Uram, ne engedd…

Vasárnap

Isten szava eleven és hatékony, áthatóbb minden kétélű kardnál, behatol az értelemnek és a léleknek, az ízeknek és velőknek elágazásaihoz, és megítéli a szív gondolatait és szándékait.” (Zsid 4,12–16), olvashatjuk a zsidókhoz írt levélben.

Napjainkban, amikor az emberiség bárkája, amelyet a válság vihara ide-oda dobál, és nehezen halad egy nyugodtabb és békésebb horizont felé, az evangéliumi értékrend, az emberi méltóság „hajókormánya” és az alapvető társadalmi elvek „iránytűje” lehetővé teszi, hogy egy biztos és közös irányba hajózzunk. Ennek érdekében tudatosan együtt kell dolgoznunk minden jóakaratú emberrel a szeretet és a béke, a testvériség és a szolidaritás, a kölcsönös támogatás és elfogadás nevében. Soha nem szabad engednünk a kísértésnek, hogy a többi emberrel, különösen a legkiszolgáltatottabbakkal szemben közönyösek legyünk. Ne szokjunk hozzá ahhoz, hogy elfordítsuk róluk tekintetünket.

A gondoskodás kultúrájának előmozdítása céltudatos nevelési folyamatot kíván, ami mindenekelőtt a családban, a társadalom természetes és alapvető sejtjében kezdődik. Ott tanuljuk meg, hogy miként kell egymással a kölcsönös tisztelet, a megbocsátás, a kiengesztelődés és a felelősségvállalás szellemében élni. Olyan helyzetbe kell hozni a családokat, hogy képesek legyenek e létfontosságú és nélkülözhetetlen feladatok végrehajtására. Velük együttműködve az iskolák és az egyetemek is felelősek az ilyen jellegű oktatásért, annak elmélyítéséért, finomításáért. Vagyis, egy olyan értékrend továbbadására vannak meghívva, amely minden emberi személy, minden nyelvi, etnikai és vallási közösség és nép méltóságának, valamint az ebből fakadó alapvető jogoknak az elismerésén alapul. Ez az igazságosabb és testvéribb társadalom egyik alappillérét alkotja.

A gondoskodás kultúrája közös, szolidáris és résztvevő elköteleződést kíván minden ember méltósága és java védelmének előmozdítása érdekében, figyelmet szentelve az együttérzésre, a megbékélésre és a gyógyulásra, valamint a kölcsönös tiszteletre és elfogadásra, ami a békéhez vezető kiemelt utat jelenti. „A világ számos részén a béke útjára van szükség, amely a sebek gyógyulásához vezet, béketeremtőkre van szükség, akik készen állnak arra, hogy bátran és kreatívan dolgozzanak a gyógyulás és a megújult találkozás folyamatának elindításán.” (Ferenc pápa)

Ma a gyerekek gyakran apátlan árvák, hiszen az apjuk az élettapasztalat átadásakor birtokolja vagy visszatartja őket. Nem tanulják így meg a szabad és felelős döntéshozatalt. A világnak apákra van szüksége, és nem uralkodókra, akik a birtoklásukkal akarják kitölteni az ürességet. Ne keverjük össze a tekintélyt a tekintélyelvűséggel, a szolgálatot a szolgalelkűséggel, az elnyomással. Minden valódi hivatás az önátadásból ered.

Minden családban vannak problémák, néha veszekedések is. „Atyám, veszekedtem…” hallom, halljuk, valljuk. Emberek vagyunk, gyengék, esendők. Időnként mindnyájunkkal megesik, hogy veszekszünk.

Az apostoli levél a koronavírus-járvány kontextusában értelmezve rávilágít a köz emberének jelentőségére, mindazoknak a szerepére, akik a hétköznapokban távol a rivaldafénytől türelemmel hintik maguk körül a remény és a felelős magatartás magvait. Olyanok ők, mint Szent József, aki észrevétlen marad a maga hétköznapi diszkrét, rejtett jelenlétében. És mégis, az ő főszereplése példa nélküli az üdvtörténetben – állapítja meg Ferenc pápa. Szent József úgy fejezte ki apai szerepét, hogy háttérbe állította önmagát, és szeretettel a Messiás szolgálatának szentelte életét.

A családban van három szó, amelyet mindig meg kell őrizni: „Szabad?” „Köszönöm!” „Sajnálom!” „Szabad”, vagyis ne rontsunk be mások életébe. „Szabad? Megtehetem ezt? Mit szólsz hozzá?” „Szabad?” Sose légy tolakodó, erőszakos! „Szabad” – ez az első szó. „Köszönöm”, a második. Mondjunk mindig köszönetet! A nemes lélekben hála lakik. A legnehezebben kimondható szó, a harmadik: „sajnálom”. Mindig csinálunk valami rossz dolgot, sokszor előfordul, hogy valaki sértve érzi magát. Ezért ne felejtsük el ezt a három szót: „Szabad?” „Köszönöm!” „Sajnálom!” Ha egy családban, a családi környezetben ez a három szó megvan, akkor a család jól működik, vallja Ferenc pápa. Valljuk mi is.

Gábor Bertalan szepsi római katolikus esperesplébános


 

A teljes írás a VasárnapLélek mellékletben jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?