több szakemberrel is konzultáltam, konzultálok. Korpás Árpád szőlőnemesítő szerint a muskotályos, illatos fajtákat kevésbé támadta meg a fitoplazma, mint az egyéb, nemesített fajtákat. Ez igaz, mert nálam a fiatal, Irsai-tőkéken egyáltalán nem mutatkozott a betegség” 

– taglalta Benefi László. 

Ugyanakkor a direkt termő Otellót kétszer akkora mértékben pusztítja, mint a többi tőkét. Benefi szerint is tavasszal derül majd ki, hogy lesznek-e további, menthetetlen szőlőtőkék, jelentkezik-e és hol a fertőzés. A szakember szerint már a nem biomódszerekkel dolgozó ültetvényekben is felütötte fejét a betegség, az esetleges fagy pedig korántsem oldja meg a helyzetet, mert a kabócák más növényen is vígan áttelelnek a szőlő környezetében, például az ecetfán. 

Velünk marad, ez kétségtelen

Környi Csaba garamkövesdi szőlősgazda nem főállású termesztő és termelő, de kiváló borai vannak, szőlőskertjére is nagyon vigyáz, hagyományos módon műveli a területet. 

Ő tavaly egyetlen fertőzött tőkét talált, azt el is távolította. Mint lapunknak elmondta, borúlátó a fitoplazma terjedését illetően. 

Szerinte a fertőzést nem lehet teljesen megszüntetni. Amíg magára a kórokozóra nincs megoldás, illetve amíg nem találnak ellenálló, rezisztens fajokat, amire – amiből oltani lehet (lásd például a filoxéravészt a 19. század végétől kezdődően) –, addig ez a betegség velünk marad. A lényeg, hogy kordába szorítsuk, figyeljünk a tünetekre, illetve minél hatékonyabban gátoljuk a terjedését. 

Egy biztos, maga az állam sem bízhat abban, hogy a fagy majd megold mindent, a nagy kiterjedésű betegséggócokat, tehát az egybefüggő, gondozatlan szőlőültetvényeket pedig mihamarább meg kell szüntetni. Mert a felvilágosítás és a tájékoztatás fontos, de ettől sokkal több szükséges a fellépéshez. Lapunknak számos borász úgy nyilatkozott, hogy amíg az igazi nagy szakágazati termelőket például Modoron, Bazinban és másutt nem éri óriási kár és veszteség, addig az állam sem fog komolyabban segíteni. Az idei tavasz ebből a szempontból is perdöntő lesz.