„A gyerekeknek rövid könyv kell, humoros és tanulságos” – hangzott el a könyvtárosok konferenciáján

Az első, keddi napon, miután a résztvevők köszöntték egymást, megismerhették a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központban lévő Csallóközi Könyvtárt és a főszervező, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének tevékenységét is, valamint könyvtárlátogatáson vettek részt.

Tartalmas programok

A délelőtti workshopok az egyéni fejlődést és a lelki jóllétet helyezték fókuszba. Kaszmán-Saróka Liliána tanár és zenész interaktív foglalkozása segítette a résztvevőket az időgazdálkodási készségeik fejlesztésében, energiaszintjük tudatos figyelembevétele mellett.

Molnár Kantner Éva meseterapeuta és pszichológus a meseterápia módszerével vezette a résztvevőket az önismeret mélyebb rétegeihez, míg Molnár Péter pályaorientációs tanácsadó a stresszkezelés hatékony technikáit mutatta be, kifejezetten a könyvtári munka kihívásaira reagálva.

A délutáni program a szakmai módszertan és a kreativitás felé nyitott. A Móra Kiadó munkatársai, Bertalan András és Török Ágnes játékos gyakorlati bemutatóval és módszertani ötletekkel segítették a fiatal, kezdő olvasók motiválását.

Miért is klasszikus egy klasszikus?

„Szent meggyőződésem, hogy mindenkiből lehet valamilyen szintű olvasót nevelni, ha a megfelelő könyvet adják a kezébe a megfelelő időben”

 – jelentette ki Török Ágnes, majd minden résztvevőt megkért arra, hogy a telefonjukkal olvassák be a kivetítőn látható QR-kódot. Ezt beolvasva körkérdésekre válaszolhattak anonim módon, melyek kapcsán kritikus diskurzus kerekedett a könyvtárosok közt. A beküldött válaszok szövegfelhője, illetve diagramja választ adott arra, hogy miért is jó egy könyv és hogy mégis mit kellene a diákok kezébe adnunk, klasszikusokat, kortárs alkotásokat vagy épp mindkettőt. Magyarországon a kötelező olvasmányok listájának nagyja a 70-es évek óta nem változott. Ezek közül több mű nem a megfelelő időpontban kerül az egyes korosztályok kezébe és vannak olyan írások is, melyek kifejezetten nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek valók. A helyzet Szlovákiában sem különbözik túlságosan, erősítették meg a helyszínen lévő könyvtárosok. 

„A gyerekek ezért azt gondolhatják, hogy az egész magyar irodalom egy poros, halott, avítt, nem létező dolog, amihez neki az égvilágon semmi köze, ezért nem érdekli”

 – tette hozzá az előadó. Az olvasástanítás már javában a bölcsődés korban elkezdődik, a népszerű mondókák, népmesék persze nem mennek ki a divatból és léteznek örök érvényű klasszikusok, de több kortárs szövegre lenne szükség a mai magyar tantervben, jelentette ki Török Ágnes a szlovákiai könyvtárosokkal egyetértésben.

Olvassanak, hogy boldoguljanak

A kiadó részéről az első és talán a legfontosabb, hogy megadja a gyermeknek azt a sikerélményt, aminek köszönhetően később újabb és újabb könyvet vesz majd a kezébe; ezért kell egy gyerekkönyvnek elsősorban rövidnek, frappánsnak, jól illusztráltnak, jól olvashatónak, humorosnak és tanulságosnak lennie. 

„Miután a gyerek egy ilyen könyvet kap a kezébe és sikeresen végigmegy rajta, elmondhatja majd: elolvastam egy könyvet! Ami hatalmas sikerélményt ad neki”

 – mutatott rá Török. Az értő olvasás képességének elsajátítása pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek a gyerekek később felnőtt korukban boldoguljanak.

Önismeret, ami mindenkit érint

Egyszerre több foglalkozás is zajlott a különféle termekben. A Móra Kiadó előadása mellett párhuzamosan Péterfi Rita, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója, a coaching módszer könyvtári alkalmazásába adott betekintést, kiemelve az akciótanulás közösségépítő és problémamegoldó erejét. Az este fakultatív programokkal zárult: erdőfürdővel a Bősi Parkerdőben Iván Zlatarits Anett vezetésével, valamint városnézéssel és baráti találkozóval. 

„Fontosnak tartottuk, hogy az önismerettel és a mentális egészséggel is foglalkozzunk az esemény során, illetve a stresszkezeléssel és időbeosztással, ami ugyancsak mindenkit érint”

 – mondta el Tegdes Egyházi Dóra, a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke.

Értékes tapasztalatcsere

A második napon a községi könyvtárak sokrétű szerepét állították középpontba. A jó gyakorlati módszereket példázva bemutatkozott a kétyi könyvtár mint védett műhely, részletesebben is megismerkedhettünk a negyedi könyvtár újrakezdésével és a szőgyéni könyvtár szolgáltatásaival is. 

„Tavaly végeztünk egy kutatást, ami egy 2019-es kutatás folytatása volt, melyben feltérképeztük a többségében magyarlakta települések könyvtárait, s mivel a tagságunk nagyja községi könyvtárosokból áll, szántunk rájuk egy teljes napot, körbejárva az ő lehetőségeiket és nehézségeiket, illetve a kutatás eredményeit is megosztottuk”

 – tette hozzá az elnök, majd megjegyezte, hogy az egymás közti tapasztalatcsere is felettébb értékes volt, sokan teli jegyzetfüzettel mentek haza.

A könyvtár szerepe ma

A szakmai kerekasztal-beszélgetésen polgármesterek, módszertanos szakemberek és könyvtárosok vitatták meg a községi könyvtárak kiaknázatlan lehetőségeit. Kiegészítő műhelymunkák közt elsajátíthatták a Biblib felhőalapú könyvtári rendszer használatát, pályázatírást tanulhattak, a Török Ágnes által tartott „Kis könyvtár, nagy hatás” című foglalkozáson is részt vehettek, valamint Péterfi Rita polgármestereknek szóló előadásán is, ahol a szakember az olvasásba fektetett erőforrások társadalmi megtérülését hangsúlyozta.