„Számomra a szórakoztatás a legfontosabb”

Vasárnap

Kedves, barátságos fiatalember fogad. Somorján járok, egy ifjú tehetségnél, akinek magabiztosságából bárki erőt meríthetne. Jáger Lacy a szürke hétköznapokban pincérként dolgozik. Ez is csak egy szerep, mondja, igazi szenvedélye a színészet. Elérni és megélni az álmait. Ahogy hallgatom, rájövök, a színészi pálya nemcsak tudás, hanem kitartás kérdése is.

Arra, hogy mi inspirálja ebben a nagy energiákat igénylő szakmában, Lacy így válaszol: „Változatosság. Hogy annyi ember lehetek egyszerre.” És valóban. Egy színész élete csupa játék, a való életben is mindannyian színészek vagyunk, játszunk a ránk osztott szerepekkel. Legfeljebb nincs tehetségünk hozzá. Vagy nem sok. Lacynak azonban van. A somorjai származású fiatalembert legtöbben a Markíza kereskedelmi televízió által vetített Sestričky (Nővérkék) című szlovák sorozatból ismerhetik. A szimpatikus fiatalember azonban más műsorokban, filmekben is megcsillogtathatta már tudását. Nem kezdő a pályán, első szereplései otthon a tükör előtt, majd iskolai darabokban zajlottak. 12 évesen a nagy sikerű Barátok közt című magyar sorozatban egy rész erejéig vendégszereplőként játszott.

Mióta az eszemet tudom, színész akarok lenni – mondja. – Már kisfiúként is, amit láttam a tévében, azt levetítettem magamban, a fejemben, és akár több karaktert is eljátszottam. Később, az óvodában majd az iskolában és a színházi fellépésekkor általában én kaptam a főszerepet. Szám az volt hozzá” – neveti el a végét.

Az iskolai daraboktól persze hosszú út vezetett el addig, hogy a kamera előtt is magabiztosan tudjon mutatkozni, de amit egyszer elhatároz, azt rendre véghez is viszi. Nem ismer határokat, ahogy mondja.

17 éves koromig elég nagy túlsúllyal szenvedtem, a tükröket is kerültem. Majd sikerült lefogynom 114 kilóról 53-ra. Azután lett annyi önbizalmam, hogy megmutassam magam. Belül viszont nem változtam.”

Az első átütő siker 2018-ban érte, amikor egy hirtelen jött meghallgatás után jó hírrel kereste meg őt a Sestričky szerkesztője, megkapta élete első, komolyabb szerepét. A jelentkezők közül ő volt az első, akit a rendező kiválasztott.

Nagyon véletlenül akadtam rá erre a castingra. Valamit kérdezett az anyukám, én megakadtam egy pillanatra a hírek pörgetésében, amikor visszanéztem, láttam, hogy a Nővérkék sorozat castingot tart. Egyet Pozsonyban, egyet itt, Somorján. Akkor rögtön jelentkeztem. A casting napján 40 fok meleg volt, fájt a fogam, mellé brutálisan fájt a fejem is. De azon a napon úgy ébredtem fel, az volt bennem, hogy nekem ez már sikerült. Magabiztosság volt bennem, mintha már túl lennék rajta, pedig még ott sem voltam.

Szokták mondani, hogy egy színész rendkívül összetett ember. Sokféle én rejtőzik benne, nagyobb hőfokon ég és él meg dolgokat, hiszen foglalkozása folytonos gondolkozást, érzelmi világot kíván tőle. Egy meghallgatáson azonban nem feltétlen a sokat tapasztalt, legjobb színész lesz a nyerő. Különösen nem a sorozatok esetében. Ott az kapja meg a munkát, aki képes rá, hogy mindennap megbízhatóan teljesítsen. Hitelesnek lenni tőlünk távol álló szerepekben nem könnyű. Egy jó színész azonban sok mindent el tud játszani, mondja.

Kiskoromtól figyelem az embereket. Mindenkit lecsekkolok. A mozgást, a beszédet, a megnyilvánulásokat. Persze, muszáj egyszerre több embertípust ismerni, hogy aztán színészként ebből tudj építkezni. Ha az kell, akkor tudj megformálni gyilkost, rablót, papot, családapát... Defekciónak hívom ezt. Ha kapok egy szerepet, Lacyt megpróbálom teljesen kizárni. Lacy akkor megszűnik. Elgondolom, milyen típus az a karakter, majd megpróbálom őt megszülni, megformálni. Másrészt szerintem valamilyen szinten mindenki keresi önmagát, és azért jó színésznek lenni, mert sokkal több ember lehetsz egyszerre. Ez ilyen boldog, fizetett skizofrénia.

Az egyes képkivágásokhoz igazítani a játékot, a filmezés legnehezebb része. A színészek gyakran attól tartanak, hogy a kamera felnagyítja gesztusaikat, így túljátsszák majd a jelenetet. Nem lesznek elég hitelesek. Különösen nehéz ez a határokon átívelő sorozatok és filmek esetében, ahol a kamerabeállítások mellett a nyelvi környezetet, a változó forgatási szokásokat és bevett gyakorlatokat is szokni kell. Az idő kevés, lélekben viszont annál intenzívebbnek kell lenni.

Magyarországon imitációs castingok zajlanak, ami miatt annyira kimerítően kell előadnod a szereped, hogy öt perced van csak arra, hogy brutálisan összevessz, megcsókolj vagy hitelesen felpofozd a másikat. Ott nem packáznak velünk, sokkal szigorúbbak. Itt, Szlovákiában úgy vettem észre, lazábbak. Az itteni rendezők mintha nyugodtabbak, türelmesebbek lennének.

Egy-egy munka alkalmával sokszor baráti kapcsolat jöhet létre színészek között, akik a forgatási szünetekben a kemény munkát a barátság építésével koronázzák meg. Együtt ötletelnek, gondolkodnak, próbálnak, és sok esetben segítik is a másikat.

Én ugye magyar vagyok, de mivel szlovák közegben kezdtem el forgatni, számomra ez a megszokott. Magyar létem ellenére valahogy könnyebb a szlovák közegben. A forgatásokon azonban gyakran kisebbségi érzésem van annak ellenére, hogy tudok szlovákul, nincs gondom a nyelvvel. Ugyanez igaz Magyarországon is, ahol magyarként sem érzem magam otthonosan, mert nem Magyarországról jöttem. De Varga Anikó színésznővel sokat beszélgettünk erről, ő mondott egy nagyon jó dolgot. Lehetsz te kisebbségi itt is, ott is, de van egy hatalmas előnyöd a többiekkel szemben. Mielőttünk a kapuk nyitva vannak Csehország, Magyarország és Szlovákia felé is. Míg egy szlovák színésznek Magyarország felé már nem nyílik könnyen kapu.

A Jófiúk című magyar szituációs komédiában a bolond rendőr szerepét osztották rá. Az arca túl barátságos ahhoz, hogy negatív karaktert játsszon. Pedig, mint mondja, teljesen más típusú szerepek érdeklik. Szereti a kihívásokat, azt, ha egy karakterben sokkal több bújik meg. A negatív szereplők vonzzák.

Rögtön a legelső castingon, amikor a kamerák előtt megkérdeztek, milyen az a szerep, amit leginkább el tudok magamnak képzelni, azt mondtam, hogy a negatív. Én rossz karakter szeretnék lenni. Hosszútávon a gonosz jobb. Ha néztem is valamilyen filmet vagy sorozatot, titkon mindig a rossz karakternek szurkoltam.”

Arra a kérdésre, mikor pihen, mikor engedi el magát, és hogy találja meg az egyensúlyt saját élete és a színészi munka között, mosolyogva feleli: csak családi, baráti körben engedi el magát, addig viszont szerepet játszik.

A színészkedést semmikképp nem adom fel, az volt kiskoromtól az álmom. Mindig akad valami szerep. Fatális hiba volna, ha most úgy döntenék, abbahagyom, és innentől nem érdekel a dolog. Ha vért izzadok is, akkor is fel fogok jutni a lépcső legmagasabb fokára. Szerencsére a családom és a barátok felől is százszázalékos támogatást kapok.”

Érdekes

Hol láthatjuk Lacyt?

  • Sestričky
  • Malí veľkí detektívy
  • Generál
  • Správa
  • Bez servítky
  • Som mama
  • Jófiúk

A teljes írás a nyomtatott Vasárnap 2021/20. számában jelent meg!

Aki vásárlás helyett előfizetné a Vasárnapot, az most egyszerűen megteheti: https://pluska.sk/predplatne/vasarnap/#objednat-tlacene

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa a Vasárnap.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?