A betléri kastélypark sövényét a szakemberek szerint eltávolítás nélkül is meg lehetett volna menteni

Ahogy arról már napokkal ezelőtt is beszámoltunk, a kastély előtti parkból néhány héttel ezelőtt távolították el a díszes sövényt. 

Az elmúlt években egész Európában, és már Szlovákiában is elterjedt az az invazív kártevő, ami az itteni növényeket is megtámadta. A selyemfényű puszpángmoly napok alatt képes egész cserjéket tönkretenni, a legnagyobb kárt a hernyók okozzák, amelyek a fiatal leveleket pusztítják

– közölte lapunkkal Erika Danková Dariánová, a múzeum megbízott igazgatója azzal, hogy a kastélypark puszpángjait próbálták megmenteni, de ez a többszöri permetezés és szakszerű gondozás ellenére sem sikerült. 

Úgy véli, a terület megmentése a bokrok károsodásának mértéke alapján lehetetlen és eredménytelen lett volna. Ezt állítása szerint a Kassai Regionális Műemlékvédelmi Hivatal kert- és tájépítészei is megerősítették. 

Itt szeretnénk hangsúlyozni, hogy az ismételt permetezés negatív hatással lehet a környezetre és az ártalmatlan élőlényekre, s mivel a park erősen látogatott, a rendszeres vegyszeres permetezés a látogatókra is káros hatással lehetett volna

 – tette hozzá az igazgató.

Megmenthették volna

A jelenlegi vezetőség fagynak ellenálló növények kiültetését tervezi olyan módon, hogy az egész park visszanyerje eredeti, 19. század végi képét. Mivel a Betléri Múzeum az elmúlt hónapokban egy viszonylag turbulens időszakon esett át, több alkalmazottat is menesztettek, illetve a múzeum jelenlegi igazgatóját, Máté Tímeát (aki időközben anyaság szabadságra ment) is egy megbízott igazgatóval helyettesítették, kíváncsiak voltunk, mit szólnak a parkban véghezvitt drasztikus beavatkozáshoz azok, akik korábban a kastélyról vagy magáról a parkról gondoskodtak. Jozef Gregor kertész és zoológus az előző évek során folyamatosan bekapcsolódott a Betlérhez közeli Andrássy-mauzóleum parkjának karbantartásába, melynek során szintén találkoztak hasonló problémákkal.

A betléri kastély parkjában található sövény károsodását a már több éve ebben a térségben megjelenő lepke okozza. Ez a kártevő könnyen felismerhető, hernyói akár 4 centiméter hosszúságúak is lehetnek. A permetezésre a megfelelő szakaszban kell összpontosítani, amikor a hernyók aktívak és elkezdenek a levelekkel táplálkozni, és nem a lepkékre, amelyekre a permetezés nem hat. Fontos továbbá, hogy elegendő személyzet álljon rendelkezésre a rendszeres megfigyeléshez és beavatkozáshoz, ami a múzeum gyengepontja volt

– közölte lapunkkal Gregor.

Mindezek mellett úgy véli, hogy a parkot gondozó alkalmazottak időhiánnyal és műszaki eszközhiánnyal is küzdöttek, ami jelentősen befolyásolta a karbantartás minőségét: az alapvető munkákat, például a fűnyírást is elhanyagolták, ami a park elgazosodásához vezetett. 

Az új vezetőség változást próbált elérni, de úgy tűnik, hogy ez nem a várt módon sikerült, ami nem kevés csalódást okozott a lakosoknak és a látogatóknak

– tette hozzá Gregor. 

Hosszú, drága folyamat 

A zoológusnak kitanult, de főként kertészettel foglalkozó szakember szerint a kastély előtti sövényt nem kellett volna eltávolítani, elég lett volna megfelelő módon, kellő időben beavatkozni. 

A park eredeti állapotának visszaállításához rengeteg palántát kell kiültetni, amelyek rengeteg pénzbe kerülnek, nem beszélve a gondozásról, ami szintén költséges és időigényes lesz. Becsléseim szerint a sövény eredeti állapotának helyreállítása évekbe telik, és egyes növények akár 10-20 évig is növekedhetnek, mire elérik a korábbi, nagyjából egyméteres magasságukat és sűrűségüket

– tette hozzá Gregor. 

A tervezett revitalizációhoz szükséges beruházásról és annak hozzávétőleges áráról a múzeum vezetőségének is feltettük a kérdést, de a szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben arra nem válaszoltak.

A Betléri Múzeum egy neve elhallgatását kérő alkalmazottja az Új Szónak azonban megerősítette, hogy a kastély működése az elmúlt néhány hónapban valóban drasztikus fordulatot vett. A park és a kastély környéke – mely egyébként az UNESCO legértékesebb kertjeinek és parkjainak listáján is szerepel – elhanyagolt állapotban van, a tervezett munkálatokról sehol sem informálódhatnak a látogatók, ráadásul nagyon kevés az esély arra, hogy a vezetőség elegendő pénzt tud biztosítani a szóban forgó puszpáng újratelepítésére. 

A kastélyban olyan változások zajlanak, ami a visszatérő látogatókat teljesen eltántoríthatja, elrémisztheti. A magyar nyelvű tárlatvezetések minősége – ahogy azt a közösségi médiában megjelent videókon is látni lehetett – siralmas szintekre csökkent, a látogatói csoportok száma bezuhant, a parkban működő büfé akkor van nyitva, amikor arra épp idejük vagy kedvük van, a szuveníreket árusító boltot – mely egyúttal a turisták információs pontjaként is szolgált – bezárták, és azokat a jól bevált rendezvényeket is leállították, amire évről évre látogatók százai tértek vissza. Míg egy évvel ezelőtt, május 1. és 18. között 9100-an látogattak el hozzánk, ugyanebben az időszakban 2025-ben mindössze 4800 látogatója volt a kastélynak. Azt hiszem, hogy ezek a számok magukért beszélnek

– zárta a neve elhallgatását kérő múzeumi alkalmazott.