A regionális gasztronómia jelenéről és jövőjéről értekeztek a dunaszerdahelyi konferencián

A Csallóköz Területi Idegenforgalmi Szövetség és a Kukkonia Polgári Társulás általközösen szervezett fórum célja az volt, hogy teret adjon az eszmecserének, a szakmai kapcsolatépítésnek, valamint azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a Csallóköz gasztronómiai megerősítését szolgálják.

A Slow Food filozófiája

A reggeli regisztrációt követően reggel 9 órakor, Somogyi Gábor, a Csallóköz Területi Idegenforgalmi Szövetség elnöke, a dunaszerdahelyi Thermalpark igazgatója nyitotta meg, majd a Slow Food filozófiáját bemutató Petra Molnárovát vezette fel a közönség előt. Petra Molnárová immár három évtizede dolgozik a vidéki turizmus és a kézműves élelmiszerek területén. Mint elmondta, szakmai fejlődésében kiemelt szerepet játszott a Slow Food mozgalom, amelyet egyfajta alma materének tekint. Előadása célja az volt, hogy bemutassa a szervezet történetét, filozófiáját és globális szerepét, valamint felhívja a figyelmet a kistermelők és a hagyományos élelmiszer-előállítás jelentőségére.

Több mint egymillió tag

A Slow Food mozgalom 1986-ban indult útjára Piemontban, miután gasztronómiai újságírók tiltakozásba kezdtek a gyorséttermek olaszországi térnyerése ellen. A kezdeményezés rövid időn belül országos, majd nemzetközi méretűvé vált, és három évvel később európai manifesztumban rögzítették alapelveit: a jó, tiszta és méltányos élelmiszerhez való hozzáférhetőség jogát. Molnárová kiemelte, hogy Magyarország például az elsők között csatlakozott az alapítókhoz, noha a mozgalom azóta háttérbe szorult a térségben. Bemutatta Carlo Petrini, a mozgalom alapítójának tevékenységét, valamint utódját, Edward Mukiibit, akinek afrikai perspektívája új lendületet ad a Slow Food globális működésének.

Ma a Slow Food világszerte több mint egymillió tagot és támogatót fog össze, és kiemelt feladatának tekinti a kistermelők, a hagyományos fajták és a biodiverzitás védelmét. A szervezet alapítványa globális projekteket finanszíroz, többek között piacokat, vásárokat, helyi élelmiszerközösségeket és afrikai iskolakerteket.

A szlovákiai tevékenységük 2012 óta működik, Slow Food Pressburg néven találhatjuk meg őket. A valódi áttörést a pozsonyi régi vásárcsarnokhoz köti, ahol évtizeden át építették ki mintaprojektjüket, azt a piaci koncepciót, amely egyaránt segíti a fogyasztók tájékozódását és a termelők munkájának megbecsülését.

Drágább a kézműves, vagy talán mégsem

Petra Molnárová előadását követően a kézműves pékségek térhódítása került fókuszba Bott Frigyes (Bott Pékség), valamint Kovács Gábor (Bakerhouse) tolmácsolásában, ahol Somogyi Gáborral arról beszélgettek, hogy Csallóköz valóban „pékáru-nagyhatalomnak” számít-e, milyen előnyöket kínálnak a kovászos termékek, mi adja a kézműves pékségek sikerének titkát, illetve létezik-e fizetőképes kereslet a prémium minőségű pékáruk iránt.

Mindketten egyetértettek abban, hogy a pék szakma komoly hivatástudatot, elkötelezettséget kíván és nem is való mindenkinek. Kovács Gábor kiemelte, egy kenyérben nincs titok, évszázadok óta ugyanúgy készül és szégyen az, hogy elment az ipari irányba. Ők csak újra visszahoztuk a régi technológiát, aminek ma is természetesnek kellene lennie. Bott Frigyes kiemelte, hogy ők is nehezebbik utat választották, megtartották az alapanyagok pontos lépéseit, nem siettetik a folyamatokat, mert elkötelezettek a minőség iránt. 

Megegyeztek abban is, van egy trend, ami erősen mutatja, az embereknek igényük van a minőségre és hajlandók valamennyivel többet is áldozni érte. De ez becsapós, emelték ki, hiszen egy olcsóbb, élelmiszeráruházban vásárolt pékáru állaga pár nap után erősen megromlik, míg egy kézműves pékség terméke tovább fogyasztható, ezért ha így számolunk, talán hasonló árakat kapunk.

Marketing az online térben

A következő panelbeszélgetésben Somogyi Gábor beszélgetőpartnerei Kurucz Klaudia és Pavella Ádám (Media2U), Kassay Tamás (SpaBook) és Donka Noémi (Papírszárnyak) volt, akikkel együtt a gasztromarketing online lehetőségeit boncolgatták. Előadásukban arról beszéltek, miként használhatják ki a helyi éttermek és termelők a digitális jelenlét adta előnyöket, milyen szerepet játszanak a közösségi média posztok, gasztroblogok, vlogok, a storytelling, valamint az influenszerek egy vállalkozás ismertségének növelésében. Pavella Ádám kiemelte, hogy nagyon fontos egy étterem jelenléte az online térben és fontos a vevőkör ismerete is ahhoz, hogy meghatározhassák a megfelelő online platformot.

Megragadni a figyelmet, közben élményt adni

Kurucz Klaudia statisztikai adatokra hivatkozva egyszerűen csak úgy fogalmazott, mindenképpen jelen kell lenni a médiában. Kassay Tamás hangsúlyozta viszont, hogy ma már nem elég csak jónak lenni, annak is kell látszani, sokszor még ez sem, mert mindeközben el kell kapni és meg kell ragadni az emberek figyelmét, a koncentráció időtartama pedig véleményük szerint átlagosan mindössze 3-7 másodpercig fenntartható. Kiemelték a „storytelling” fogalmát és remek marketingstratégákat is megemlítettek, mint például a magyarországi Billog hamburgerezőt, akik egy-egy nemes közéleti ügy mellett kiállva „reklámozzák” magukat. Donka Noémi megemlítette az egyes szolgáltatásokhoz tartozó élmény fontosságát, ami kötelező, ha szeretnénk a figyelmet felkelteni. 

„Mindig a szuperképességedet használd, ami azt jelenti, hogy ha kommunikációban jó vagy, akkor nem kell félni kihasználni ezt akkor sem, ha ez egy új terület a számodra”

 – vélekedett Pavella. Az embereket nem érdekli a gagyisg és a rossz fény sem, hanem az élmény, húzta alá. Donka Noémi kiemelte még, érdemes követni a versenytársakat, másolni őket nem szabad, de inspirálódni tőlük szinte kötelező.

Lesz-e Vámbéry-szelet? 

Ebéd előtt a helyi gasztronómiai kezdeményezések kerültek terítékre. A Vámbéry-szelet koncepciójáról beszélgetett Nagy Iván (Csallóközi Múzeum), Bugár Krisztina (Dolce Vita Cukrászda), Hodossy Gyula (Vámbéry Polgári Társulás) és Kassay Tamás (SpaBook). A panel során azt vizsgálták, létrehozható-e egy olyan kiemelkedő desszert, amely méltó módon képviselhetné a régió gasztronómiai identitását. A beszélgetőpartnerek a saját szemszögükből igyekezték vizsgálni a speciális, helyi édességet. A részletekről egy következő cikkünkben számolunk be bővebben.

A hivatalos program délben az ebéddel és a mutatóba hozott vásárúti sütemények kóstolásával zárult, amely további kötetlen beszélgetések és új szakmai kapcsolatok kialakulásának adott teret.